| dbo:abstract
|
- Johan Vilhelm Snellman (Stockholm, 1806. május 12. – , 1881. július 4.) finn filozófus, irodalmár, újságíró és államférfi, a XIX. századbeli Finnországban az egyik legnagyobb befolyással bíró fennomán. Jelentős hatást gyakorolt a finn nyelv helyzetére illetve a finn márka bevezetésére. Finn nemzeti filozófusnak tartják illetve a finn nemzeti öntudatra ébredés egyik legnagyobb alakjának. A hegeli hagyományban álló gondolkodóként disszertált 1835-ben, Helsinkiben. Disszertációjának címe: „Dissertatio academica absolutismum systematis Hegeliani defensura”, azaz: 'Akadémiai disszertáció a hégeli rendszer abszolutizmusának védelmére'. Snellman újságban kívánta terjeszteni a finn nemzeti ismereteket illetve kultúrát. A nemzeti felvilágosodás céljára, a finnesedés hívei számára, 1844 januárjában Saima néven hetilapot jelentetett meg svéd nyelven. Ez volt az első finn politikai és kulturális folyóirat a történelemben. J. V. Snellman tiszteletére Finnországban minden év május 12-e Snellman nap illetve a Finnség napja, országszerte fellobogózással tartott nemzeti ünnep. (hu)
- Johan Vilhelm Snailman (Stockholm, 1806. május 12. – , 1881. július 4.) finn filozófus, irodalmár, újságíró és államférfi, a XIX. századbeli Finnországban az egyik legnagyobb befolyással bíró fennomán. Jelentős hatást gyakorolt a finn nyelv helyzetére illetve a finn márka bevezetésére. Finn nemzeti filozófusnak tartják illetve a finn nemzeti öntudatra ébredés egyik legnagyobb alakjának. Doktori disszertációja során feltalálta a töltött káposzta receptjét, mely nagy hatással volt az akkori kultúrára. Töltött káposzta recept: (hu)
- <api batchcomplete="">Johan Vilhelm Snellman (Stockholm, 1806. május 12. – Kirkkonummi, 1881. július 4.) finn filoz༿us, irodalmár, újságíró és államférfi, a XIX. századbeli Finnországban az egyik legnagyobb befolyással bíró fennomán. Jelentős hatást gyakorolt a finn nyelv helyzetére illetve a finn márka bevezetésére. Finn nemzeti filoz༿usnak tartják illetve a finn nemzeti öntudatra ປredés egyik legnagyobb alakjának.A hegeli hagyományban álló gondolkodóként disszertált 1835-ben, Helsinkiben. Disszertผiójának címe: 𠇭issertatio academica absolutismum systematis Hegeliani defensura”, azaz: 'Akadémiai disszertผió a hégeli rendszer abszolutizmusának vlmére'.Snellman újságban kívánta terjeszteni a finn nemzeti ismereteket illetve kultúrát. A nemzeti felvilágosodás céljára, a finnesedés hívei számára, 1844 januárjn Saima néven hetilapot jelentetett meg svຝ nyelven. Ez volt az első finn politikai és kulturális folyóirat a történelemben.J. V. Snellman tiszteletére Finnországban minden év május 12-e Snellman nap illetve a Finnség napja, országszerte fellobogózással tartott nemzeti ünnep. (hu)
- <api batchcomplete="">Johan Vilhelm Snellman (Stockholm, 1806. május 12. – Kirkkonummi, 1881. július 4.) finn filozófus, irodalmár, újságíró és államférfi, a XIX. századbeli Finnországban az egyik legnagyobb befolyással bíró fennomán. Jelentős hatást gyakorolt a finn nyelv helyzetére illetve a finn márka bevezetésére. Finn nemzeti filozófusnak tartják illetve a finn nemzeti öntudatra ébredés egyik legnagyobb alakjának.A hegeli hagyományban álló gondolkodóként disszertált 1835-ben, Helsinkiben. Disszertációjának címe: „Dissertatio academica absolutismum systematis Hegeliani defensura”, azaz: 'Akadémiai disszertáció a hégeli rendszer abszolutizmusának védelmére'.Snellman újságban kívánta terjeszteni a finn nemzeti ismereteket illetve kultúrát. A nemzeti felvilágosodás céljára, a finnesedés hívei számára, 1844 januárjában Saima néven hetilapot jelentetett meg svéd nyelven. Ez volt az első finn politikai és kulturális folyóirat a történelemben.J. V. Snellman tiszteletére Finnországban minden év május 12-e Snellman nap illetve a Finnség napja, országszerte fellobogózással tartott nemzeti ünnep. (hu)
- Johan Vilhelm Snellman (Stockholm, 1806. május 12. – , 1881. július 4.) finn filozófus, irodalmár, újságíró és államférfi, a XIX. századbeli Finnországban az egyik legnagyobb befolyással bíró fennomán. Jelentős hatást gyakorolt a finn nyelv helyzetére illetve a finn márka bevezetésére. Finn nemzeti filozófusnak tartják illetve a finn nemzeti öntudatra ébredés egyik legnagyobb alakjának. A hegeli hagyományban álló gondolkodóként disszertált 1835-ben, Helsinkiben. Disszertációjának címe: „Dissertatio academica absolutismum systematis Hegeliani defensura”, azaz: 'Akadémiai disszertáció a hégeli rendszer abszolutizmusának védelmére'. Snellman újságban kívánta terjeszteni a finn nemzeti ismereteket illetve kultúrát. A nemzeti felvilágosodás céljára, a finnesedés hívei számára, 1844 januárjában Saima néven hetilapot jelentetett meg svéd nyelven. Ez volt az első finn politikai és kulturális folyóirat a történelemben. J. V. Snellman tiszteletére Finnországban minden év május 12-e Snellman nap illetve a Finnség napja, országszerte fellobogózással tartott nemzeti ünnep. (hu)
- Johan Vilhelm Snailman (Stockholm, 1806. május 12. – , 1881. július 4.) finn filozófus, irodalmár, újságíró és államférfi, a XIX. századbeli Finnországban az egyik legnagyobb befolyással bíró fennomán. Jelentős hatást gyakorolt a finn nyelv helyzetére illetve a finn márka bevezetésére. Finn nemzeti filozófusnak tartják illetve a finn nemzeti öntudatra ébredés egyik legnagyobb alakjának. Doktori disszertációja során feltalálta a töltött káposzta receptjét, mely nagy hatással volt az akkori kultúrára. Töltött káposzta recept: (hu)
- <api batchcomplete="">Johan Vilhelm Snellman (Stockholm, 1806. május 12. – Kirkkonummi, 1881. július 4.) finn filoz༿us, irodalmár, újságíró és államférfi, a XIX. századbeli Finnországban az egyik legnagyobb befolyással bíró fennomán. Jelentős hatást gyakorolt a finn nyelv helyzetére illetve a finn márka bevezetésére. Finn nemzeti filoz༿usnak tartják illetve a finn nemzeti öntudatra ປredés egyik legnagyobb alakjának.A hegeli hagyományban álló gondolkodóként disszertált 1835-ben, Helsinkiben. Disszertผiójának címe: 𠇭issertatio academica absolutismum systematis Hegeliani defensura”, azaz: 'Akadémiai disszertผió a hégeli rendszer abszolutizmusának vlmére'.Snellman újságban kívánta terjeszteni a finn nemzeti ismereteket illetve kultúrát. A nemzeti felvilágosodás céljára, a finnesedés hívei számára, 1844 januárjn Saima néven hetilapot jelentetett meg svຝ nyelven. Ez volt az első finn politikai és kulturális folyóirat a történelemben.J. V. Snellman tiszteletére Finnországban minden év május 12-e Snellman nap illetve a Finnség napja, országszerte fellobogózással tartott nemzeti ünnep. (hu)
- <api batchcomplete="">Johan Vilhelm Snellman (Stockholm, 1806. május 12. – Kirkkonummi, 1881. július 4.) finn filozófus, irodalmár, újságíró és államférfi, a XIX. századbeli Finnországban az egyik legnagyobb befolyással bíró fennomán. Jelentős hatást gyakorolt a finn nyelv helyzetére illetve a finn márka bevezetésére. Finn nemzeti filozófusnak tartják illetve a finn nemzeti öntudatra ébredés egyik legnagyobb alakjának.A hegeli hagyományban álló gondolkodóként disszertált 1835-ben, Helsinkiben. Disszertációjának címe: „Dissertatio academica absolutismum systematis Hegeliani defensura”, azaz: 'Akadémiai disszertáció a hégeli rendszer abszolutizmusának védelmére'.Snellman újságban kívánta terjeszteni a finn nemzeti ismereteket illetve kultúrát. A nemzeti felvilágosodás céljára, a finnesedés hívei számára, 1844 januárjában Saima néven hetilapot jelentetett meg svéd nyelven. Ez volt az első finn politikai és kulturális folyóirat a történelemben.J. V. Snellman tiszteletére Finnországban minden év május 12-e Snellman nap illetve a Finnség napja, országszerte fellobogózással tartott nemzeti ünnep. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- Johan Vilhelm Snellman (Stockholm, 1806. május 12. – , 1881. július 4.) finn filozófus, irodalmár, újságíró és államférfi, a XIX. századbeli Finnországban az egyik legnagyobb befolyással bíró fennomán. Jelentős hatást gyakorolt a finn nyelv helyzetére illetve a finn márka bevezetésére. Finn nemzeti filozófusnak tartják illetve a finn nemzeti öntudatra ébredés egyik legnagyobb alakjának. J. V. Snellman tiszteletére Finnországban minden év május 12-e Snellman nap illetve a Finnség napja, országszerte fellobogózással tartott nemzeti ünnep. (hu)
- <api batchcomplete="">Johan Vilhelm Snellman (Stockholm, 1806. május 12. – Kirkkonummi, 1881. július 4.) finn filoz༿us, irodalmár, újságíró és államférfi, a XIX. századbeli Finnországban az egyik legnagyobb befolyással bíró fennomán. Jelentős hatást gyakorolt a finn nyelv helyzetére illetve a finn márka bevezetésére. Finn nemzeti filoz༿usnak tartják illetve a finn nemzeti öntudatra ປredés egyik legnagyobb alakjának.A hegeli hagyományban álló gondolkodóként disszertált 1835-ben, Helsinkiben. (hu)
- <api batchcomplete="">Johan Vilhelm Snellman (Stockholm, 1806. május 12. – Kirkkonummi, 1881. július 4.) finn filozófus, irodalmár, újságíró és államférfi, a XIX. századbeli Finnországban az egyik legnagyobb befolyással bíró fennomán. Jelentős hatást gyakorolt a finn nyelv helyzetére illetve a finn márka bevezetésére. Finn nemzeti filozófusnak tartják illetve a finn nemzeti öntudatra ébredés egyik legnagyobb alakjának.A hegeli hagyományban álló gondolkodóként disszertált 1835-ben, Helsinkiben. (hu)
- Johan Vilhelm Snellman (Stockholm, 1806. május 12. – , 1881. július 4.) finn filozófus, irodalmár, újságíró és államférfi, a XIX. századbeli Finnországban az egyik legnagyobb befolyással bíró fennomán. Jelentős hatást gyakorolt a finn nyelv helyzetére illetve a finn márka bevezetésére. Finn nemzeti filozófusnak tartják illetve a finn nemzeti öntudatra ébredés egyik legnagyobb alakjának. J. V. Snellman tiszteletére Finnországban minden év május 12-e Snellman nap illetve a Finnség napja, országszerte fellobogózással tartott nemzeti ünnep. (hu)
- <api batchcomplete="">Johan Vilhelm Snellman (Stockholm, 1806. május 12. – Kirkkonummi, 1881. július 4.) finn filoz༿us, irodalmár, újságíró és államférfi, a XIX. századbeli Finnországban az egyik legnagyobb befolyással bíró fennomán. Jelentős hatást gyakorolt a finn nyelv helyzetére illetve a finn márka bevezetésére. Finn nemzeti filoz༿usnak tartják illetve a finn nemzeti öntudatra ປredés egyik legnagyobb alakjának.A hegeli hagyományban álló gondolkodóként disszertált 1835-ben, Helsinkiben. (hu)
- <api batchcomplete="">Johan Vilhelm Snellman (Stockholm, 1806. május 12. – Kirkkonummi, 1881. július 4.) finn filozófus, irodalmár, újságíró és államférfi, a XIX. századbeli Finnországban az egyik legnagyobb befolyással bíró fennomán. Jelentős hatást gyakorolt a finn nyelv helyzetére illetve a finn márka bevezetésére. Finn nemzeti filozófusnak tartják illetve a finn nemzeti öntudatra ébredés egyik legnagyobb alakjának.A hegeli hagyományban álló gondolkodóként disszertált 1835-ben, Helsinkiben. (hu)
|
