| dbo:abstract
|
- IV. León (görögül: ΛÎων Δ΄, 750. január 25. – 780. szeptember 8., uralkodott 775. szeptember 14. – 780. szeptember 8.) a Bizánci Birodalom császára volt, aki V. Kónsztantinosz és elsÅ‘, kazár felesége, /Eiréné egyetlen gyermeke volt. Rövid uralkodása alatt sokat enyhült a képromboló császári politika. 750. január 25-én született Konstantinápolyban, és 751-ben lett apja társcsászára. Mivel számos féltestvérrel, köztük öt fivérrel áldotta meg a sors, különös jelentÅ‘séget kapott fia, a kiskorú Kónsztantinosz társcsászárrá koronázása 776. április 24-én. Az uralkodó kiemelten hangsúlyozta, hogy kifejezetten a hadsereg követelésére tett Ãgy, és Ãrásbeli hűségnyilatkozatot követelt minden hadparancsnoktól és szenátortól, sÅ‘t a polgári csoportok képviselÅ‘itÅ‘l. Mindennek ellenére legidÅ‘sebb fivérei, a 769 óta kaiszari rangot viselÅ‘ Niképhorosz fellázadtak ellene. León az összeesküvés felgöngyölÃtése után ismételten alattvalói segÃtségét kérte, ezért elÃtélésükre silentiumot hÃvott össze. Niképhoroszt és Khrisztophoroszt szerzetesként Athénba száműzték. A császár azonban nem tett semmit négy másik öccse ellen, sÅ‘t a legkisebbik, Eudokimosz is nobilisszimosz rangot kapott Nikétaszhoz és Anthimoszhoz hasonlóan, Khrisztophorosz pedig megtarthatta kaiszari cÃmét. León intézkedéseire nagy hatással volt athéni származású felesége, Eiréné, aki képtisztelÅ‘ irányba terelte férje vallási elképzeléseit. Ezzel magyarázható, hogy a császár képtisztelÅ‘ pátriárkát tett trónra, és csak egyetlen, atyja módszereihez képest enyhe megtorló intézkedést ismerünk ötéves regnálása alatt (780-ban néhány rangos hivatalnokot korbácsoltak meg és börtönöztek be hitük melletti kiállásuk miatt). Uralkodása alatt kisebb csatákat vÃvott az arabok ellen, illetve apja nyomdokain haladva a bolgárok ellen is hadat tervezett indÃtani, ám ebben korai, ismeretlen okból bekövetkezett halála megakadályozta. A trónon egyetlen gyermeke, a tÃzéves VI. Kónsztantinosz követte a késÅ‘bb egyeduralkodóvá váló Eiréné erÅ‘s befolyása alatt. (hu)
- IV. León (görögül: ΛÎων Δ΄, (Konstantinápoly, 750. január 25. – ?, 780. szeptember 8.), uralkodott 775. szeptember 14. – 780. szeptember 8.) a Bizánci Birodalom császára volt, aki V. Kónsztantinosz és elsÅ‘, kazár felesége, /Eiréné egyetlen gyermeke volt. Rövid uralkodása alatt sokat enyhült a képromboló császári politika. 750. január 25-én született Konstantinápolyban, és 751-ben lett apja társcsászára. Mivel számos féltestvérrel, köztük öt fivérrel áldotta meg a sors, különös jelentÅ‘séget kapott fia, a kiskorú Kónsztantinosz társcsászárrá koronázása 776. április 24-én. Az uralkodó kiemelten hangsúlyozta, hogy kifejezetten a hadsereg követelésére tett Ãgy, és Ãrásbeli hűségnyilatkozatot követelt minden hadparancsnoktól és szenátortól, sÅ‘t a polgári csoportok képviselÅ‘itÅ‘l. Mindennek ellenére legidÅ‘sebb fivérei, a 769 óta kaiszari rangot viselÅ‘ Niképhorosz fellázadtak ellene. León az összeesküvés felgöngyölÃtése után ismételten alattvalói segÃtségét kérte, ezért elÃtélésükre silentiumot hÃvott össze. Niképhoroszt és Khrisztophoroszt szerzetesként Athénba száműzték. A császár azonban nem tett semmit négy másik öccse ellen, sÅ‘t a legkisebbik, Eudokimosz is nobilisszimosz rangot kapott Nikétaszhoz és Anthimoszhoz hasonlóan, Khrisztophorosz pedig megtarthatta kaiszari cÃmét. León intézkedéseire nagy hatással volt athéni származású felesége, Eiréné, aki képtisztelÅ‘ irányba terelte férje vallási elképzeléseit. Ezzel magyarázható, hogy a császár képtisztelÅ‘ pátriárkát tett trónra, és csak egyetlen, atyja módszereihez képest enyhe megtorló intézkedést ismerünk ötéves regnálása alatt (780-ban néhány rangos hivatalnokot korbácsoltak meg és börtönöztek be hitük melletti kiállásuk miatt). Uralkodása alatt kisebb csatákat vÃvott az arabok ellen, illetve apja nyomdokain haladva a bolgárok ellen is hadat tervezett indÃtani, ám ebben korai, ismeretlen okból bekövetkezett halála megakadályozta. A trónon egyetlen gyermeke, a tÃzéves VI. Kónsztantinosz követte a késÅ‘bb egyeduralkodóvá váló Eiréné erÅ‘s befolyása alatt. (hu)
- IV. León (görögül: ΛÎων Δ΄, 750. január 25. – 780. szeptember 8., uralkodott 775. szeptember 14. – 780. szeptember 8.) a Bizánci Birodalom császára volt, aki V. Kónsztantinosz és elsÅ‘, kazár felesége, /Eiréné egyetlen gyermeke volt. Rövid uralkodása alatt sokat enyhült a képromboló császári politika. 750. január 25-én született Konstantinápolyban, és 751-ben lett apja társcsászára. Mivel számos féltestvérrel, köztük öt fivérrel áldotta meg a sors, különös jelentÅ‘séget kapott fia, a kiskorú Kónsztantinosz társcsászárrá koronázása 776. április 24-én. Az uralkodó kiemelten hangsúlyozta, hogy kifejezetten a hadsereg követelésére tett Ãgy, és Ãrásbeli hűségnyilatkozatot követelt minden hadparancsnoktól és szenátortól, sÅ‘t a polgári csoportok képviselÅ‘itÅ‘l. Mindennek ellenére legidÅ‘sebb fivérei, a 769 óta kaiszari rangot viselÅ‘ Niképhorosz fellázadtak ellene. León az összeesküvés felgöngyölÃtése után ismételten alattvalói segÃtségét kérte, ezért elÃtélésükre silentiumot hÃvott össze. Niképhoroszt és Khrisztophoroszt szerzetesként Athénba száműzték. A császár azonban nem tett semmit négy másik öccse ellen, sÅ‘t a legkisebbik, Eudokimosz is nobilisszimosz rangot kapott Nikétaszhoz és Anthimoszhoz hasonlóan, Khrisztophorosz pedig megtarthatta kaiszari cÃmét. León intézkedéseire nagy hatással volt athéni származású felesége, Eiréné, aki képtisztelÅ‘ irányba terelte férje vallási elképzeléseit. Ezzel magyarázható, hogy a császár képtisztelÅ‘ pátriárkát tett trónra, és csak egyetlen, atyja módszereihez képest enyhe megtorló intézkedést ismerünk ötéves regnálása alatt (780-ban néhány rangos hivatalnokot korbácsoltak meg és börtönöztek be hitük melletti kiállásuk miatt). Uralkodása alatt kisebb csatákat vÃvott az arabok ellen, illetve apja nyomdokain haladva a bolgárok ellen is hadat tervezett indÃtani, ám ebben korai, ismeretlen okból bekövetkezett halála megakadályozta. A trónon egyetlen gyermeke, a tÃzéves VI. Kónsztantinosz követte a késÅ‘bb egyeduralkodóvá váló Eiréné erÅ‘s befolyása alatt. (hu)
- IV. León (görögül: ΛÎων Δ΄, (Konstantinápoly, 750. január 25. – ?, 780. szeptember 8.), uralkodott 775. szeptember 14. – 780. szeptember 8.) a Bizánci Birodalom császára volt, aki V. Kónsztantinosz és elsÅ‘, kazár felesége, /Eiréné egyetlen gyermeke volt. Rövid uralkodása alatt sokat enyhült a képromboló császári politika. 750. január 25-én született Konstantinápolyban, és 751-ben lett apja társcsászára. Mivel számos féltestvérrel, köztük öt fivérrel áldotta meg a sors, különös jelentÅ‘séget kapott fia, a kiskorú Kónsztantinosz társcsászárrá koronázása 776. április 24-én. Az uralkodó kiemelten hangsúlyozta, hogy kifejezetten a hadsereg követelésére tett Ãgy, és Ãrásbeli hűségnyilatkozatot követelt minden hadparancsnoktól és szenátortól, sÅ‘t a polgári csoportok képviselÅ‘itÅ‘l. Mindennek ellenére legidÅ‘sebb fivérei, a 769 óta kaiszari rangot viselÅ‘ Niképhorosz fellázadtak ellene. León az összeesküvés felgöngyölÃtése után ismételten alattvalói segÃtségét kérte, ezért elÃtélésükre silentiumot hÃvott össze. Niképhoroszt és Khrisztophoroszt szerzetesként Athénba száműzték. A császár azonban nem tett semmit négy másik öccse ellen, sÅ‘t a legkisebbik, Eudokimosz is nobilisszimosz rangot kapott Nikétaszhoz és Anthimoszhoz hasonlóan, Khrisztophorosz pedig megtarthatta kaiszari cÃmét. León intézkedéseire nagy hatással volt athéni származású felesége, Eiréné, aki képtisztelÅ‘ irányba terelte férje vallási elképzeléseit. Ezzel magyarázható, hogy a császár képtisztelÅ‘ pátriárkát tett trónra, és csak egyetlen, atyja módszereihez képest enyhe megtorló intézkedést ismerünk ötéves regnálása alatt (780-ban néhány rangos hivatalnokot korbácsoltak meg és börtönöztek be hitük melletti kiállásuk miatt). Uralkodása alatt kisebb csatákat vÃvott az arabok ellen, illetve apja nyomdokain haladva a bolgárok ellen is hadat tervezett indÃtani, ám ebben korai, ismeretlen okból bekövetkezett halála megakadályozta. A trónon egyetlen gyermeke, a tÃzéves VI. Kónsztantinosz követte a késÅ‘bb egyeduralkodóvá váló Eiréné erÅ‘s befolyása alatt. (hu)
|
