| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- Az első keresztes hadjárat keretében az Európa minden tájáról érkező lovagok 1099. július 15-én bevették A Szent Várost, (Jeruzsálemet). Itt alapították meg a következő kétszáz évben a térség vezető keresztény hatalmának számító Jeruzsálemi Királyságot. A királyság vazallus államai voltak: az , a Tripoliszi Grófság, az Edesszai Grófság. Az állam területén a nyugati (frank) típusú feudalizmust honosították meg. Fővárosa 1099-1187 között Jeruzsálem, 1187-1291 között Akkón volt. 1187-től 1229-ig és 1244-től a királyság megszűntéig Jeruzsálem a szaracénok kezében volt. A Jeruzsálemi Királyság királyainak listáját az alábbi lista tartalmazza: 1291-ben a muzulmán seregek bevették Akkónt, a Szentföldön megmaradt utolsó keresztes erődöt. Ide helyezték át a Jeruzsálemi Királyság fővárosát, amikor Szaladin szultán 1187-ben bevette Jeruzsálemet. Ezzel megszűnt véglegesen a keresztény Jeruzsálemi Királyság. A jeruzsálemi királyi cím örökösei egyrészt a ciprusi királyok lettek, akik már 1268-tól uralkodtak a Jeruzsálemi Királyságban, másrészt a nápolyi királyok tartottak igényt e címre azután, hogy I. Károly szicíliai király 1277-ben megvette a királyi címet a magát Jeruzsálem jogos királynőjének tartó Poitiers Mária antiochiai hercegnőtől (1220/25–1307), aki IV. Bohemund antiochiai fejedelemnek és Lusignan Melisenda jeruzsálemi és ciprusi hercegnőnek (I. Izabella jeruzsálemi királynő és Imre jeruzsálemi és ciprusi király legkisebb lánya) volt a lánya. Harmadrészt a Jeruzsáleminek nevezett II. András 1217/18-as szentföldi hadjárata után vette fel a Jeruzsálem királya címet mint II. Balduin ükunokája, melyet 1918-ig minden magyar király viselt őutána. (hu)
- Az első keresztes hadjárat keretében az Európa minden tájáról érkező lovagok 1099. július 15-én bevették A Szent Várost, (Jeruzsálemet). Itt alapították meg a következő kétszáz évben a térség vezető keresztény hatalmának számító Jeruzsálemi Királyságot. A királyság vazallus államai voltak: az , a Tripoliszi Grófság, az Edesszai Grófság. Az állam területén a nyugati (frank) típusú feudalizmust honosították meg. Fővárosa 1099-1187 között Jeruzsálem, 1187-1291 között Akkón volt. 1187-től 1229-ig és 1244-től a királyság megszűntéig Jeruzsálem a szaracénok kezében volt. A Jeruzsálemi Királyság királyainak listáját az alábbi lista tartalmazza: 1291-ben a muzulmán seregek bevették Akkónt, a Szentföldön megmaradt utolsó keresztes erődöt. Ide helyezték át a Jeruzsálemi Királyság fővárosát, amikor Szaladin szultán 1187-ben bevette Jeruzsálemet. Ezzel megszűnt véglegesen a keresztény Jeruzsálemi Királyság. A jeruzsálemi királyi cím örökösei egyrészt a ciprusi királyok lettek, akik már 1268-tól uralkodtak a Jeruzsálemi Királyságban, másrészt a nápolyi királyok tartottak igényt e címre azután, hogy I. Károly szicíliai király 1277-ben megvette a királyi címet a magát Jeruzsálem jogos királynőjének tartó Poitiers Mária antiochiai hercegnőtől (1220/25–1307), aki IV. Bohemund antiochiai fejedelemnek és Lusignan Melisenda jeruzsálemi és ciprusi hercegnőnek (I. Izabella jeruzsálemi királynő és Imre jeruzsálemi és ciprusi király legkisebb lánya) volt a lánya. Harmadrészt a Jeruzsáleminek nevezett II. András 1217/18-as szentföldi hadjárata után vette fel a Jeruzsálem királya címet mint II. Balduin ükunokája, melyet 1918-ig minden magyar király viselt őutána. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 8834 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- Jeruzsálem királyainak listája (hu)
- Jeruzsálem királyainak listája (hu)
|
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:monarch
of | |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is prop-hu:cím
of | |
| is prop-hu:házastárs
of | |
| is prop-hu:megnevezés
of | |
| is prop-hu:title
of | |
| is prop-hu:titulus
of | |
| is prop-hu:uralkodó
of | |
| is prop-hu:államnév
of | |
| is prop-hu:édesanya
of | |
| is prop-hu:édesapa
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
