| dbo:abstract
|
- Az isenheimi szárnyas oltár (németül: Isenheimer Altar, franciául: Retable d’Issenheim) Matthias Grünewald fő műve. Az 1512 és 1516 között készült oltár többszörösen kihajtható szárnyakból áll, összesen háromféle látványt kínál. Csukott állapotában a Keresztrefeszítés jelenetét, nyitott állapotában az Angyali üdvözlet, Angyalkoncert, Krisztus születése (Mária a kertben a kis Jézussal), és a Feltámadás jeleneteket ábrázolja. A hármas triptichont, az issenheimi kolostor utolsó előtti apátja, az olasz származású Guido Guersi rendelte meg. A szárnyasoltárt spórolásból egy régi oltárszekrényből alakították át, további szárnyakat erősítve rá. Nemcsak a festő, de az asztalos is rendkívülit alkotott, ugyanis a szekrény oldalait is nyithatóvá tette zsanérokkal, megnövelve így a megfesthető felületet. Eredetileg az isenheimi kolostor kórházának templomában volt, ahonnan a francia forradalom éveiben (1793) menekítették át Colmarba (Issenheimtől 20 kilométerre északra). Ma a város Unterlinden Múzeumában található . A múzeumnak helyet adó egykori kolostorépület a XIII. századtól az Ágoston-rendi, majd dominikánus barátok kolostora volt, később laktanya lett belőle a francia forradalom idején, s végül 1853. április 3-án adták át múzeumi célokra. A monumentális festményt az erős fényhatásokat használó előadásmódja, a pompázó szabad festői stílusa, a csúnyaságot is megjelenítő realisztikus ábrázolása és a fantasztikus látomások teszik rendkívülivé és egyedivé a művészettörténetben. (hu)
- Az isenheimi szárnyas oltár (németül: Isenheimer Altar, franciául: Retable d’Issenheim) Matthias Grünewald fő műve. Az 1512 és 1516 között készült oltár többszörösen kihajtható szárnyakból áll, összesen háromféle látványt kínál. Csukott állapotában a Keresztrefeszítés jelenetét, nyitott állapotában az Angyali üdvözlet, Angyalkoncert, Krisztus születése (Mária a kertben a kis Jézussal), és a Feltámadás jeleneteket ábrázolja. A hármas triptichont, az issenheimi kolostor utolsó előtti apátja, az olasz származású Guido Guersi rendelte meg. A szárnyasoltárt spórolásból egy régi oltárszekrényből alakították át, további szárnyakat erősítve rá. Nemcsak a festő, de az asztalos is rendkívülit alkotott, ugyanis a szekrény oldalait is nyithatóvá tette zsanérokkal, megnövelve így a megfesthető felületet. Eredetileg az isenheimi kolostor kórházának templomában volt, ahonnan a francia forradalom éveiben (1793) menekítették át Colmarba (Issenheimtől 20 kilométerre északra). Ma a város Unterlinden Múzeumában található. A múzeumnak helyet adó egykori kolostorépület a XIII. századtól az Ágoston-rendi, majd dominikánus barátok kolostora volt, később laktanya lett belőle a francia forradalom idején, s végül 1853. április 3-án adták át múzeumi célokra. A monumentális festményt az erős fényhatásokat használó előadásmódja, a pompázó szabad festői stílusa, a csúnyaságot is megjelenítő realisztikus ábrázolása és a fantasztikus látomások teszik rendkívülivé és egyedivé a művészettörténetben. (hu)
- <api batchcomplete="">Az isenheimi szárnyas oltár (németül: Isenheimer Altar, franciául: Retable d’Issenheim) Matthias Grünewald fő műve. Az 1512 és 1516 között készült oltár tszörösen kihajtható szárnyakból áll, összesen háromféle látványt kínál. Csukott állapotn a Keresztrefeszítés jelenetét, nyitott állapotn az Angyali vözlet, Angyalkoncert, Krisztus születése (Mária a kertben a kis Jézussal), és a Feltámadás jeleneteket ปrázolja. A hármas triptichont, az issenheimi antonita kolostor utolsó előtti apátja, az olasz származású Guido Guersi rendelte meg. A szárnyasoltárt spórolásból egy régi oltárszekrényből alakították át, tovi szárnyakat erősítve rá. Nemcsak a festő, de az asztalos is rendkívülit alkotott, ugyanis a szekrény oldalait is nyithatóvá tette zsanérokkal, megnövelve így a megfesthető felületet.Eredetileg az isenheimi kolostor kórházának templomn volt, ahonnan a francia forradalom éveiben (1793) menekítették át Colmarba (Issenheimtől 20 kilométerre északra). Ma a város Unterlinden Múzeumn található (Musພ d'Unterlinden). A múzeumnak helyet adó egykori kolostorépület a XIII. századtól az Ágoston-rendi, majd dominikánus barátok kolostora volt, kés laktanya lett belőle a francia forradalom idején, s végül 1853. április 3-án adták át múzeumi célokra.A monumentális festményt az erős fényhatásokat használó elásm༽ja, a pompázó szabad festői stílusa, a csúnyaságot is megjelenítő realisztikus ปrázolása és a fantasztikus látomások teszik rendkívülivé és egyedivé a művészettörténetben. (hu)
- <api batchcomplete="">Az isenheimi szárnyas oltár (németül: Isenheimer Altar, franciául: Retable d’Issenheim) Matthias Grünewald fő műve. Az 1512 és 1516 között készült oltár többszörösen kihajtható szárnyakból áll, összesen háromféle látványt kínál. Csukott állapotában a Keresztrefeszítés jelenetét, nyitott állapotában az Angyali üdvözlet, Angyalkoncert, Krisztus születése (Mária a kertben a kis Jézussal), és a Feltámadás jeleneteket ábrázolja. A hármas triptichont, az issenheimi antonita kolostor utolsó előtti apátja, az olasz származású Guido Guersi rendelte meg. A szárnyasoltárt spórolásból egy régi oltárszekrényből alakították át, további szárnyakat erősítve rá. Nemcsak a festő, de az asztalos is rendkívülit alkotott, ugyanis a szekrény oldalait is nyithatóvá tette zsanérokkal, megnövelve így a megfesthető felületet.Eredetileg az isenheimi kolostor kórházának templomában volt, ahonnan a francia forradalom éveiben (1793) menekítették át Colmarba (Issenheimtől 20 kilométerre északra). Ma a város Unterlinden Múzeumában található (Musée d'Unterlinden). A múzeumnak helyet adó egykori kolostorépület a XIII. századtól az Ágoston-rendi, majd dominikánus barátok kolostora volt, később laktanya lett belőle a francia forradalom idején, s végül 1853. április 3-án adták át múzeumi célokra.A monumentális festményt az erős fényhatásokat használó előadásmódja, a pompázó szabad festői stílusa, a csúnyaságot is megjelenítő realisztikus ábrázolása és a fantasztikus látomások teszik rendkívülivé és egyedivé a művészettörténetben. (hu)
- Az isenheimi szárnyas oltár (németül: Isenheimer Altar, franciául: Retable d’Issenheim) Matthias Grünewald fő műve. Az 1512 és 1516 között készült oltár többszörösen kihajtható szárnyakból áll, összesen háromféle látványt kínál. Csukott állapotában a Keresztrefeszítés jelenetét, nyitott állapotában az Angyali üdvözlet, Angyalkoncert, Krisztus születése (Mária a kertben a kis Jézussal), és a Feltámadás jeleneteket ábrázolja. A hármas triptichont, az issenheimi kolostor utolsó előtti apátja, az olasz származású Guido Guersi rendelte meg. A szárnyasoltárt spórolásból egy régi oltárszekrényből alakították át, további szárnyakat erősítve rá. Nemcsak a festő, de az asztalos is rendkívülit alkotott, ugyanis a szekrény oldalait is nyithatóvá tette zsanérokkal, megnövelve így a megfesthető felületet. Eredetileg az isenheimi kolostor kórházának templomában volt, ahonnan a francia forradalom éveiben (1793) menekítették át Colmarba (Issenheimtől 20 kilométerre északra). Ma a város Unterlinden Múzeumában található . A múzeumnak helyet adó egykori kolostorépület a XIII. századtól az Ágoston-rendi, majd dominikánus barátok kolostora volt, később laktanya lett belőle a francia forradalom idején, s végül 1853. április 3-án adták át múzeumi célokra. A monumentális festményt az erős fényhatásokat használó előadásmódja, a pompázó szabad festői stílusa, a csúnyaságot is megjelenítő realisztikus ábrázolása és a fantasztikus látomások teszik rendkívülivé és egyedivé a művészettörténetben. (hu)
- Az isenheimi szárnyas oltár (németül: Isenheimer Altar, franciául: Retable d’Issenheim) Matthias Grünewald fő műve. Az 1512 és 1516 között készült oltár többszörösen kihajtható szárnyakból áll, összesen háromféle látványt kínál. Csukott állapotában a Keresztrefeszítés jelenetét, nyitott állapotában az Angyali üdvözlet, Angyalkoncert, Krisztus születése (Mária a kertben a kis Jézussal), és a Feltámadás jeleneteket ábrázolja. A hármas triptichont, az issenheimi kolostor utolsó előtti apátja, az olasz származású Guido Guersi rendelte meg. A szárnyasoltárt spórolásból egy régi oltárszekrényből alakították át, további szárnyakat erősítve rá. Nemcsak a festő, de az asztalos is rendkívülit alkotott, ugyanis a szekrény oldalait is nyithatóvá tette zsanérokkal, megnövelve így a megfesthető felületet. Eredetileg az isenheimi kolostor kórházának templomában volt, ahonnan a francia forradalom éveiben (1793) menekítették át Colmarba (Issenheimtől 20 kilométerre északra). Ma a város Unterlinden Múzeumában található. A múzeumnak helyet adó egykori kolostorépület a XIII. századtól az Ágoston-rendi, majd dominikánus barátok kolostora volt, később laktanya lett belőle a francia forradalom idején, s végül 1853. április 3-án adták át múzeumi célokra. A monumentális festményt az erős fényhatásokat használó előadásmódja, a pompázó szabad festői stílusa, a csúnyaságot is megjelenítő realisztikus ábrázolása és a fantasztikus látomások teszik rendkívülivé és egyedivé a művészettörténetben. (hu)
- <api batchcomplete="">Az isenheimi szárnyas oltár (németül: Isenheimer Altar, franciául: Retable d’Issenheim) Matthias Grünewald fő műve. Az 1512 és 1516 között készült oltár tszörösen kihajtható szárnyakból áll, összesen háromféle látványt kínál. Csukott állapotn a Keresztrefeszítés jelenetét, nyitott állapotn az Angyali vözlet, Angyalkoncert, Krisztus születése (Mária a kertben a kis Jézussal), és a Feltámadás jeleneteket ปrázolja. A hármas triptichont, az issenheimi antonita kolostor utolsó előtti apátja, az olasz származású Guido Guersi rendelte meg. A szárnyasoltárt spórolásból egy régi oltárszekrényből alakították át, tovi szárnyakat erősítve rá. Nemcsak a festő, de az asztalos is rendkívülit alkotott, ugyanis a szekrény oldalait is nyithatóvá tette zsanérokkal, megnövelve így a megfesthető felületet.Eredetileg az isenheimi kolostor kórházának templomn volt, ahonnan a francia forradalom éveiben (1793) menekítették át Colmarba (Issenheimtől 20 kilométerre északra). Ma a város Unterlinden Múzeumn található (Musພ d'Unterlinden). A múzeumnak helyet adó egykori kolostorépület a XIII. századtól az Ágoston-rendi, majd dominikánus barátok kolostora volt, kés laktanya lett belőle a francia forradalom idején, s végül 1853. április 3-án adták át múzeumi célokra.A monumentális festményt az erős fényhatásokat használó elásm༽ja, a pompázó szabad festői stílusa, a csúnyaságot is megjelenítő realisztikus ปrázolása és a fantasztikus látomások teszik rendkívülivé és egyedivé a művészettörténetben. (hu)
- <api batchcomplete="">Az isenheimi szárnyas oltár (németül: Isenheimer Altar, franciául: Retable d’Issenheim) Matthias Grünewald fő műve. Az 1512 és 1516 között készült oltár többszörösen kihajtható szárnyakból áll, összesen háromféle látványt kínál. Csukott állapotában a Keresztrefeszítés jelenetét, nyitott állapotában az Angyali üdvözlet, Angyalkoncert, Krisztus születése (Mária a kertben a kis Jézussal), és a Feltámadás jeleneteket ábrázolja. A hármas triptichont, az issenheimi antonita kolostor utolsó előtti apátja, az olasz származású Guido Guersi rendelte meg. A szárnyasoltárt spórolásból egy régi oltárszekrényből alakították át, további szárnyakat erősítve rá. Nemcsak a festő, de az asztalos is rendkívülit alkotott, ugyanis a szekrény oldalait is nyithatóvá tette zsanérokkal, megnövelve így a megfesthető felületet.Eredetileg az isenheimi kolostor kórházának templomában volt, ahonnan a francia forradalom éveiben (1793) menekítették át Colmarba (Issenheimtől 20 kilométerre északra). Ma a város Unterlinden Múzeumában található (Musée d'Unterlinden). A múzeumnak helyet adó egykori kolostorépület a XIII. századtól az Ágoston-rendi, majd dominikánus barátok kolostora volt, később laktanya lett belőle a francia forradalom idején, s végül 1853. április 3-án adták át múzeumi célokra.A monumentális festményt az erős fényhatásokat használó előadásmódja, a pompázó szabad festői stílusa, a csúnyaságot is megjelenítő realisztikus ábrázolása és a fantasztikus látomások teszik rendkívülivé és egyedivé a művészettörténetben. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- Az isenheimi szárnyas oltár (németül: Isenheimer Altar, franciául: Retable d’Issenheim) Matthias Grünewald fő műve. Az 1512 és 1516 között készült oltár többszörösen kihajtható szárnyakból áll, összesen háromféle látványt kínál. Csukott állapotában a Keresztrefeszítés jelenetét, nyitott állapotában az Angyali üdvözlet, Angyalkoncert, Krisztus születése (Mária a kertben a kis Jézussal), és a Feltámadás jeleneteket ábrázolja. A hármas triptichont, az issenheimi kolostor utolsó előtti apátja, az olasz származású Guido Guersi rendelte meg. A szárnyasoltárt spórolásból egy régi oltárszekrényből alakították át, további szárnyakat erősítve rá. Nemcsak a festő, de az asztalos is rendkívülit alkotott, ugyanis a szekrény oldalait is nyithatóvá tette zsanérokkal, megnövelve így a megfesthető felület (hu)
- <api batchcomplete="">Az isenheimi szárnyas oltár (németül: Isenheimer Altar, franciául: Retable d’Issenheim) Matthias Grünewald fő műve. Az 1512 és 1516 között készült oltár tszörösen kihajtható szárnyakból áll, összesen háromféle látványt kínál. Csukott állapotn a Keresztrefeszítés jelenetét, nyitott állapotn az Angyali vözlet, Angyalkoncert, Krisztus születése (Mária a kertben a kis Jézussal), és a Feltámadás jeleneteket ปrázolja. (hu)
- <api batchcomplete="">Az isenheimi szárnyas oltár (németül: Isenheimer Altar, franciául: Retable d’Issenheim) Matthias Grünewald fő műve. Az 1512 és 1516 között készült oltár többszörösen kihajtható szárnyakból áll, összesen háromféle látványt kínál. Csukott állapotában a Keresztrefeszítés jelenetét, nyitott állapotában az Angyali üdvözlet, Angyalkoncert, Krisztus születése (Mária a kertben a kis Jézussal), és a Feltámadás jeleneteket ábrázolja. (hu)
- Az isenheimi szárnyas oltár (németül: Isenheimer Altar, franciául: Retable d’Issenheim) Matthias Grünewald fő műve. Az 1512 és 1516 között készült oltár többszörösen kihajtható szárnyakból áll, összesen háromféle látványt kínál. Csukott állapotában a Keresztrefeszítés jelenetét, nyitott állapotában az Angyali üdvözlet, Angyalkoncert, Krisztus születése (Mária a kertben a kis Jézussal), és a Feltámadás jeleneteket ábrázolja. A hármas triptichont, az issenheimi kolostor utolsó előtti apátja, az olasz származású Guido Guersi rendelte meg. A szárnyasoltárt spórolásból egy régi oltárszekrényből alakították át, további szárnyakat erősítve rá. Nemcsak a festő, de az asztalos is rendkívülit alkotott, ugyanis a szekrény oldalait is nyithatóvá tette zsanérokkal, megnövelve így a megfesthető felület (hu)
- <api batchcomplete="">Az isenheimi szárnyas oltár (németül: Isenheimer Altar, franciául: Retable d’Issenheim) Matthias Grünewald fő műve. Az 1512 és 1516 között készült oltár tszörösen kihajtható szárnyakból áll, összesen háromféle látványt kínál. Csukott állapotn a Keresztrefeszítés jelenetét, nyitott állapotn az Angyali vözlet, Angyalkoncert, Krisztus születése (Mária a kertben a kis Jézussal), és a Feltámadás jeleneteket ปrázolja. (hu)
- <api batchcomplete="">Az isenheimi szárnyas oltár (németül: Isenheimer Altar, franciául: Retable d’Issenheim) Matthias Grünewald fő műve. Az 1512 és 1516 között készült oltár többszörösen kihajtható szárnyakból áll, összesen háromféle látványt kínál. Csukott állapotában a Keresztrefeszítés jelenetét, nyitott állapotában az Angyali üdvözlet, Angyalkoncert, Krisztus születése (Mária a kertben a kis Jézussal), és a Feltámadás jeleneteket ábrázolja. (hu)
|
.jpg){kind=link}
.jpg){kind=link}
