| dbo:abstract
|
- A jövevényszavakat (idegen nyelvekből eredő, de a magyarban elterjedt szavakat) eleinte eredeti alakjukban írjuk (ilyenkor még idegen szónak számítanak), majd ha közismertté válnak, két eset lehetséges: sok esetben jóváhagyják a magyaros írásmódot – olykor az eredeti nyelvi alakhoz legközelebbi formában, máskor módosulásokkal – (AkH.11 203.), máskor viszont megőrződik az idegen írásmód szerinti írás (AkH.11 212.) – ennek ismérveit l. a jövevényszó szócikkben. Kivétel ez alól, ha nem latin írású nyelvekből származnak, mert olyankor eleve magyaros formában vesszük át őket (AkH.11 205.), valamint ha többszavasak (pl. second hand, shopping center, rock and roll): ilyenkor megőrződik az idegen írásmód (AkH.11 213.); továbbá az egy-egy szűk területen használt szakszavakban is megmarad az idegen írásmód. Mindezek javasolt írásmódjának meghatározásában az OH. szerzői „a felhasználásával döntötték el, mely szót kell eredeti, melyiket pedig már átírt, magyaros írásmóddal lejegyezni. A szerzőpáros azt az elvet követte, hogy ha a korpusz 40%-ában már az átírt írásmód szerepelt, akkor a magyaros írású szóalakot vették fel a szótárba is.” Az átírás egy-egy szón belül következetes abban az értelemben, hogy ha sor kerül rá, akkor a tipikusan idegen betűket, betűkapcsolatokat mind kiküszöböljük (kivéve az x-et és a ch-t, amelyek noha a szűkebb magyar ábécének nem részei, előfordulnak magyar írásmódú szavakban, l. AkH.11 204.). Az átírás ezzel együtt néha megőriz idegen elemeket, nem mindig pontosan adja vissza az elterjedt magyar kiejtést, például bonbon, futball, joghurt, millió (ejtve [bombon, fudball, jokhurt, milió], vö. AkH.11 203.). Az alábbi lista olyan közszavakat sorol fel, amelyeken érzékelhető az idegen eredetük, tehát újabb átvételek (szemben a több száz éves jövevényszavakkal). Idegen írásmódú szavak közül régebbieket is fel lehet venni (ezeknél ugyanis épp az a kuriózum, ha már régóta élnek a magyarban, mégsem írjuk őket magyarosan, például guillotine), a magyaros írásmódúak közül pedig a legújabbaknak érdemes különös figyelmet szentelni (rövid ideje vannak jelen, mégis magyarosodtak már, például gírosz). Az idegen írású alakok baloldalt szerepelnek, jobbra pedig a magyaros írásmódúak. Az alábbi írásformák az Osiris-féle Helyesíráson és a Magyar helyesírási szótáron alapulnak. (A könnyebb kereshetőség érdekében a másik lehetséges írásforma is szerepel mellettük, de ez át van húzva.) (hu)
- A jövevényszavakat (idegen nyelvekből eredő, de a magyarban elterjedt szavakat) eleinte eredeti alakjukban írjuk (ilyenkor még idegen szónak számítanak), majd ha közismertté válnak, két eset lehetséges: sok esetben jóváhagyják a magyaros írásmódot – olykor az eredeti nyelvi alakhoz legközelebbi formában, máskor módosulásokkal – (AkH.11 203.), máskor viszont megőrződik az idegen írásmód szerinti írás (AkH.11 212.) – ennek ismérveit l. a jövevényszó szócikkben. Kivétel ez alól, ha nem latin írású nyelvekből származnak, mert olyankor eleve magyaros formában vesszük át őket (AkH.11 205.), valamint ha többszavasak (pl. second hand, shopping center, rock and roll): ilyenkor megőrződik az idegen írásmód (AkH.11 213.); továbbá az egy-egy szűk területen használt szakszavakban is megmarad az idegen írásmód. Mindezek javasolt írásmódjának meghatározásában az OH. szerzői „a felhasználásával döntötték el, mely szót kell eredeti, melyiket pedig már átírt, magyaros írásmóddal lejegyezni. A szerzőpáros azt az elvet követte, hogy ha a korpusz 40%-ában már az átírt írásmód szerepelt, akkor a magyaros írású szóalakot vették fel a szótárba is.” Az átírás egy-egy szón belül következetes abban az értelemben, hogy ha sor kerül rá, akkor a tipikusan idegen betűket, betűkapcsolatokat mind kiküszöböljük (kivéve az x-et és a ch-t, amelyek noha a szűkebb magyar ábécének nem részei, előfordulnak magyar írásmódú szavakban, l. AkH.11 204.). Az átírás ezzel együtt néha megőriz idegen elemeket, nem mindig pontosan adja vissza az elterjedt magyar kiejtést, például bonbon, futball, joghurt, millió (ejtve [bombon, fudball, jokhurt, milió], vö. AkH.11 203.). Az alábbi lista olyan közszavakat sorol fel, amelyeken érzékelhető az idegen eredetük, tehát újabb átvételek (szemben a több száz éves jövevényszavakkal). Idegen írásmódú szavak közül régebbieket is fel lehet venni (ezeknél ugyanis épp az a kuriózum, ha már régóta élnek a magyarban, mégsem írjuk őket magyarosan, például guillotine), a magyaros írásmódúak közül pedig a legújabbaknak érdemes különös figyelmet szentelni (rövid ideje vannak jelen, mégis magyarosodtak már, például gírosz). Az idegen írású alakok baloldalt szerepelnek, jobbra pedig a magyaros írásmódúak. Az alábbi írásformák az Osiris-féle Helyesíráson és a Magyar helyesírási szótáron alapulnak. (A könnyebb kereshetőség érdekében a másik lehetséges írásforma is szerepel mellettük, de ez át van húzva.) (hu)
|
