| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- Josip Broz Tito (szerbül: Јосип Броз Тито, fonetikusan: [jɔ̝̂sip brɔ̝̂ːz tîtɔ̝], születési neve Josip Broz; Kumrovec, 1892. május 7. (hivatalosan május 25.) – Ljubljana 1980. május 4.) jugoszláv forradalmár és államfő. Horvát-szlovén szülők gyermekeként látta meg a napvilágot Josip Broz néven, a Tito nevet csak később vette fel. A második világháborúban a jugoszláv partizánok egyik vezetője, majd a „második” Jugoszlávia (1943–1991) első számú vezetője volt 1980-ig. Jugoszláviában a tisztelet jeléül, egyben a második világháborúra utalva Tito marsallként is emlegették. Nem sokkal a háború vége után kiállt a szovjet befolyás ellen, egyik atyja volt az el nem kötelezett országok mozgalmának. 1980. május 4-én Ljubljanában, műtét utáni szövődményekben halt meg pár nappal 88. születésnapja előtt. Jugoszlávia legjelentősebb politikusának tekinthető, korszakának megkérdőjelezhetetlen vezéregyénisége volt (a második világháború végétől egészen haláláig). Egészen kivételes karrierjét a körülmények és a szerencséje mellett, gyakorlatias intelligenciája, szónoki reakciókészsége, helyzetfelismerése és a kiélezett helyzetekben hozott gyors és jó döntései eredményezték. Sokan kritizálták tekintélyelvű uralma miatt, azonban a nép körében népszerű volt. Ő testesítette meg a jugoszláv egységet. (hu)
- Josip Broz Tito (szerbül: Јосип Броз Тито, fonetikusan: [jɔ̝̂sip brɔ̝̂ːz tîtɔ̝], születési neve Josip Broz; Kumrovec, 1892. május 7. (hivatalosan május 25.) – Ljubljana 1980. május 4.) jugoszláv forradalmár és államfő. Horvát-szlovén szülők gyermekeként látta meg a napvilágot Josip Broz néven, a Tito nevet csak később vette fel. A második világháborúban a jugoszláv partizánok egyik vezetője, majd a „második” Jugoszlávia (1943–1991) első számú vezetője volt 1980-ig. Jugoszláviában a tisztelet jeléül, egyben a második világháborúra utalva Titót marsallként is emlegették. Nem sokkal a háború vége után kiállt a szovjet befolyás ellen, egyik atyja volt az el nem kötelezett országok mozgalmának. 1980. május 4-én Ljubljanában, műtét utáni szövődményekben halt meg pár nappal 88. születésnapja előtt. Jugoszlávia legjelentősebb politikusának tekinthető, korszakának megkérdőjelezhetetlen vezéregyénisége volt (a második világháború végétől egészen haláláig). Egészen kivételes karrierjét a körülmények és a szerencséje mellett gyakorlatias intelligenciája, szónoki reakciókészsége, helyzetfelismerése és a kiélezett helyzetekben hozott gyors és jó döntései eredményezték. Sokan kritizálták tekintélyelvű uralma miatt, azonban a nép körében népszerű volt. Ő testesítette meg a jugoszláv egységet. (hu)
- <api batchcomplete="">Josip Broz Tito (szerbül: Јосип Броз Тито, fonetikusan: [jɔ̝̂sip brɔ̝̂ːz tîtɔ̝], születési neve Josip Broz; Kumrovec, 1892. május 7. (hivatalosan május 25.) – Ljubljana 1980. május 4.) jugoszláv forradalmár és államfő. Horvát-szlovén szülők gyermekeként látta meg a napvilágot Josip Broz néven, a Tito nevet csak kés vette fel. A második világhปor諸n a jugoszláv partizánok egyik vezetője, majd a „második” Jugoszlávia (1943) első számú vezetője volt 1980-ig. Jugoszlávin a tisztelet jeléül, egyben a második világhปorúra utalva Titót marsallként is emlegették. Nem sokkal a hปorú vége után kiállt a szovjet befolyás ellen, egyik atyja volt az el nem kötelezett országok mozgalmának. 1980. május 4-én Ljubljann, műtét utáni szövᔝményekben halt meg pár nappal 88. születésnapja előtt.Jugoszlávia legjelentősebb politikusának tekinthető, korszakának megkérdőjelezhetetlen vezéregyénisége volt (a második világhปorú végétől egészen haláláig). Egészen kivételes karrierjét a körülmények és a szerencséje mellett gyakorlatias intelligenciája, szónoki reakciókészsége, helyzetfelismerése és a kiélezett helyzetekben hozott gyors és jó döntései eredményezték. Sokan kritizálták tekintélyelvű uralma miatt, azonban a nép körn népszerű volt. Ő testesítette meg a jugoszláv egységet. (hu)
- <api batchcomplete="">Josip Broz Tito (szerbül: Јосип Броз Тито, fonetikusan: [jɔ̝̂sip brɔ̝̂ːz tîtɔ̝], születési neve Josip Broz; Kumrovec, 1892. május 7. (hivatalosan május 25.) – Ljubljana 1980. május 4.) jugoszláv forradalmár és államfő. Horvát-szlovén szülők gyermekeként látta meg a napvilágot Josip Broz néven, a Tito nevet csak később vette fel. A második világháborúban a jugoszláv partizánok egyik vezetője, majd a „második” Jugoszlávia (1943–1991) első számú vezetője volt 1980-ig. Jugoszláviában a tisztelet jeléül, egyben a második világháborúra utalva Titót marsallként is emlegették. Nem sokkal a háború vége után kiállt a szovjet befolyás ellen, egyik atyja volt az el nem kötelezett országok mozgalmának. 1980. május 4-én Ljubljanában, műtét utáni szövődményekben halt meg pár nappal 88. születésnapja előtt.Jugoszlávia legjelentősebb politikusának tekinthető, korszakának megkérdőjelezhetetlen vezéregyénisége volt (a második világháború végétől egészen haláláig). Egészen kivételes karrierjét a körülmények és a szerencséje mellett gyakorlatias intelligenciája, szónoki reakciókészsége, helyzetfelismerése és a kiélezett helyzetekben hozott gyors és jó döntései eredményezték. Sokan kritizálták tekintélyelvű uralma miatt, azonban a nép körében népszerű volt. Ő testesítette meg a jugoszláv egységet. (hu)
- Josip Broz Tito (szerbül: Јосип Броз Тито, fonetikusan: [jɔ̝̂sip brɔ̝̂ːz tîtɔ̝], születési neve Josip Broz; Kumrovec, 1892. május 7. (hivatalosan május 25.) – Ljubljana 1980. május 4.) jugoszláv forradalmár és államfő. Horvát-szlovén szülők gyermekeként látta meg a napvilágot Josip Broz néven, a Tito nevet csak később vette fel. A második világháborúban a jugoszláv partizánok egyik vezetője, majd a „második” Jugoszlávia (1943–1991) első számú vezetője volt 1980-ig. Jugoszláviában a tisztelet jeléül, egyben a második világháborúra utalva Tito marsallként is emlegették. Nem sokkal a háború vége után kiállt a szovjet befolyás ellen, egyik atyja volt az el nem kötelezett országok mozgalmának. 1980. május 4-én Ljubljanában, műtét utáni szövődményekben halt meg pár nappal 88. születésnapja előtt. Jugoszlávia legjelentősebb politikusának tekinthető, korszakának megkérdőjelezhetetlen vezéregyénisége volt (a második világháború végétől egészen haláláig). Egészen kivételes karrierjét a körülmények és a szerencséje mellett, gyakorlatias intelligenciája, szónoki reakciókészsége, helyzetfelismerése és a kiélezett helyzetekben hozott gyors és jó döntései eredményezték. Sokan kritizálták tekintélyelvű uralma miatt, azonban a nép körében népszerű volt. Ő testesítette meg a jugoszláv egységet. (hu)
- Josip Broz Tito (szerbül: Јосип Броз Тито, fonetikusan: [jɔ̝̂sip brɔ̝̂ːz tîtɔ̝], születési neve Josip Broz; Kumrovec, 1892. május 7. (hivatalosan május 25.) – Ljubljana 1980. május 4.) jugoszláv forradalmár és államfő. Horvát-szlovén szülők gyermekeként látta meg a napvilágot Josip Broz néven, a Tito nevet csak később vette fel. A második világháborúban a jugoszláv partizánok egyik vezetője, majd a „második” Jugoszlávia (1943–1991) első számú vezetője volt 1980-ig. Jugoszláviában a tisztelet jeléül, egyben a második világháborúra utalva Titót marsallként is emlegették. Nem sokkal a háború vége után kiállt a szovjet befolyás ellen, egyik atyja volt az el nem kötelezett országok mozgalmának. 1980. május 4-én Ljubljanában, műtét utáni szövődményekben halt meg pár nappal 88. születésnapja előtt. Jugoszlávia legjelentősebb politikusának tekinthető, korszakának megkérdőjelezhetetlen vezéregyénisége volt (a második világháború végétől egészen haláláig). Egészen kivételes karrierjét a körülmények és a szerencséje mellett gyakorlatias intelligenciája, szónoki reakciókészsége, helyzetfelismerése és a kiélezett helyzetekben hozott gyors és jó döntései eredményezték. Sokan kritizálták tekintélyelvű uralma miatt, azonban a nép körében népszerű volt. Ő testesítette meg a jugoszláv egységet. (hu)
- <api batchcomplete="">Josip Broz Tito (szerbül: Јосип Броз Тито, fonetikusan: [jɔ̝̂sip brɔ̝̂ːz tîtɔ̝], születési neve Josip Broz; Kumrovec, 1892. május 7. (hivatalosan május 25.) – Ljubljana 1980. május 4.) jugoszláv forradalmár és államfő. Horvát-szlovén szülők gyermekeként látta meg a napvilágot Josip Broz néven, a Tito nevet csak kés vette fel. A második világhปor諸n a jugoszláv partizánok egyik vezetője, majd a „második” Jugoszlávia (1943) első számú vezetője volt 1980-ig. Jugoszlávin a tisztelet jeléül, egyben a második világhปorúra utalva Titót marsallként is emlegették. Nem sokkal a hปorú vége után kiállt a szovjet befolyás ellen, egyik atyja volt az el nem kötelezett országok mozgalmának. 1980. május 4-én Ljubljann, műtét utáni szövᔝményekben halt meg pár nappal 88. születésnapja előtt.Jugoszlávia legjelentősebb politikusának tekinthető, korszakának megkérdőjelezhetetlen vezéregyénisége volt (a második világhปorú végétől egészen haláláig). Egészen kivételes karrierjét a körülmények és a szerencséje mellett gyakorlatias intelligenciája, szónoki reakciókészsége, helyzetfelismerése és a kiélezett helyzetekben hozott gyors és jó döntései eredményezték. Sokan kritizálták tekintélyelvű uralma miatt, azonban a nép körn népszerű volt. Ő testesítette meg a jugoszláv egységet. (hu)
- <api batchcomplete="">Josip Broz Tito (szerbül: Јосип Броз Тито, fonetikusan: [jɔ̝̂sip brɔ̝̂ːz tîtɔ̝], születési neve Josip Broz; Kumrovec, 1892. május 7. (hivatalosan május 25.) – Ljubljana 1980. május 4.) jugoszláv forradalmár és államfő. Horvát-szlovén szülők gyermekeként látta meg a napvilágot Josip Broz néven, a Tito nevet csak később vette fel. A második világháborúban a jugoszláv partizánok egyik vezetője, majd a „második” Jugoszlávia (1943–1991) első számú vezetője volt 1980-ig. Jugoszláviában a tisztelet jeléül, egyben a második világháborúra utalva Titót marsallként is emlegették. Nem sokkal a háború vége után kiállt a szovjet befolyás ellen, egyik atyja volt az el nem kötelezett országok mozgalmának. 1980. május 4-én Ljubljanában, műtét utáni szövődményekben halt meg pár nappal 88. születésnapja előtt.Jugoszlávia legjelentősebb politikusának tekinthető, korszakának megkérdőjelezhetetlen vezéregyénisége volt (a második világháború végétől egészen haláláig). Egészen kivételes karrierjét a körülmények és a szerencséje mellett gyakorlatias intelligenciája, szónoki reakciókészsége, helyzetfelismerése és a kiélezett helyzetekben hozott gyors és jó döntései eredményezték. Sokan kritizálták tekintélyelvű uralma miatt, azonban a nép körében népszerű volt. Ő testesítette meg a jugoszláv egységet. (hu)
|
| dbo:number
|
- 1 (xsd:nonNegativeInteger)
- 2 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:predecessor
| |
| dbo:religion
| |
| dbo:spouse
| |
| dbo:state
| |
| dbo:successor
| |
| dbo:thumbnail
| |
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 88540 (xsd:nonNegativeInteger)
- 88632 (xsd:nonNegativeInteger)
- 89354 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
|
- 23875797 (xsd:integer)
- 25488582 (xsd:integer)
- 28187556 (xsd:integer)
|
| prop-hu:aláírás
|
- Tito signature.svg (hu)
- Tito signature.svg (hu)
|
| prop-hu:author
|
- Ivan Škunca, Matej Jeličić, Zhores A. Medvedev, Roy A. Medvedev (hu)
- Martha L. Cottam, Elena Mastors, Thomas Preston, Beth Dietz-Uhler (hu)
- Perényi J. – Arató E. (hu)
- Tomasevich Jozo, Wayne S. Vucinich (hu)
- Živojin Janković, Ksenija Dolinar, Josip Vidmar, Rajko Bobot, Miodrag Vartabedijan, Branibor Debeljaković (hu)
- Ivan Škunca, Matej Jeličić, Zhores A. Medvedev, Roy A. Medvedev (hu)
- Martha L. Cottam, Elena Mastors, Thomas Preston, Beth Dietz-Uhler (hu)
- Perényi J. – Arató E. (hu)
- Tomasevich Jozo, Wayne S. Vucinich (hu)
- Živojin Janković, Ksenija Dolinar, Josip Vidmar, Rajko Bobot, Miodrag Vartabedijan, Branibor Debeljaković (hu)
|
| prop-hu:authorlink
|
- Gyurok János (hu)
- Juhász József (hu)
- Gyurok János (hu)
- Juhász József (hu)
|
| prop-hu:coauthors
| |
| prop-hu:edition
| |
| prop-hu:editor
|
- Arturo Valenzuela, Julio Samuel Valenzuela (hu)
- Melissa Katherine Bokovoy, Jill A. Irvine, Carol S. Lilly (hu)
- Arturo Valenzuela, Julio Samuel Valenzuela (hu)
- Melissa Katherine Bokovoy, Jill A. Irvine, Carol S. Lilly (hu)
|
| prop-hu:előd
| |
| prop-hu:elᔝ
| |
| prop-hu:first
|
- Ian (hu)
- Benjamin (hu)
- Ivo (hu)
- Vladimir (hu)
- Zdravko (hu)
- József (hu)
- János (hu)
- Marcia (hu)
- Neil (hu)
- Phyllis (hu)
- Jasper (hu)
- Ana S. (hu)
- Borgna (hu)
- Cathal (hu)
- Fitzroy (hu)
- Ivan Antonić (hu)
- Julio Samuel Valenzuela (hu)
- Martha L. Cottam, Beth Dietz-Uhler, Elena Mastors, (hu)
- Melissa Katherine Bokovoy, Jill A. Irvine, (hu)
- Melvyn P. (hu)
- Sabrina P. (hu)
- Vilko (hu)
- Vjekoslav (hu)
- Walter R. (hu)
- Wayne S. Vucinich (hu)
- Zhores A. Medvedev, Roy A. Medvedev (hu)
- Josip Vidmar, Rajko Bobot, Miodrag Vartabedijan, Branibor Debeljaković (hu)
- – Arató E. (hu)
- Ian (hu)
- Benjamin (hu)
- Ivo (hu)
- Vladimir (hu)
- Zdravko (hu)
- József (hu)
- János (hu)
- Marcia (hu)
- Neil (hu)
- Phyllis (hu)
- Jasper (hu)
- Ana S. (hu)
- Borgna (hu)
- Cathal (hu)
- Fitzroy (hu)
- Ivan Antonić (hu)
- Julio Samuel Valenzuela (hu)
- Martha L. Cottam, Beth Dietz-Uhler, Elena Mastors, (hu)
- Melissa Katherine Bokovoy, Jill A. Irvine, (hu)
- Melvyn P. (hu)
- Sabrina P. (hu)
- Vilko (hu)
- Vjekoslav (hu)
- Walter R. (hu)
- Wayne S. Vucinich (hu)
- Zhores A. Medvedev, Roy A. Medvedev (hu)
- Josip Vidmar, Rajko Bobot, Miodrag Vartabedijan, Branibor Debeljaković (hu)
- – Arató E. (hu)
|
| prop-hu:házastárs
| |
| prop-hu:isbn
|
- 0 (xsd:integer)
- 1 (xsd:integer)
- 978 (xsd:integer)
- 94756104 (xsd:integer)
- 9639734012 (xsd:decimal)
|
| prop-hu:képaláírás
|
- (hu)
- Tito 1961-ben (hu)
- (hu)
- Tito 1961-ben (hu)
|
| prop-hu:language
| |
| prop-hu:last
|
- Juhász (hu)
- Roberts (hu)
- Nolan (hu)
- Barnett (hu)
- MacLean (hu)
- Perica (hu)
- Antonić (hu)
- Brunner (hu)
- Leffler (hu)
- Arturo Valenzuela (hu)
- Auty (hu)
- Banac (hu)
- Bremmer (hu)
- Carol S. Lilly (hu)
- Dedijer (hu)
- Frankel (hu)
- Gyurok (hu)
- Ivan Škunca, Matej Jeličić (hu)
- Kurapovna (hu)
- Perényi J. (hu)
- Ramet (hu)
- Ridley (hu)
- Thomas Preston (hu)
- Tomasevich Jozo (hu)
- Trbovich (hu)
- Vinterhalter (hu)
- Živojin Janković, Ksenija Dolinar (hu)
- Juhász (hu)
- Roberts (hu)
- Nolan (hu)
- Barnett (hu)
- MacLean (hu)
- Perica (hu)
- Antonić (hu)
- Brunner (hu)
- Leffler (hu)
- Arturo Valenzuela (hu)
- Auty (hu)
- Banac (hu)
- Bremmer (hu)
- Carol S. Lilly (hu)
- Dedijer (hu)
- Frankel (hu)
- Gyurok (hu)
- Ivan Škunca, Matej Jeličić (hu)
- Kurapovna (hu)
- Perényi J. (hu)
- Ramet (hu)
- Ridley (hu)
- Thomas Preston (hu)
- Tomasevich Jozo (hu)
- Trbovich (hu)
- Vinterhalter (hu)
- Živojin Janković, Ksenija Dolinar (hu)
|
| prop-hu:location
|
- Budapest (hu)
- Kent (hu)
- New York (hu)
- Opatija (hu)
- Budapest (hu)
- Kent (hu)
- New York (hu)
- Opatija (hu)
|
| prop-hu:megnevezés
|
- elnöke (hu)
- főtitkára (hu)
- miniszterelnöke (hu)
- elnöke (hu)
- főtitkára (hu)
- miniszterelnöke (hu)
|
| prop-hu:nemzetiség
| |
| prop-hu:név
|
- Josip Broz Tito (hu)
- Josip Broz Tito (hu)
|
| prop-hu:pages
| |
| prop-hu:publisher
|
- Cornell University Press (hu)
- McGraw-Hill (hu)
- Oxford University Press (hu)
- Simon and Schuster (hu)
- University of California Press (hu)
- Cambridge University Press (hu)
- Simon & Schuster (hu)
- Tauris (hu)
- Indiana University Press (hu)
- Stanford University Press (hu)
- Tankönyvkiadó (hu)
- Duke University Press (hu)
- Palgrave Macmillan (hu)
- Psychology Press (hu)
- Greenwood Press (hu)
- Houghton Mifflin (hu)
- Johns Hopkins University Press (hu)
- St. Martin's Press (hu)
- Oxford University Press US (hu)
- John Wiley and Sons (hu)
- Constable & Robinson (hu)
- Haus (hu)
- Gale Research (hu)
- Jugoslovenska revija (hu)
- Ottokár Keršovani (hu)
- Abacus Press (hu)
- Haus Publishing (hu)
- Cornell University Press (hu)
- McGraw-Hill (hu)
- Oxford University Press (hu)
- Simon and Schuster (hu)
- University of California Press (hu)
- Cambridge University Press (hu)
- Simon & Schuster (hu)
- Tauris (hu)
- Indiana University Press (hu)
- Stanford University Press (hu)
- Tankönyvkiadó (hu)
- Duke University Press (hu)
- Palgrave Macmillan (hu)
- Psychology Press (hu)
- Greenwood Press (hu)
- Houghton Mifflin (hu)
- Johns Hopkins University Press (hu)
- St. Martin's Press (hu)
- Oxford University Press US (hu)
- John Wiley and Sons (hu)
- Constable & Robinson (hu)
- Haus (hu)
- Gale Research (hu)
- Jugoslovenska revija (hu)
- Ottokár Keršovani (hu)
- Abacus Press (hu)
- Haus Publishing (hu)
|
| prop-hu:párt
|
- Jugoszláv Kommunista Szövetség (hu)
- Jugoszláv Kommunista Szövetség (hu)
|
| prop-hu:rendfokozat
|
- Jugoszlávia marsallja (hu)
- Jugoszlávia marsallja (hu)
|
| prop-hu:series
|
- Life & Times (hu)
- Life & Times (hu)
|
| prop-hu:sorszám
|
- 1 (xsd:integer)
- 2 (xsd:integer)
|
| prop-hu:terminusKezdete
|
- 1953 (xsd:integer)
- 1961 (xsd:integer)
- 0001-11-29 (xsd:gMonthDay)
- --11-29 (xsd:gMonthDay)
|
| prop-hu:terminusVége
|
- 1953 (xsd:integer)
- 1964 (xsd:integer)
- 1980 (xsd:integer)
|
| prop-hu:title
|
- 1998 (xsd:integer)
- Tito (hu)
- The Three Yugoslavias: State-Building and Legitimation, 1918–2004. (hu)
- Contemporary Yugoslavia: Twenty Years of Socialist Experiment (hu)
- The J Curve: A New Way to Understand Why Nations Rise and Fall (hu)
- Háborúk a nyugat Balkánon - Múltunk XLIX évf. 4. sz. (hu)
- A Legal Geography of Yugoslavia's Disintegration (hu)
- The Cold War, 1945–1991: Leaders and Other Important Figures in the United States and Western Europe (hu)
- In the Path of Tito (hu)
- Introduction to political psychology (hu)
- Josip Broz Tito – Ilustrirani življenjepis (hu)
- Jugoszlávia története (hu)
- State-society relations in Yugoslavia, 1945–1992 (hu)
- Stvaranje Titove Jugoslavije (hu)
- The Cambridge History of the Cold War (hu)
- The Unknown Stalin (hu)
- Tito, Mihailovic and the Allies, 1941–1945 (hu)
- Tito: A Biography (hu)
- Tito: A Pictorial Biography (hu)
- War and Revolution in Yugoslavia, 1941–1945: Occupation and Collaboration (hu)
- Balkan Idols: Religion and Nationalism in Yugoslav States (hu)
- The Greenwood Encyclopedia of International Relations: S-Z (hu)
- Shadows on the Mountain: The Allies, the Resistance, and the Rivalries That Doomed WWII Yugoslavia (hu)
- A nemzet, az állam és a nemzetiség Tito politikájában (hu)
- With Stalin against Tito: Cominformist splits in Yugoslav Communism (hu)
- Military Rule in Chile: Dictatorship and Oppositions (hu)
- The Three Yugoslavias: State-Building and Legitimation, 1918 (hu)
- A nemzet, az állam és a nemzetiség Tito politikájn (hu)
- Hปorúk a nyugat Balkánon - Múltunk XLIX évf. 4. sz. (hu)
- State-society relations in Yugoslavia, 1945 (hu)
- The Cold War 1945 – Leaders and Other Important Figures in the United States and Western Europe (hu)
- Tito, Mihailovic and the Allies, 1941 (hu)
- War and Revolution in Yugoslavia 1941: Occupation and Collaboration (hu)
- The Cold War 1945–1991 – Leaders and Other Important Figures in the United States and Western Europe (hu)
- The Three Yugoslavias: State-Building and Legitimation, 1918–2004 (hu)
- War and Revolution in Yugoslavia 1941–1945: Occupation and Collaboration (hu)
|
| prop-hu:url
| |
| prop-hu:utód
| |
| prop-hu:ut༽
| |
| prop-hu:vallás
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:year
|
- 1952 (xsd:integer)
- 1969 (xsd:integer)
- 1970 (xsd:integer)
- 1972 (xsd:integer)
- 1980 (xsd:integer)
- 1981 (xsd:integer)
- 1982 (xsd:integer)
- 1985 (xsd:integer)
- 1987 (xsd:integer)
- 1988 (xsd:integer)
- 1992 (xsd:integer)
- 1996 (xsd:integer)
- 1997 (xsd:integer)
- 2001 (xsd:integer)
- 2002 (xsd:integer)
- 2003 (xsd:integer)
- 2004 (xsd:integer)
- 2006 (xsd:integer)
- 2007 (xsd:integer)
- 2008 (xsd:integer)
- 2009 (xsd:integer)
|
| prop-hu:állam
| |
| dct:subject
| |
| rdf:type
| |
| rdfs:comment
|
- Josip Broz Tito (szerbül: Јосип Броз Тито, fonetikusan: [jɔ̝̂sip brɔ̝̂ːz tîtɔ̝], születési neve Josip Broz; Kumrovec, 1892. május 7. (hivatalosan május 25.) – Ljubljana 1980. május 4.) jugoszláv forradalmár és államfő. Horvát-szlovén szülők gyermekeként látta meg a napvilágot Josip Broz néven, a Tito nevet csak később vette fel. A második világháborúban a jugoszláv partizánok egyik vezetője, majd a „második” Jugoszlávia (1943–1991) első számú vezetője volt 1980-ig. Jugoszláviában a tisztelet jeléül, egyben a második világháborúra utalva Tito marsallként is emlegették. Nem sokkal a háború vége után kiállt a szovjet befolyás ellen, egyik atyja volt az el nem kötelezett országok mozgalmának. 1980. május 4-én Ljubljanában, műtét utáni szövődményekben halt meg pár nappal 88. születésnapja előtt (hu)
- <api batchcomplete="">Josip Broz Tito (szerbül: Јосип Броз Тито, fonetikusan: [jɔ̝̂sip brɔ̝̂ːz tîtɔ̝], születési neve Josip Broz; Kumrovec, 1892. május 7. (hivatalosan május 25.) – Ljubljana 1980. május 4.) jugoszláv forradalmár és államfő. Horvát-szlovén szülők gyermekeként látta meg a napvilágot Josip Broz néven, a Tito nevet csak kés vette fel. A második világhปor諸n a jugoszláv partizánok egyik vezetője, majd a „második” Jugoszlávia (1943) első számú vezetője volt 1980-ig. (hu)
- <api batchcomplete="">Josip Broz Tito (szerbül: Јосип Броз Тито, fonetikusan: [jɔ̝̂sip brɔ̝̂ːz tîtɔ̝], születési neve Josip Broz; Kumrovec, 1892. május 7. (hivatalosan május 25.) – Ljubljana 1980. május 4.) jugoszláv forradalmár és államfő. Horvát-szlovén szülők gyermekeként látta meg a napvilágot Josip Broz néven, a Tito nevet csak később vette fel. A második világháborúban a jugoszláv partizánok egyik vezetője, majd a „második” Jugoszlávia (1943–1991) első számú vezetője volt 1980-ig. (hu)
- Josip Broz Tito (szerbül: Јосип Броз Тито, fonetikusan: [jɔ̝̂sip brɔ̝̂ːz tîtɔ̝], születési neve Josip Broz; Kumrovec, 1892. május 7. (hivatalosan május 25.) – Ljubljana 1980. május 4.) jugoszláv forradalmár és államfő. Horvát-szlovén szülők gyermekeként látta meg a napvilágot Josip Broz néven, a Tito nevet csak később vette fel. A második világháborúban a jugoszláv partizánok egyik vezetője, majd a „második” Jugoszlávia (1943–1991) első számú vezetője volt 1980-ig. Jugoszláviában a tisztelet jeléül, egyben a második világháborúra utalva Tito marsallként is emlegették. Nem sokkal a háború vége után kiállt a szovjet befolyás ellen, egyik atyja volt az el nem kötelezett országok mozgalmának. 1980. május 4-én Ljubljanában, műtét utáni szövődményekben halt meg pár nappal 88. születésnapja előtt (hu)
- <api batchcomplete="">Josip Broz Tito (szerbül: Јосип Броз Тито, fonetikusan: [jɔ̝̂sip brɔ̝̂ːz tîtɔ̝], születési neve Josip Broz; Kumrovec, 1892. május 7. (hivatalosan május 25.) – Ljubljana 1980. május 4.) jugoszláv forradalmár és államfő. Horvát-szlovén szülők gyermekeként látta meg a napvilágot Josip Broz néven, a Tito nevet csak kés vette fel. A második világhปor諸n a jugoszláv partizánok egyik vezetője, majd a „második” Jugoszlávia (1943) első számú vezetője volt 1980-ig. (hu)
- <api batchcomplete="">Josip Broz Tito (szerbül: Јосип Броз Тито, fonetikusan: [jɔ̝̂sip brɔ̝̂ːz tîtɔ̝], születési neve Josip Broz; Kumrovec, 1892. május 7. (hivatalosan május 25.) – Ljubljana 1980. május 4.) jugoszláv forradalmár és államfő. Horvát-szlovén szülők gyermekeként látta meg a napvilágot Josip Broz néven, a Tito nevet csak később vette fel. A második világháborúban a jugoszláv partizánok egyik vezetője, majd a „második” Jugoszlávia (1943–1991) első számú vezetője volt 1980-ig. (hu)
|
| rdfs:label
|
- Josip Broz Tito (hu)
- Josip Broz Tito (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:depiction
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| foaf:name
|
- elnöke (hu)
- főtitkára (hu)
- miniszterelnöke (hu)
- Josip Broz Tito (hu)
- elnöke (hu)
- főtitkára (hu)
- miniszterelnöke (hu)
- Josip Broz Tito (hu)
|
| is dbo:deputy
of | |
| is dbo:predecessor
of | |
| is dbo:successor
of | |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is prop-hu:elnök
of | |
| is prop-hu:előd
of | |
| is prop-hu:elᔝ
of | |
| is prop-hu:főparancsnok
of | |
| is prop-hu:utód
of | |
| is prop-hu:ut༽
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
