Jda ben Dvid Hajjudzs (hberl: ???? ?? ??? ?????, arabul: ??? ????? ???? ?? ???? ???? ??????), (Fez, 945 krl ? Crdoba, 1012) kzpkori zsid nyelvtuds. Crdobban Menhem ben Szaruk tantvnya volt, majd nll mesterr vlt, kortrsaitl pedig a ?rs ha-medakdekim? ('a grammatikusok elseje') cmet rdemelte ki, egyben sokan ?t tartjk a hber nyelvtudomny megalaptjnak. Nla jelent meg el?szr az gynevezett ?hrom bet?s tvek elmlete?, amelyet a gyenge s a kt egyforma bet?b?l ll gykkre is alkalmazott. Rendszert ? amely hat igemdot (binjan) ismer ? a terminolgival s paradigmkkal egytt az arab nyelvszet hatsra dolgozta ki. Stlusa vilgos, kerli a zavar kitrseket, mert tanknyvnek sznta m?vt. Tisztelettel emlkezik a korbbi tudsokrl, kiemelt figyelmet fo

Property Value
dbo:abstract
  • Júda ben Dávid Hajjudzs (héberül: הודה בן דוד חיוג׳, arabul: أبو زكريا يحيى بن داؤد حيوج الفاسي), (Fez, 945 körül – Córdoba, 1012) középkori zsidó nyelvtudós. Córdobában Menáhem ben Szaruk tanítványa volt, majd önálló mesterré vált, kortársaitól pedig a „rós ha-medakdekim” ('a grammatikusok elseje') címet érdemelte ki, egyben sokan őt tartják a héber nyelvtudomány megalapítójának. Nála jelent meg először az úgynevezett „három betűs tövek elmélete”, amelyet a gyenge és a két egyforma betűből álló gyökökre is alkalmazott. Rendszerét – amely hat igemódot (binjan) ismer – a terminológiával és paradigmákkal együtt az arab nyelvészet hatására dolgozta ki. Stílusa világos, kerüli a zavaró kitéréseket, mert tankönyvnek szánta művét. Tisztelettel emlékezik a korábbi tudósokról, kiemelt figyelmet fordít a pontozás szabályaira. Arab nyelven megírt könyvét később Mózes ibn Dzsikatilla és Ábrahám ibn Ezra is héber nyelvre fordította. (hu)
  • Júda ben Dávid Hajjudzs (héberül: הודה בן דוד חיוג׳, arabul: أبو زكريا يحيى بن داؤد حيوج الفاسي), (Fez, 945 körül – Córdoba, 1012) középkori zsidó nyelvtudós. Córdobában Menáhem ben Szaruk tanítványa volt, majd önálló mesterré vált, kortársaitól pedig a „rós ha-medakdekim” ('a grammatikusok elseje') címet érdemelte ki, egyben sokan őt tartják a héber nyelvtudomány megalapítójának. Nála jelent meg először az úgynevezett „három betűs tövek elmélete”, amelyet a gyenge és a két egyforma betűből álló gyökökre is alkalmazott. Rendszerét – amely hat igemódot (binjan) ismer – a terminológiával és paradigmákkal együtt az arab nyelvészet hatására dolgozta ki. Stílusa világos, kerüli a zavaró kitéréseket, mert tankönyvnek szánta művét. Tisztelettel emlékezik a korábbi tudósokról, kiemelt figyelmet fordít a pontozás szabályaira. Arab nyelven megírt könyvét később Mózes ibn Dzsikatilla és Ábrahám ibn Ezra is héber nyelvre fordította. (hu)
dbo:mainInterest
dbo:wikiPageID
  • 1424816 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 3103 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 22093350 (xsd:integer)
prop-hu:halálDátuma
  • 1012 (xsd:integer)
  • (hu)
prop-hu:halálHelye
prop-hu:hatássalVolt
prop-hu:hatássalVoltakRá
prop-hu:kutatásiTerület
  • zsidó nyelvészet (hu)
  • zsidó nyelvészet (hu)
prop-hu:név
  • Júda ben Dávid Hajjudzs (hu)
  • Júda ben Dávid Hajjudzs (hu)
prop-hu:szakterület
prop-hu:születésDátuma
  • 945 (xsd:integer)
prop-hu:születésHelye
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdf:type
rdfs:comment
  • Júda ben Dávid Hajjudzs (héberül: הודה בן דוד חיוג׳, arabul: أبو زكريا يحيى بن داؤد حيوج الفاسي), (Fez, 945 körül – Córdoba, 1012) középkori zsidó nyelvtudós. Córdobában Menáhem ben Szaruk tanítványa volt, majd önálló mesterré vált, kortársaitól pedig a „rós ha-medakdekim” ('a grammatikusok elseje') címet érdemelte ki, egyben sokan őt tartják a héber nyelvtudomány megalapítójának. Nála jelent meg először az úgynevezett „három betűs tövek elmélete”, amelyet a gyenge és a két egyforma betűből álló gyökökre is alkalmazott. Rendszerét – amely hat igemódot (binjan) ismer – a terminológiával és paradigmákkal együtt az arab nyelvészet hatására dolgozta ki. Stílusa világos, kerüli a zavaró kitéréseket, mert tankönyvnek szánta művét. Tisztelettel emlékezik a korábbi tudósokról, kiemelt figyelmet fo (hu)
  • Júda ben Dávid Hajjudzs (héberül: הודה בן דוד חיוג׳, arabul: أبو زكريا يحيى بن داؤد حيوج الفاسي), (Fez, 945 körül – Córdoba, 1012) középkori zsidó nyelvtudós. Córdobában Menáhem ben Szaruk tanítványa volt, majd önálló mesterré vált, kortársaitól pedig a „rós ha-medakdekim” ('a grammatikusok elseje') címet érdemelte ki, egyben sokan őt tartják a héber nyelvtudomány megalapítójának. Nála jelent meg először az úgynevezett „három betűs tövek elmélete”, amelyet a gyenge és a két egyforma betűből álló gyökökre is alkalmazott. Rendszerét – amely hat igemódot (binjan) ismer – a terminológiával és paradigmákkal együtt az arab nyelvészet hatására dolgozta ki. Stílusa világos, kerüli a zavaró kitéréseket, mert tankönyvnek szánta művét. Tisztelettel emlékezik a korábbi tudósokról, kiemelt figyelmet fo (hu)
rdfs:label
  • Júda ben Dávid Hajjudzs (hu)
  • Júda ben Dávid Hajjudzs (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
foaf:name
  • Júda ben Dávid Hajjudzs (hu)
  • Júda ben Dávid Hajjudzs (hu)
is foaf:primaryTopic of