| dbo:abstract
|
- III. Magnus Birgersson vagy Hombárzáró Magnus (1245 k. – 1290. december 18.) svéd király 1275-től haláláig, a feudális társadalmi rend megalapítója Svédországban. Birger jarl második legidősebb fia volt és apja mellett a hercegi címet örökölte. 1275-ben Magnus norvég segítséggel fellázadt bátyja, Valdemár ellen, és elűzte a trónról. 1277-ben Valdemár dán segítséggel az ország déli részeit visszaszerezte, de 1278-ban Magnus kezébe kaparintotta azokat is, és megalapította a Gotlandi királyságot. Német hercegnőt vett feleségül, ami hozzásegítette az európai feudalizmus megismeréséhez. 1279-ben, kiadott rendeletében megteremtette a világi nemesség, a frälse osztályát, amelynek tagjai a katonáskodás fejében adókedvezményeket és társadalmi rangot kaptak. A sors iróniája, hogy a királyt éppen ennek az intézkedésének a nyomán tekintették a köznép és tulajdona védelmezőjének, amire a Ladulås ("hombárzáró") jelző is utal (bár némely kutató szerint a ragadványnév Magnus másik nevének, a Ladislausnak az eltorzulásából alakult ki). Magnus adókedvezményekkel az egyház támogatását szintén megnyerte, kiterjesztette a német és a svéd kereskedők előjogait, királyi tanácsadó testületet állított fel, hozzáfogott a jogrend törvénybe foglalásához, és más reformokat is szorgalmazott a királyi hatalom megerősítésére és a közigazgatás fejlesztésére. Halála után fia, Birger követte a trónon. (hu)
- III. Magnus Birgersson vagy Hombárzáró Magnus (1245 k. – 1290. december 18.) svéd király 1275-től haláláig, a feudális társadalmi rend megalapítója Svédországban. Birger jarl második legidősebb fia volt és apja mellett a hercegi címet örökölte. 1275-ben Magnus norvég segítséggel fellázadt bátyja, Valdemár ellen, és elűzte a trónról. 1277-ben Valdemár dán segítséggel az ország déli részeit visszaszerezte, de 1278-ban Magnus kezébe kaparintotta azokat is, és megalapította a Gotlandi királyságot. Német hercegnőt vett feleségül, ami hozzásegítette az európai feudalizmus megismeréséhez. 1279-ben, kiadott rendeletében megteremtette a világi nemesség, a frälse osztályát, amelynek tagjai a katonáskodás fejében adókedvezményeket és társadalmi rangot kaptak. A sors iróniája, hogy a királyt éppen ennek az intézkedésének a nyomán tekintették a köznép és tulajdona védelmezőjének, amire a Ladulås ("hombárzáró") jelző is utal (bár némely kutató szerint a ragadványnév Magnus másik nevének, a Ladislausnak az eltorzulásából alakult ki). Magnus adókedvezményekkel az egyház támogatását szintén megnyerte, kiterjesztette a német és a svéd kereskedők előjogait, királyi tanácsadó testületet állított fel, hozzáfogott a jogrend törvénybe foglalásához, és más reformokat is szorgalmazott a királyi hatalom megerősítésére és a közigazgatás fejlesztésére. Halála után fia, Birger követte a trónon. (hu)
|
