| dbo:abstract
|
- Israel Zoller (Brodi, 1881. szeptember 17. – Róma, 1956. március 2.) római főrabbi a második világháború alatt. Élete során áttért a római katolikus vallásra. Eredeti neve Israel Zoller, később vezetéknevét Zollira, keresztnevét pedig Eugenióra változtatta, így a következő neveket használta eredeti nevén kívül: Israel Zolli, Eugenio Zolli. 1881. szeptember 17-én született a felosztott Lengyelország területén, Brodiban (Galícia). A család jó anyagi körülmények között élt, a családfőnek selyemgyára volt. Zolli volt az ötödik gyerek, sokat tanultak, házitanítók foglalkoztak velük. A jólét nem tartott sokáig, mert az Oroszországban lévő gyárat 1888-ban elkobozták az ottani hatóságok egy idegenellenes rendelet következményeként. A család Stanoslawowba költözött, ahol Zolli egy zsidó alapfokú iskolában tanult. Édesanyja is fontos szerepet játszott a kisfiú vallásos nevelésében. Anyai ágról sok rabbi felmenője volt, így már igen korán foglalkoztatták komoly vallásos kérdések, erősen kötődött Isten jelenlétéhez. Egy idő után a család Lvovba költözött, ahol Bécs és Budapest után a Monarchia harmadik legnagyobb zsidó közössége élt. Itt folytatta tanulmányait és készült az egyetemi felvételire. Hogy segítse szüleit és legyen némi pénze, tanítást vállalt, amiből ő is sokat tanult. Elmélyült a történelemben és a zsidó filozófiában. Visszaemlékezéseiből tudható, hogy tanulmányai során mindig az élő Istent kereste, és visszariasztotta társainak és tanárainak filozofikus bölcselete, amelyek olyan elvontnak tűntek számára, hogy inkább eltávolítanak Istentől, minthogy közelebb vinnének. Sokat elmélkedett Izajiás könyvében említett "szenvedő szolgáról", amely Jézus ószövetségi említése a Bibliában, de erre akkor ő még nem gondolt. Az askenázi zsidók számára a tanulmányok és a zsinagógák szorosan kötődtek egymáshoz. Zolli is itt folytatta tanulmányait, de szabad idejében gyakran kiment a városból a természetbe elmélkedni. Ilyenkor az Evangéliumot is vitte magával, gyakran olvasgatta, és megdöbbent az Ószövetség és Újszövetség közötti szemléletbeni különbségen. A régi "szemet-szemért" elv helyett a "szeresd ellenségedet is" tanítása. (hu)
- Israel Zoller (Brodi, 1881. szeptember 17. – Róma, 1956. március 2.) római főrabbi a második világháború alatt. Élete során áttért a római katolikus vallásra. Eredeti neve Israel Zoller, később vezetéknevét Zollira, keresztnevét pedig Eugenióra változtatta, így a következő neveket használta eredeti nevén kívül: Israel Zolli, Eugenio Zolli. 1881. szeptember 17-én született a felosztott Lengyelország területén, Brodiban (Galícia). A család jó anyagi körülmények között élt, a családfőnek selyemgyára volt. Zolli volt az ötödik gyerek, sokat tanultak, házitanítók foglalkoztak velük. A jólét nem tartott sokáig, mert az Oroszországban lévő gyárat 1888-ban elkobozták az ottani hatóságok egy idegenellenes rendelet következményeként. A család Stanoslawowba költözött, ahol Zolli egy zsidó alapfokú iskolában tanult. Édesanyja is fontos szerepet játszott a kisfiú vallásos nevelésében. Anyai ágról sok rabbi felmenője volt, így már igen korán foglalkoztatták komoly vallásos kérdések, erősen kötődött Isten jelenlétéhez. Egy idő után a család Lvovba költözött, ahol Bécs és Budapest után a Monarchia harmadik legnagyobb zsidó közössége élt. Itt folytatta tanulmányait és készült az egyetemi felvételire. Hogy segítse szüleit és legyen némi pénze, tanítást vállalt, amiből ő is sokat tanult. Elmélyült a történelemben és a zsidó filozófiában. Visszaemlékezéseiből tudható, hogy tanulmányai során mindig az élő Istent kereste, és visszariasztotta társainak és tanárainak filozofikus bölcselete, amelyek olyan elvontnak tűntek számára, hogy inkább eltávolítanak Istentől, minthogy közelebb vinnének. Sokat elmélkedett Izajiás könyvében említett "szenvedő szolgáról", amely Jézus ószövetségi említése a Bibliában, de erre akkor ő még nem gondolt. Az askenázi zsidók számára a tanulmányok és a zsinagógák szorosan kötődtek egymáshoz. Zolli is itt folytatta tanulmányait, de szabad idejében gyakran kiment a városból a természetbe elmélkedni. Ilyenkor az Evangéliumot is vitte magával, gyakran olvasgatta, és megdöbbent az Ószövetség és Újszövetség közötti szemléletbeni különbségen. A régi "szemet-szemért" elv helyett a "szeresd ellenségedet is" tanítása. (hu)
|
