| dbo:abstract
|
- Ionizáló sugárzás az olyan sugárzás, amelyben terjedÅ‘ részecskéknek elegendÅ‘ energiája van a velük kölcsönhatásba lépÅ‘ atomok és molekulák ionizációjához. Az ionizáció abból áll, hogy egy atomból (vagy molekulából) teljesen eltávolÃtunk egy vagy több elektront. Lényeges, hogy a kisebb energiájú sugárzás még nagyobb fluxus mellett sem képes az ionizációra. A nagy fluxusú ionizáló sugárzás roncsolja az élÅ‘ szervezeteket. Az elemek egyik tulajdonsága az ionizációs energia: ez megmondja, hogy mennyi energia szükséges az elem egy atomjának az ionizációjához. Értékét elektronvoltban adják meg, Ãgy például a hidrogénatom ionizációs energiája 13,58 eV. Az ionizációs potenciál az elemek rendszámával csökken, Ãgy egy sugárzásról teljes mértékben csak akkor lehet eldönteni, hogy ionizáló-e, ha tudjuk, hogy milyen atomokról van szó. Többfajta ionizáló sugárzás létezik:
* elektromágneses sugárzás: távoli ultraibolya-, röntgen- és a gamma-sugarak
* részecskesugárzás: proton-, elektron-, alfa-sugárzás, vagy más töltött részecskék Az ionizáló sugarak forrásai legtöbbször a radioaktÃv atommagok és a kozmikus sugarak, kÃsérÅ‘i a maghasadásnak és a magfúziónak (a Napról hozzánk érkezÅ‘ fény is tartalmaz ionizáló sugárzást). A mesterséges források közé kell sorolni egyes orvosi berendezéseket is (röntgengép, PET, CT). Fontos kihangsúlyozni, hogy a természetben állandóan jelen van bizonyos mennyiségű ionizáló sugárzás. (hu)
- Ionizáló sugárzás az olyan sugárzás, amelyben terjedÅ‘ részecskéknek elegendÅ‘ energiája van a velük kölcsönhatásba lépÅ‘ atomok és molekulák ionizációjához. Az ionizáció abból áll, hogy egy atomból (vagy molekulából) teljesen eltávolÃtunk egy vagy több elektront. Lényeges, hogy a kisebb energiájú sugárzás még nagyobb fluxus mellett sem képes az ionizációra. A nagy fluxusú ionizáló sugárzás roncsolja az élÅ‘ szervezeteket. Az elemek egyik tulajdonsága az ionizációs energia: ez megmondja, hogy mennyi energia szükséges az elem egy atomjának az ionizációjához. Értékét elektronvoltban adják meg, Ãgy például a hidrogénatom ionizációs energiája 13,58 eV. Az ionizációs potenciál az elemek rendszámával csökken, Ãgy egy sugárzásról teljes mértékben csak akkor lehet eldönteni, hogy ionizáló-e, ha tudjuk, hogy milyen atomokról van szó. Többfajta ionizáló sugárzás létezik:
* elektromágneses sugárzás: távoli ultraibolya-, röntgen- és a gamma-sugarak
* részecskesugárzás: proton-, elektron-, alfa-sugárzás, vagy más töltött részecskék Az ionizáló sugarak forrásai legtöbbször a radioaktÃv atommagok és a kozmikus sugarak, kÃsérÅ‘i a maghasadásnak és a magfúziónak (a Napról hozzánk érkezÅ‘ fény is tartalmaz ionizáló sugárzást). A mesterséges források közé kell sorolni egyes orvosi berendezéseket is (röntgengép, PET, CT). Fontos kihangsúlyozni, hogy a természetben állandóan jelen van bizonyos mennyiségű ionizáló sugárzás. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- Ionizáló sugárzás az olyan sugárzás, amelyben terjedÅ‘ részecskéknek elegendÅ‘ energiája van a velük kölcsönhatásba lépÅ‘ atomok és molekulák ionizációjához. Az ionizáció abból áll, hogy egy atomból (vagy molekulából) teljesen eltávolÃtunk egy vagy több elektront. Lényeges, hogy a kisebb energiájú sugárzás még nagyobb fluxus mellett sem képes az ionizációra. A nagy fluxusú ionizáló sugárzás roncsolja az élÅ‘ szervezeteket. Többfajta ionizáló sugárzás létezik: (hu)
- Ionizáló sugárzás az olyan sugárzás, amelyben terjedÅ‘ részecskéknek elegendÅ‘ energiája van a velük kölcsönhatásba lépÅ‘ atomok és molekulák ionizációjához. Az ionizáció abból áll, hogy egy atomból (vagy molekulából) teljesen eltávolÃtunk egy vagy több elektront. Lényeges, hogy a kisebb energiájú sugárzás még nagyobb fluxus mellett sem képes az ionizációra. A nagy fluxusú ionizáló sugárzás roncsolja az élÅ‘ szervezeteket. Többfajta ionizáló sugárzás létezik: (hu)
|
