| dbo:abstract
|
- Az internacionalizmus (latin eredetű szó, magyarul nemzetköziség) az a politikai elv, ami pártolja a szélesebb és mélyebb nemzetközi együttműködést az államok, a nemzetek, a különböző társadalmi csoportok és a személyek között a társadalmi és gazdasági élet különböző területein. Az internacionalizmus lehet különböző politikai mozgalmak ideológiájának része, de állhat önmagában is, mint önálló politikai doktrína, világnézeti rendszer. Más meghatározás szerint azon irányzatok, elméletek összessége, amelyek az egyéneket és a csoportokat a nemzeti hovatartozástól független közös cselekvésre buzdítják. A munkásmozgalom internacionalizmusa a proletár internacionalizmus. Az internacionalizmus hívei az internacionalisták, akiknek az a meggyőződésük, hogy az embereknek közös érdekeik érvényesítése érdekében össze kell fogniuk a nemzeti, politikai, faji, etnikai vagy osztályhatárokon átívelően, csakúgy, mint az államoknak és kormányoknak, és a viták során a hosszú távú érdekekre kell figyelemmel lenni a rövid távúakkal szemben. Az internacionalizmusnak mint eszmerendszernek számos eltérő értelmezése létezik, de ezek általános közös vonása a nacionalizmus és az izolacionizmus elvetése, a nemzetközi intézmények, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete és sok más támogatása, valamint a más népek, kultúrák, szokások tisztelete. A fogalom bizonyos mértékig rokon a és a kozmopolitizmus fogalmával, de azoktól lényegesen különbözik. (hu)
- <api batchcomplete="">Az internacionalizmus (latin eredetű szó, magyarul nemzetköziség) az a politikai elv, ami pártolja a szélesebb és mélyebb nemzetközi együttműkést az államok, a nemzetek, a különböző társadalmi csoportok és a személyek között a társadalmi és gazdasági élet különböző területein. Az internacionalizmus lehet különböző politikai mozgalmak ideológiájának része, de állhat önmagn is, mint önálló politikai doktrína, világnézeti rendszer. Más meghatározás szerint azon irányzatok, elméletek összessége, amelyek az egyéneket és a csoportokat a nemzeti hovatartozástól független közös cselekvésre buzdítják. A munkásmozgalom internacionalizmusa a proletár internacionalizmus.Az internacionalizmus hívei az internacionalisták, akiknek az a meggyőzᔝésük, hogy az embereknek közös érdekeik érvényesítése érdekn össze kell fogniuk a nemzeti, politikai, faji, etnikai vagy osztályhatárokon átívelᔞn, csakúgy, mint az államoknak és kormányoknak, és a viták során a hosszú távú érdekekre kell figyelemmel lenni a rövid távྪkkal szemben.Az internacionalizmusnak mint eszmerendszernek számos eltérő értelmezése létezik, de ezek általános közös vonása a nacionalizmus és az izolacionizmus elvetése, a nemzetközi intézmények, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete és sok más támogatása, valamint a más népek, kultúrák, szokások tisztelete.A fogalom bizonyos mértékig rokon a globalizmus és a kozmopolitizmus fogalmával, de azoktól lényegesen különbözik. (hu)
- <api batchcomplete="">Az internacionalizmus (latin eredetű szó, magyarul nemzetköziség) az a politikai elv, ami pártolja a szélesebb és mélyebb nemzetközi együttműködést az államok, a nemzetek, a különböző társadalmi csoportok és a személyek között a társadalmi és gazdasági élet különböző területein. Az internacionalizmus lehet különböző politikai mozgalmak ideológiájának része, de állhat önmagában is, mint önálló politikai doktrína, világnézeti rendszer. Más meghatározás szerint azon irányzatok, elméletek összessége, amelyek az egyéneket és a csoportokat a nemzeti hovatartozástól független közös cselekvésre buzdítják. A munkásmozgalom internacionalizmusa a proletár internacionalizmus.Az internacionalizmus hívei az internacionalisták, akiknek az a meggyőződésük, hogy az embereknek közös érdekeik érvényesítése érdekében össze kell fogniuk a nemzeti, politikai, faji, etnikai vagy osztályhatárokon átívelően, csakúgy, mint az államoknak és kormányoknak, és a viták során a hosszú távú érdekekre kell figyelemmel lenni a rövid távúakkal szemben.Az internacionalizmusnak mint eszmerendszernek számos eltérő értelmezése létezik, de ezek általános közös vonása a nacionalizmus és az izolacionizmus elvetése, a nemzetközi intézmények, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete és sok más támogatása, valamint a más népek, kultúrák, szokások tisztelete.A fogalom bizonyos mértékig rokon a globalizmus és a kozmopolitizmus fogalmával, de azoktól lényegesen különbözik. (hu)
- Az internacionalizmus (latin eredetű szó, magyarul nemzetköziség) az a politikai elv, ami pártolja a szélesebb és mélyebb nemzetközi együttműködést az államok, a nemzetek, a különböző társadalmi csoportok és a személyek között a társadalmi és gazdasági élet különböző területein. Az internacionalizmus lehet különböző politikai mozgalmak ideológiájának része, de állhat önmagában is, mint önálló politikai doktrína, világnézeti rendszer. Más meghatározás szerint azon irányzatok, elméletek összessége, amelyek az egyéneket és a csoportokat a nemzeti hovatartozástól független közös cselekvésre buzdítják. A munkásmozgalom internacionalizmusa a proletár internacionalizmus. Az internacionalizmus hívei az internacionalisták, akiknek az a meggyőződésük, hogy az embereknek közös érdekeik érvényesítése érdekében össze kell fogniuk a nemzeti, politikai, faji, etnikai vagy osztályhatárokon átívelően, csakúgy, mint az államoknak és kormányoknak, és a viták során a hosszú távú érdekekre kell figyelemmel lenni a rövid távúakkal szemben. Az internacionalizmusnak mint eszmerendszernek számos eltérő értelmezése létezik, de ezek általános közös vonása a nacionalizmus és az izolacionizmus elvetése, a nemzetközi intézmények, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete és sok más támogatása, valamint a más népek, kultúrák, szokások tisztelete. A fogalom bizonyos mértékig rokon a és a kozmopolitizmus fogalmával, de azoktól lényegesen különbözik. (hu)
- <api batchcomplete="">Az internacionalizmus (latin eredetű szó, magyarul nemzetköziség) az a politikai elv, ami pártolja a szélesebb és mélyebb nemzetközi együttműkést az államok, a nemzetek, a különböző társadalmi csoportok és a személyek között a társadalmi és gazdasági élet különböző területein. Az internacionalizmus lehet különböző politikai mozgalmak ideológiájának része, de állhat önmagn is, mint önálló politikai doktrína, világnézeti rendszer. Más meghatározás szerint azon irányzatok, elméletek összessége, amelyek az egyéneket és a csoportokat a nemzeti hovatartozástól független közös cselekvésre buzdítják. A munkásmozgalom internacionalizmusa a proletár internacionalizmus.Az internacionalizmus hívei az internacionalisták, akiknek az a meggyőzᔝésük, hogy az embereknek közös érdekeik érvényesítése érdekn össze kell fogniuk a nemzeti, politikai, faji, etnikai vagy osztályhatárokon átívelᔞn, csakúgy, mint az államoknak és kormányoknak, és a viták során a hosszú távú érdekekre kell figyelemmel lenni a rövid távྪkkal szemben.Az internacionalizmusnak mint eszmerendszernek számos eltérő értelmezése létezik, de ezek általános közös vonása a nacionalizmus és az izolacionizmus elvetése, a nemzetközi intézmények, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete és sok más támogatása, valamint a más népek, kultúrák, szokások tisztelete.A fogalom bizonyos mértékig rokon a globalizmus és a kozmopolitizmus fogalmával, de azoktól lényegesen különbözik. (hu)
- <api batchcomplete="">Az internacionalizmus (latin eredetű szó, magyarul nemzetköziség) az a politikai elv, ami pártolja a szélesebb és mélyebb nemzetközi együttműködést az államok, a nemzetek, a különböző társadalmi csoportok és a személyek között a társadalmi és gazdasági élet különböző területein. Az internacionalizmus lehet különböző politikai mozgalmak ideológiájának része, de állhat önmagában is, mint önálló politikai doktrína, világnézeti rendszer. Más meghatározás szerint azon irányzatok, elméletek összessége, amelyek az egyéneket és a csoportokat a nemzeti hovatartozástól független közös cselekvésre buzdítják. A munkásmozgalom internacionalizmusa a proletár internacionalizmus.Az internacionalizmus hívei az internacionalisták, akiknek az a meggyőződésük, hogy az embereknek közös érdekeik érvényesítése érdekében össze kell fogniuk a nemzeti, politikai, faji, etnikai vagy osztályhatárokon átívelően, csakúgy, mint az államoknak és kormányoknak, és a viták során a hosszú távú érdekekre kell figyelemmel lenni a rövid távúakkal szemben.Az internacionalizmusnak mint eszmerendszernek számos eltérő értelmezése létezik, de ezek általános közös vonása a nacionalizmus és az izolacionizmus elvetése, a nemzetközi intézmények, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete és sok más támogatása, valamint a más népek, kultúrák, szokások tisztelete.A fogalom bizonyos mértékig rokon a globalizmus és a kozmopolitizmus fogalmával, de azoktól lényegesen különbözik. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- Az internacionalizmus (latin eredetű szó, magyarul nemzetköziség) az a politikai elv, ami pártolja a szélesebb és mélyebb nemzetközi együttműködést az államok, a nemzetek, a különböző társadalmi csoportok és a személyek között a társadalmi és gazdasági élet különböző területein. Az internacionalizmus lehet különböző politikai mozgalmak ideológiájának része, de állhat önmagában is, mint önálló politikai doktrína, világnézeti rendszer. Más meghatározás szerint azon irányzatok, elméletek összessége, amelyek az egyéneket és a csoportokat a nemzeti hovatartozástól független közös cselekvésre buzdítják. A munkásmozgalom internacionalizmusa a proletár internacionalizmus. (hu)
- <api batchcomplete="">Az internacionalizmus (latin eredetű szó, magyarul nemzetköziség) az a politikai elv, ami pártolja a szélesebb és mélyebb nemzetközi együttműkést az államok, a nemzetek, a különböző társadalmi csoportok és a személyek között a társadalmi és gazdasági élet különböző területein. Az internacionalizmus lehet különböző politikai mozgalmak ideológiájának része, de állhat önmagn is, mint önálló politikai doktrína, világnézeti rendszer. (hu)
- <api batchcomplete="">Az internacionalizmus (latin eredetű szó, magyarul nemzetköziség) az a politikai elv, ami pártolja a szélesebb és mélyebb nemzetközi együttműködést az államok, a nemzetek, a különböző társadalmi csoportok és a személyek között a társadalmi és gazdasági élet különböző területein. Az internacionalizmus lehet különböző politikai mozgalmak ideológiájának része, de állhat önmagában is, mint önálló politikai doktrína, világnézeti rendszer. (hu)
- Az internacionalizmus (latin eredetű szó, magyarul nemzetköziség) az a politikai elv, ami pártolja a szélesebb és mélyebb nemzetközi együttműködést az államok, a nemzetek, a különböző társadalmi csoportok és a személyek között a társadalmi és gazdasági élet különböző területein. Az internacionalizmus lehet különböző politikai mozgalmak ideológiájának része, de állhat önmagában is, mint önálló politikai doktrína, világnézeti rendszer. Más meghatározás szerint azon irányzatok, elméletek összessége, amelyek az egyéneket és a csoportokat a nemzeti hovatartozástól független közös cselekvésre buzdítják. A munkásmozgalom internacionalizmusa a proletár internacionalizmus. (hu)
- <api batchcomplete="">Az internacionalizmus (latin eredetű szó, magyarul nemzetköziség) az a politikai elv, ami pártolja a szélesebb és mélyebb nemzetközi együttműkést az államok, a nemzetek, a különböző társadalmi csoportok és a személyek között a társadalmi és gazdasági élet különböző területein. Az internacionalizmus lehet különböző politikai mozgalmak ideológiájának része, de állhat önmagn is, mint önálló politikai doktrína, világnézeti rendszer. (hu)
- <api batchcomplete="">Az internacionalizmus (latin eredetű szó, magyarul nemzetköziség) az a politikai elv, ami pártolja a szélesebb és mélyebb nemzetközi együttműködést az államok, a nemzetek, a különböző társadalmi csoportok és a személyek között a társadalmi és gazdasági élet különböző területein. Az internacionalizmus lehet különböző politikai mozgalmak ideológiájának része, de állhat önmagában is, mint önálló politikai doktrína, világnézeti rendszer. (hu)
|
