| dbo:abstract
|
- A mondattanban a közbevetett mondat terminus olyan mondatot nevez meg, amely összetett mondat tagmondata, de nincs szintaktikai viszonyban az összetett mondat többi részével. A közbevetett mondat megszakítása annak a mondattani szerkezetnek, amelyben megjelenik, a főmegnyilatkozó különféle célokkal való beavatkozását képezi egy másik megnyilatkozó vagy a saját megnyilatkozásába. A közbevetett mondat olykor egy másik tagmondatba, máskor két tagmondat közé van beszúrva, megint máskor az összetett mondat utolsó, ritkábban az első tagmondata. A beszédben különbözik az összetett mondat többi részétől alacsonyabb hangmagasságú hanglejtésével és olykor másmilyen beszédtempójával. Ugyanakkor szünetek képezik a határait. Írásban ezeket, nyelvtől is függően, gömbölyű zárójel, gondolatjelek (félkvirtmínusz, kvirtmínusz) vagy vesszők képviselik, esetleg az utóbbi kettő kombinációja. (hu)
- A mondattanban a közbevetett mondat terminus olyan mondatot nevez meg, amely összetett mondat tagmondata, de nincs szintaktikai viszonyban az összetett mondat többi részével. A közbevetett mondat megszakítása annak a mondattani szerkezetnek, amelyben megjelenik, a főmegnyilatkozó különféle célokkal való beavatkozását képezi egy másik megnyilatkozó vagy a saját megnyilatkozásába. A közbevetett mondat olykor egy másik tagmondatba, máskor két tagmondat közé van beszúrva, megint máskor az összetett mondat utolsó, ritkábban az első tagmondata. A beszédben különbözik az összetett mondat többi részétől alacsonyabb hangmagasságú hanglejtésével és olykor másmilyen beszédtempójával. Ugyanakkor szünetek képezik a határait. Írásban ezeket, nyelvtől is függően, gömbölyű zárójel, gondolatjelek (félkvirtmínusz, kvirtmínusz) vagy vesszők képviselik, esetleg az utóbbi kettő kombinációja. (hu)
|
