| dbo:abstract
|
- Az intermedier filamentumok (IF, ang. intermediate filament) az eukarióta sejtek sejtvázának (más néven citoszkeletonjának) fontos komponensei; hasonlóan a és mikrotubulusokhoz, amelyek között a méretskálán elhelyezkednek. Tartós belső vázat biztosítanak a sejteknek, szerepük van a sejtek környezetükhöz való kapcsolódásában. A sejtplazma állományában elhelyezkedve hálózatos burkot alkotnak a sejtmag körül, a plazmában pedig kötegeket képeznek. A sejthártya belső felszínéhez kapcsolódnak, gyakran pedig az ezen elhelyezkedő különféle sejtkapcsoló struktúrákhoz (a és a ). Egyik csoportjuk, a laminok a sejtmagban helyezkednek el. Az intermedier filamentumok ellenálló, stabil képződmények; a mikrotubulusokkal és mikrofilamentumokkal ellentétben nem jellemző rájuk a folyamatos átépülés. A 8–10 nanométer átmérőjű intermedier filamentumok alapegységei hosszúkás fehérje monomerek, melyekből többféle előfordul a szervezetben, és jellemzőek lehetnek az egyes sejttípusokra.Egy monomeren megkülönböztetjük 1.) az N-terminális, globuláris feji részt, 2.) a centrális, , rúdszerű domént, mely hét aminosavból álló ismétlődéseket tartalmaz, valamint 3.) a C-terminális, globuláris farki részt. A monomerek az alfa-helikális domének összecsavarodásával dimerekké, majd végeikkel antiparalell helyzetben egymáshoz kapcsolódva tetramerekké állnak össze. Nyolc tetramer összekapcsolódásával áll össze az intermedier filamentum. (hu)
- <api batchcomplete="">Az intermedier filamentumok (IF, ang. intermediate filament) az eukarióta sejtek sejtvázának (más néven citoszkeletonjának) fontos komponensei; hasonl༺n a mikrofilamentumokhoz és mikrotubulusokhoz, amelyek között a méretskálán elhelyezkednek. Tartós belső vázat biztosítanak a sejteknek, szerepük van a sejtek környezetükhöz való kapcsol༽ásn. A sejtplazma állományn elhelyezkedve hálózatos burkot alkotnak a sejtmag körül, a plazmn pedig kötegeket képeznek. A sejthártya belső felszínéhez kapcsol༽nak, gyakran pedig az ezen elhelyezkedő különféle sejtkapcsoló struktúrákhoz (a dezmoszómákhoz és a hemidezmoszómákhoz). Egyik csoportjuk, a laminok a sejtmagban helyezkednek el. Az intermedier filamentumok ellenálló, stabil képzᔝmények; a mikrotubulusokkal és mikrofilamentumokkal ellentétben nem jellemző rájuk a folyamatos átépülés. A 8 nanométer átmérőjű intermedier filamentumok alapegységei hosszúkás fehérje monomerek, melyekből téle elᔟordul a szervezetben, és jellemzᔞk lehetnek az egyes sejttípusokra.Egy monomeren megkülönböztetjük 1.) az N-terminális, globuláris feji részt, 2.) a centrális, alfa-helikális szerkezetű, rྭszerű domént, mely hét aminosavból álló ismétlᔝéseket tartalmaz, valamint 3.) a C-terminális, globuláris farki részt. A monomerek az alfa-helikális domének összecsavarodásával dimerekké, majd végeikkel antiparalell helyzetben egymáshoz kapcsol༽va tetramerekké állnak össze. Nyolc tetramer összekapcsol༽ásával áll össze az intermedier filamentum. (hu)
- <api batchcomplete="">Az intermedier filamentumok (IF, ang. intermediate filament) az eukarióta sejtek sejtvázának (más néven citoszkeletonjának) fontos komponensei; hasonlóan a mikrofilamentumokhoz és mikrotubulusokhoz, amelyek között a méretskálán elhelyezkednek. Tartós belső vázat biztosítanak a sejteknek, szerepük van a sejtek környezetükhöz való kapcsolódásában. A sejtplazma állományában elhelyezkedve hálózatos burkot alkotnak a sejtmag körül, a plazmában pedig kötegeket képeznek. A sejthártya belső felszínéhez kapcsolódnak, gyakran pedig az ezen elhelyezkedő különféle sejtkapcsoló struktúrákhoz (a dezmoszómákhoz és a hemidezmoszómákhoz). Egyik csoportjuk, a laminok a sejtmagban helyezkednek el. Az intermedier filamentumok ellenálló, stabil képződmények; a mikrotubulusokkal és mikrofilamentumokkal ellentétben nem jellemző rájuk a folyamatos átépülés. A 8–10 nanométer átmérőjű intermedier filamentumok alapegységei hosszúkás fehérje monomerek, melyekből többféle előfordul a szervezetben, és jellemzőek lehetnek az egyes sejttípusokra.Egy monomeren megkülönböztetjük 1.) az N-terminális, globuláris feji részt, 2.) a centrális, alfa-helikális szerkezetű, rúdszerű domént, mely hét aminosavból álló ismétlődéseket tartalmaz, valamint 3.) a C-terminális, globuláris farki részt. A monomerek az alfa-helikális domének összecsavarodásával dimerekké, majd végeikkel antiparalell helyzetben egymáshoz kapcsolódva tetramerekké állnak össze. Nyolc tetramer összekapcsolódásával áll össze az intermedier filamentum. (hu)
- Az intermedier filamentumok (IF, ang. intermediate filament) az eukarióta sejtek sejtvázának (más néven citoszkeletonjának) fontos komponensei; hasonlóan a és mikrotubulusokhoz, amelyek között a méretskálán elhelyezkednek. Tartós belső vázat biztosítanak a sejteknek, szerepük van a sejtek környezetükhöz való kapcsolódásában. A sejtplazma állományában elhelyezkedve hálózatos burkot alkotnak a sejtmag körül, a plazmában pedig kötegeket képeznek. A sejthártya belső felszínéhez kapcsolódnak, gyakran pedig az ezen elhelyezkedő különféle sejtkapcsoló struktúrákhoz (a és a ). Egyik csoportjuk, a laminok a sejtmagban helyezkednek el. Az intermedier filamentumok ellenálló, stabil képződmények; a mikrotubulusokkal és mikrofilamentumokkal ellentétben nem jellemző rájuk a folyamatos átépülés. A 8–10 nanométer átmérőjű intermedier filamentumok alapegységei hosszúkás fehérje monomerek, melyekből többféle előfordul a szervezetben, és jellemzőek lehetnek az egyes sejttípusokra.Egy monomeren megkülönböztetjük 1.) az N-terminális, globuláris feji részt, 2.) a centrális, , rúdszerű domént, mely hét aminosavból álló ismétlődéseket tartalmaz, valamint 3.) a C-terminális, globuláris farki részt. A monomerek az alfa-helikális domének összecsavarodásával dimerekké, majd végeikkel antiparalell helyzetben egymáshoz kapcsolódva tetramerekké állnak össze. Nyolc tetramer összekapcsolódásával áll össze az intermedier filamentum. (hu)
- <api batchcomplete="">Az intermedier filamentumok (IF, ang. intermediate filament) az eukarióta sejtek sejtvázának (más néven citoszkeletonjának) fontos komponensei; hasonl༺n a mikrofilamentumokhoz és mikrotubulusokhoz, amelyek között a méretskálán elhelyezkednek. Tartós belső vázat biztosítanak a sejteknek, szerepük van a sejtek környezetükhöz való kapcsol༽ásn. A sejtplazma állományn elhelyezkedve hálózatos burkot alkotnak a sejtmag körül, a plazmn pedig kötegeket képeznek. A sejthártya belső felszínéhez kapcsol༽nak, gyakran pedig az ezen elhelyezkedő különféle sejtkapcsoló struktúrákhoz (a dezmoszómákhoz és a hemidezmoszómákhoz). Egyik csoportjuk, a laminok a sejtmagban helyezkednek el. Az intermedier filamentumok ellenálló, stabil képzᔝmények; a mikrotubulusokkal és mikrofilamentumokkal ellentétben nem jellemző rájuk a folyamatos átépülés. A 8 nanométer átmérőjű intermedier filamentumok alapegységei hosszúkás fehérje monomerek, melyekből téle elᔟordul a szervezetben, és jellemzᔞk lehetnek az egyes sejttípusokra.Egy monomeren megkülönböztetjük 1.) az N-terminális, globuláris feji részt, 2.) a centrális, alfa-helikális szerkezetű, rྭszerű domént, mely hét aminosavból álló ismétlᔝéseket tartalmaz, valamint 3.) a C-terminális, globuláris farki részt. A monomerek az alfa-helikális domének összecsavarodásával dimerekké, majd végeikkel antiparalell helyzetben egymáshoz kapcsol༽va tetramerekké állnak össze. Nyolc tetramer összekapcsol༽ásával áll össze az intermedier filamentum. (hu)
- <api batchcomplete="">Az intermedier filamentumok (IF, ang. intermediate filament) az eukarióta sejtek sejtvázának (más néven citoszkeletonjának) fontos komponensei; hasonlóan a mikrofilamentumokhoz és mikrotubulusokhoz, amelyek között a méretskálán elhelyezkednek. Tartós belső vázat biztosítanak a sejteknek, szerepük van a sejtek környezetükhöz való kapcsolódásában. A sejtplazma állományában elhelyezkedve hálózatos burkot alkotnak a sejtmag körül, a plazmában pedig kötegeket képeznek. A sejthártya belső felszínéhez kapcsolódnak, gyakran pedig az ezen elhelyezkedő különféle sejtkapcsoló struktúrákhoz (a dezmoszómákhoz és a hemidezmoszómákhoz). Egyik csoportjuk, a laminok a sejtmagban helyezkednek el. Az intermedier filamentumok ellenálló, stabil képződmények; a mikrotubulusokkal és mikrofilamentumokkal ellentétben nem jellemző rájuk a folyamatos átépülés. A 8–10 nanométer átmérőjű intermedier filamentumok alapegységei hosszúkás fehérje monomerek, melyekből többféle előfordul a szervezetben, és jellemzőek lehetnek az egyes sejttípusokra.Egy monomeren megkülönböztetjük 1.) az N-terminális, globuláris feji részt, 2.) a centrális, alfa-helikális szerkezetű, rúdszerű domént, mely hét aminosavból álló ismétlődéseket tartalmaz, valamint 3.) a C-terminális, globuláris farki részt. A monomerek az alfa-helikális domének összecsavarodásával dimerekké, majd végeikkel antiparalell helyzetben egymáshoz kapcsolódva tetramerekké állnak össze. Nyolc tetramer összekapcsolódásával áll össze az intermedier filamentum. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- Az intermedier filamentumok (IF, ang. intermediate filament) az eukarióta sejtek sejtvázának (más néven citoszkeletonjának) fontos komponensei; hasonlóan a és mikrotubulusokhoz, amelyek között a méretskálán elhelyezkednek. Tartós belső vázat biztosítanak a sejteknek, szerepük van a sejtek környezetükhöz való kapcsolódásában. A sejtplazma állományában elhelyezkedve hálózatos burkot alkotnak a sejtmag körül, a plazmában pedig kötegeket képeznek. A sejthártya belső felszínéhez kapcsolódnak, gyakran pedig az ezen elhelyezkedő különféle sejtkapcsoló struktúrákhoz (a és a ). Egyik csoportjuk, a laminok a sejtmagban helyezkednek el. Az intermedier filamentumok ellenálló, stabil képződmények; a mikrotubulusokkal és mikrofilamentumokkal ellentétben nem jellemző rájuk a folyamatos átépülés. (hu)
- <api batchcomplete="">Az intermedier filamentumok (IF, ang. intermediate filament) az eukarióta sejtek sejtvázának (más néven citoszkeletonjának) fontos komponensei; hasonl༺n a mikrofilamentumokhoz és mikrotubulusokhoz, amelyek között a méretskálán elhelyezkednek. Tartós belső vázat biztosítanak a sejteknek, szerepük van a sejtek környezetükhöz való kapcsol༽ásn. A sejtplazma állományn elhelyezkedve hálózatos burkot alkotnak a sejtmag körül, a plazmn pedig kötegeket képeznek. (hu)
- <api batchcomplete="">Az intermedier filamentumok (IF, ang. intermediate filament) az eukarióta sejtek sejtvázának (más néven citoszkeletonjának) fontos komponensei; hasonlóan a mikrofilamentumokhoz és mikrotubulusokhoz, amelyek között a méretskálán elhelyezkednek. Tartós belső vázat biztosítanak a sejteknek, szerepük van a sejtek környezetükhöz való kapcsolódásában. A sejtplazma állományában elhelyezkedve hálózatos burkot alkotnak a sejtmag körül, a plazmában pedig kötegeket képeznek. (hu)
- Az intermedier filamentumok (IF, ang. intermediate filament) az eukarióta sejtek sejtvázának (más néven citoszkeletonjának) fontos komponensei; hasonlóan a és mikrotubulusokhoz, amelyek között a méretskálán elhelyezkednek. Tartós belső vázat biztosítanak a sejteknek, szerepük van a sejtek környezetükhöz való kapcsolódásában. A sejtplazma állományában elhelyezkedve hálózatos burkot alkotnak a sejtmag körül, a plazmában pedig kötegeket képeznek. A sejthártya belső felszínéhez kapcsolódnak, gyakran pedig az ezen elhelyezkedő különféle sejtkapcsoló struktúrákhoz (a és a ). Egyik csoportjuk, a laminok a sejtmagban helyezkednek el. Az intermedier filamentumok ellenálló, stabil képződmények; a mikrotubulusokkal és mikrofilamentumokkal ellentétben nem jellemző rájuk a folyamatos átépülés. (hu)
- <api batchcomplete="">Az intermedier filamentumok (IF, ang. intermediate filament) az eukarióta sejtek sejtvázának (más néven citoszkeletonjának) fontos komponensei; hasonl༺n a mikrofilamentumokhoz és mikrotubulusokhoz, amelyek között a méretskálán elhelyezkednek. Tartós belső vázat biztosítanak a sejteknek, szerepük van a sejtek környezetükhöz való kapcsol༽ásn. A sejtplazma állományn elhelyezkedve hálózatos burkot alkotnak a sejtmag körül, a plazmn pedig kötegeket képeznek. (hu)
- <api batchcomplete="">Az intermedier filamentumok (IF, ang. intermediate filament) az eukarióta sejtek sejtvázának (más néven citoszkeletonjának) fontos komponensei; hasonlóan a mikrofilamentumokhoz és mikrotubulusokhoz, amelyek között a méretskálán elhelyezkednek. Tartós belső vázat biztosítanak a sejteknek, szerepük van a sejtek környezetükhöz való kapcsolódásában. A sejtplazma állományában elhelyezkedve hálózatos burkot alkotnak a sejtmag körül, a plazmában pedig kötegeket képeznek. (hu)
|
