| dbo:abstract
|
- A Kúria, 1945-ig Magyar Királyi Kúria, majd Magyar Kúria, Legfelsőbb Bíróság, 2011-től ismét Kúria a legfőbb bírósági fórum Magyarországon, amelynek alapvető feladata a legfelsőbb szintű ítélkezés és az egységes bírói jogalkalmazás biztosítása. A Kúria feladat- és hatásköreit az Alaptörvény, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény határozza meg az alábbiak szerint: A Kúria:
* Ítélkezési tevékenysége keretében elbírálja:
* (törvényben meghatározott ügyekben) a törvényszékek, valamint az ítélőtáblák határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket (rendes jogorvoslat)
* a jogerős ítéletek ellen benyújtott, jogsértést állító felülvizsgálati kérelmeket (rendkívüli jogorvoslat)
* Az egységes bírói joggyakorlat biztosítása keretében:
* a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz
* kollégiumi véleményt nyilvánít, joggyakorlat-elemzést folytat, együttműködik az alsóbb fokú bíróságokkal
* nem kötelező elvi bírósági határozatokat és elvi bírósági döntéseket tesz közzé
* Az önkormányzatokkal kapcsolatos tevékenysége keretében:
* dönt az önkormányzati rendeletek más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről
* dönt a helyi önkormányzatok törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztásával kapcsolatos panaszokról
* Igazgatási tevékenysége keretében:
* törvényben meghatározott esetekben kijelöli az eljáró bíróságot
* panaszügyeket intéz. A Kúria fenti tevékenységeit hivatásos bírók végzik. A Kúria elnökét a határozatlan időre kinevezett és legalább 5 éves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja 9 évre. A Kúria elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Kúriai bírói álláshely pályázat útján tölthető be. A Kúriára kiírt bírói pályázatra benyújtott pályázatokat a Kúria elnöke bírálja el. A szakmai fejlődés elősegítése érdekében más bíróságok bírái kirendelhetők a Kúriára. A Kúrián 84 bíró dolgozik (2019. februári adat). A Kúria elnöke dr. Darák Péter közigazgatási ügyszakos bíró, elnökhelyettese dr. Kónya István büntető ügyszakos bíró. A Kúria igazgatását ezen időszakban főtitkárként dr. Erőss Mónika polgári ügyszakos bíró, főtitkárhelyettesként dr. Suba Ildikó munkaügyi ügyszakos bíró vezeti. A Kúrián Büntető, Polgári és Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium működik. A Büntető Kollégium vezetője dr. Székely Ákos, a Polgári Kollégium vezetője dr. Wellmann György. A Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium vezetője dr. Kalas Tibor, kollégiumvezető-helyettese dr. Tálné dr. Molnár Erika. A bírák ítélkező és jogegységesítő tevékenységét 220 igazságügyi alkalmazott segíti (2019. februári adat). (hu)
- A Kúria, 1945-ig Magyar Királyi Kúria, majd Magyar Kúria, Legfelsőbb Bíróság, 2011-től ismét Kúria a legfőbb bírósági fórum Magyarországon, amelynek alapvető feladata a legfelsőbb szintű ítélkezés és az egységes bírói jogalkalmazás biztosítása. A Kúria feladat- és hatásköreit az Alaptörvény, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény határozza meg az alábbiak szerint: A Kúria:
* Ítélkezési tevékenysége keretében elbírálja:
* (törvényben meghatározott ügyekben) a törvényszékek, valamint az ítélőtáblák határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket (rendes jogorvoslat)
* a jogerős ítéletek ellen benyújtott, jogsértést állító felülvizsgálati kérelmeket (rendkívüli jogorvoslat)
* Az egységes bírói joggyakorlat biztosítása keretében:
* a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz
* kollégiumi véleményt nyilvánít, joggyakorlat-elemzést folytat, együttműködik az alsóbb fokú bíróságokkal
* nem kötelező elvi bírósági határozatokat és elvi bírósági döntéseket tesz közzé
* Az önkormányzatokkal kapcsolatos tevékenysége keretében:
* dönt az önkormányzati rendeletek más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről
* dönt a helyi önkormányzatok törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztásával kapcsolatos panaszokról
* Igazgatási tevékenysége keretében:
* törvényben meghatározott esetekben kijelöli az eljáró bíróságot
* panaszügyeket intéz. A Kúria fenti tevékenységeit hivatásos bírók végzik. A Kúria elnökét a határozatlan időre kinevezett és legalább 5 éves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja 9 évre. A Kúria elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Kúriai bírói álláshely pályázat útján tölthető be. A Kúriára kiírt bírói pályázatra benyújtott pályázatokat a Kúria elnöke bírálja el. A szakmai fejlődés elősegítése érdekében más bíróságok bírái kirendelhetők a Kúriára. A Kúrián 84 bíró dolgozik (2019. februári adat). A Kúria elnöke dr. Darák Péter közigazgatási ügyszakos bíró, elnökhelyettese dr. Kónya István büntető ügyszakos bíró. A Kúria igazgatását ezen időszakban főtitkárként dr. Erőss Mónika polgári ügyszakos bíró, főtitkárhelyettesként dr. Suba Ildikó munkaügyi ügyszakos bíró vezeti. A Kúrián Büntető, Polgári és Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium működik. A Büntető Kollégium vezetője dr. Székely Ákos, a Polgári Kollégium vezetője dr. Wellmann György. A Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium vezetője dr. Kalas Tibor, kollégiumvezető-helyettese dr. Tálné dr. Molnár Erika. A bírák ítélkező és jogegységesítő tevékenységét 220 igazságügyi alkalmazott segíti (2019. februári adat). (hu)
|
