| dbo:abstract
|
- A kagyüpa vagy kagyü (tibeti:བཀའ་བརྒྱུད་པ , irodalmi tibeti: bk'-brgjud; a. m. szóbeli átadás) a tibeti buddhizmus hat fő iskolájának (chos lugs) (nyingma, szakja, kagyü, gelug, dzsonang, bön) egyike, nevét Gampópa (1079–1153) reformjai előtt használatos hagyományátadás módjáról kapta. Az indiai sziddha-hagyományt követi, akár a vele közeli rokonságban álló nyingma irányzat, ám csak (1012–1097) személyéhez köthető két hagyományvonalat visz tovább. Tanításának egyik központi eleme a tudat és a jelenségek feletti kontroll, amelyet tantrikus gyakorlatokkal érnek el (ezt a többi iskola is elismeri) illetve a kagyü-lámák (tanítók ) képzési módja. A mahámudrá bölcseleti tanát örökölte, amely szerint a spirituális út kiteljesedése azonos a súnjata (üdvvel teli boldogság és üresség) egyfajta megnyilvánulásával. Ebbe a hagyományozási vonalba illeszkednek a mahámudrán kívül Náropa 6 jógája, a mahákála és a csakraszambhava gyakorlatok is. Marpától a mahámudrá filozófiája és a megvilágosodás eléréséhez szükséges, Náropa által kifejlesztett gyakorlatok Milarepához hagyományozódtak, akitől Gampópa örökölte őket. Gampopa ezt kiegészítette a kadam hagyományokkal, ezzel az iskola önálló hagyományozási ággá vált. Nem sokkal kialakulása után további „aliskolák” alakultak belőle, a chal, baram, karma és a druk iskolák. Jelenleg a legismertebb a kagyü iskolák közül a (1166–1211) által létrehozott druk ('bruk) kagyü-iskola, ez Bhután legjelentősebb, egyben az országnak nevet is adó tibeti buddhista hagyománya, legjelentősebb azonban a (1110–1193), az első gyalva karmapa által alapított karma kagyü. (hu)
- A kagyüpa vagy kagyü (tibeti:བཀའ་བརྒྱུད་པ , irodalmi tibeti: bk'-brgjud; a. m. szóbeli átadás) a tibeti buddhizmus hat fő iskolájának (chos lugs) (nyingma, szakja, kagyü, gelug, dzsonang, bön) egyike, nevét Gampópa (1079–1153) reformjai előtt használatos hagyományátadás módjáról kapta. Az indiai sziddha-hagyományt követi, akár a vele közeli rokonságban álló nyingma irányzat, ám csak (1012–1097) személyéhez köthető két hagyományvonalat visz tovább. Tanításának egyik központi eleme a tudat és a jelenségek feletti kontroll, amelyet tantrikus gyakorlatokkal érnek el (ezt a többi iskola is elismeri) illetve a kagyü-lámák (tanítók ) képzési módja. A mahámudrá bölcseleti tanát örökölte, amely szerint a spirituális út kiteljesedése azonos a súnjata (üdvvel teli boldogság és üresség) egyfajta megnyilvánulásával. Ebbe a hagyományozási vonalba illeszkednek a mahámudrán kívül Náropa 6 jógája, a mahákála és a csakraszambhava gyakorlatok is. Marpától a mahámudrá filozófiája és a megvilágosodás eléréséhez szükséges, Náropa által kifejlesztett gyakorlatok Milarepához hagyományozódtak, akitől Gampópa örökölte őket. Gampopa ezt kiegészítette a kadam hagyományokkal, ezzel az iskola önálló hagyományozási ággá vált. Nem sokkal kialakulása után további „aliskolák” alakultak belőle, a chal, baram, karma és a druk iskolák. Jelenleg a legismertebb a kagyü iskolák közül a (1166–1211) által létrehozott druk ('bruk) kagyü-iskola, ez Bhután legjelentősebb, egyben az országnak nevet is adó tibeti buddhista hagyománya, legjelentősebb azonban a (1110–1193), az első gyalva karmapa által alapított karma kagyü. (hu)
|
