| dbo:abstract
|
- Kairó (arabul: القاهرة (al-Káhirah), vagyis a Győzedelmes) az Egyiptomi Arab Köztársaság fővárosa. Elsőszámú politikai, gazdasági és kulturális központja az országnak, az arab világnak és az egész Közel-Keletnek, emellett az egész iszlám egyik legfontosabb kulturális csomópontja is. Itt ülésezik az Egyiptomi Népgyűlés és a kormány, itt található minden állami és vallási központi hivatal és számos diplomáciai képviselet, illetve az Arab Liga székhelye. Míg a város hivatalos neve al-Káhirah, a köznyelvben általában csak az ország nevével illetik (Miszr), amit a helyi nyelvjárásban „maszr”-nak ejtenek. Nagy-Kairó (القاهرة الكبرى El Qahira El Kobra) igazi megapolisz: területe hatalmas, több mint 3000 négyzetkilométer, népessége több mint 20 millió fő, ezzel Afrika és a tágabb értelemben vett Közel-Kelet legnépesebb városa, a nigériai Lagos régiója mellett Afrika legnagyobb agglomerációja. A Nílus folyó két partján és szigetein fekszik, Egyiptom északi részén, délre attól a ponttól, ahol a folyó kilép sivatagi völgyéből és három részre ágazik, a hatalmas Nílus-deltát kialakítva. A várost kormányzó irányítja, akit közvetlenül az elnök nevez ki erre a posztra. Egyetemek, főiskolák, színházak, múzeumok, felhőkarcolók és emlékművek sokasága is hozzá tartozik a sokszínű városképhez, de itt találhatók a gízai piramisok, az ókori Egyiptom leghíresebb emlékei is. Míg Kairó nyugati részén elsősorban modern kormányzati és üzleti épületek vannak, addig a keleti részen több ezer műemlék jellegű épület, főleg mecsetek, mauzóleumok, paloták találhatók. A Fátimida Kalifátus, az Ajjúbida és a Mamlúk Szultanátus idején nemcsak a világ legnagyobb, de leggazdagabb és legfejlettebb városai közé tartozott. A korszak nagy muszlim tudósai és művészei alkottak Kairóban, ahol a világ legrégibb egyeteme, az Azhar Egyetem még ma is működik. Fénykorában Kairóban szebbnél szebb épületek tízezrei épültek: paloták, mecsetek, fürdők, kórházak, iskolák és más közintézmények, jócskán megelőzve Európa városainak szerevezettségét és fejlettségét, a korban ugyanis az arab világon kívül hasonlóan modern települések csak Kínában és a nagy indián államokban léteztek. A jelentős építészeti emlékek miatt a várost az ezer minaret városának szokás nevezni. Kairóban természetesen ma is érződik a régmúlt dicsősége: a történelmi óvárosban található iszlám építészeti remekművek és a gízai piramisok 1979 óta az UNESCO világörökség részét képezik. (hu)
- Kairó (arabul: القاهرة (al-Káhirah), jelentése: a Győzedelmes) az Egyiptomi Arab Köztársaság fővárosa. Első számú politikai, gazdasági és kulturális központja az országnak, az arab világnak és az egész Közel-Keletnek, emellett az egész iszlám egyik legfontosabb kulturális csomópontja is. Itt ülésezik a parlament két háza és a kormány, itt található minden állami és vallási központi hivatal és számos diplomáciai képviselet, illetve az Arab Liga székhelye. Míg a város hivatalos neve al-Káhirah, a köznyelvben általában csak az ország nevével illetik (Miszr), amit a helyi nyelvjárásban „maszr”-nak ejtenek. Nagy-Kairó (القاهرة الكبرى al-Káhirah al-Kobrah) igazi megapolisz: területe igen kiterjedt, több mint 3000 négyzetkilométer, népessége több mint 20 millió fő, ezzel Afrika és a tágabb értelemben vett Közel-Kelet legnépesebb városa, a nigériai Lagos régiója mellett Afrika legnagyobb agglomerációja. A Nílus folyó két partján és szigetein fekszik, Egyiptom északi részén, délre attól a ponttól, ahol a folyó kilép sivatagi völgyéből és három részre ágazik, a hatalmas Nílus-deltát kialakítva. A várost kormányzó irányítja, akit közvetlenül az elnök nevez ki erre a tisztségre. Egyetemek, főiskolák, színházak, múzeumok, felhőkarcolók és emlékművek sokasága is hozzátartozik a sokszínű városképhez, de itt, pontosabban a város agglomerációjába tartozó Gízában találhatók a gízai piramisok, az ókori Egyiptom leghíresebb emlékei is. Míg Kairó nyugati részén elsősorban modern kormányzati és üzleti épületek vannak, addig a keleti részen több ezer műemlék jellegű épület, főleg mecsetek, mauzóleumok, paloták találhatók. A Fátimida Kalifátus, az Ajjúbida és a Mamlúk Szultanátus idején nemcsak a világ legnagyobb, de leggazdagabb és legfejlettebb városai közé tartozott. A korszak nagy muszlim tudósai és művészei alkottak Kairóban, ahol a híres Azhar Egyetem, a világ leghosszabb ideje fennálló egyeteme is működik. A város fénykorában (a 10-15. század között) építészeti műremekek tízezrei épültek: paloták, mecsetek, fürdők, kórházak, iskolák és más közintézmények, jócskán megelőzve Európa városainak szervezettségét és fejlettségét, a korban ugyanis – az iszlám világon kívül – hasonlóan modern települések csak Kínában és a nagy indián államokban léteztek. A jelentős építészeti emlékek miatt a várost az ezer minaret városának is szokás nevezni. A történelmi óvárosban található iszlám építészeti remekművek és a gízai piramisok 1979 óta az UNESCO világörökség részét képezik. (hu)
- <api batchcomplete="">Kairó (arabul: القاهرة, azaz al-Káhirah, jelentése: a Győzedelmes) Egyiptom fővárosa. Első számú politikai, gazdasági és kulturális központja az országnak, jelentős városa az arab világnak, a kiterjedt Közel-Keletnek, emellett az egész iszlám világ egyik legfontosabb kulturális csomópontja is. Itt ülésezik a parlament két háza és a kormány, itt található minden állami és vallási központi hivatal és számos diplomผiai képviselet, illetve az Arab Liga és a szunnita iszlám de facto fejének, az al-Azhar nagyimámjának székhelye. Míg a város hivatalos neve al-Káhirah, a köznyelvben általn csak az ország nevével illetik (Miszr), amit a helyi nyelvjárásban „maszr”-nak ejtenek.Nagy-Kairó (القاهرة الكبرى al-Káhirah al-Kobrah) igazi megapolisz: területe igen kiterjedt, t mint 3000 négyzetkilométer, népessége t mint 20 millió fő, ezzel Afrika és a tágabb értelemben vett Közel-Kelet legnépesebb városa, a nigériai Lagos régiója mellett Afrika legnagyobb agglomerผiója.A Nílus folyó két partján és szigetein fekszik, Egyiptom északi részén, délre attól a ponttól, ahol a folyó kilép sivatagi völgyປől és három részre ágazik, a hatalmas Nílus-deltát kialakítva. A várost kormányzó irányítja, akit közvetlenül az elnök nevez ki erre a tisztségre. Egyetemek, főiskolák, színházak, múzeumok, felhőkarcolók és emlékművek sokasága is hozzátartozik a sokszínű városképhez, de itt, pontosabban a város agglomerผiój tartozó Gízn találhatók a gízai piramisok, az ókori Egyiptom leghíresebb emlékei is. Míg Kairó nyugati részén elsősorban modern kormányzati és üzleti épületek vannak, addig a keleti részen t ezer mmlék jellegű épület, főleg mecsetek, mauzóleumok, paloták találhatók. A Fátimida Kalifátus, az Ajjྫida és a Mamlúk Szultanátus idején nemcsak a világ legnagyobb, de leggazdagabb és legfejlettebb városai közé tartozott. A korszak nagy muszlim tudósai és művészei alkottak Kairn, ahol a híres Azhar Egyetem, a világ leghosszabb ideje fennálló egyeteme is műkik. A város fénykorn (a 10-15. század között) építészeti műremekek tízezrei épültek: paloták, mecsetek, fürdők, kórházak, iskolák és más közintézmények, j༼skán megelőzve Európa városainak szervezettségét és fejlettségét, a korban ugyanis – az iszlám világon kívül – hasonl༺n modern települések csak Kínn és a nagy indián államokban léteztek. A jelentős építészeti emlékek miatt a várost az ezer minaret városának is szokás nevezni. A történelmi óvárosban található iszlám építészeti remekművek és a gízai piramisok 1979 óta az UNESCO világörökség részét képezik. (hu)
- <api batchcomplete="">Kairó (arabul: القاهرة, azaz al-Káhirah, jelentése: a Győzedelmes) Egyiptom fővárosa. Első számú politikai, gazdasági és kulturális központja az országnak, jelentős városa az arab világnak, a kiterjedt Közel-Keletnek, emellett az egész iszlám világ egyik legfontosabb kulturális csomópontja is. Itt ülésezik a parlament két háza és a kormány, itt található minden állami és vallási központi hivatal és számos diplomáciai képviselet, illetve az Arab Liga és a szunnita iszlám de facto fejének, az al-Azhar nagyimámjának székhelye. Míg a város hivatalos neve al-Káhirah, a köznyelvben általában csak az ország nevével illetik (Miszr), amit a helyi nyelvjárásban „maszr”-nak ejtenek.Nagy-Kairó (القاهرة الكبرى al-Káhirah al-Kobrah) igazi megapolisz: területe igen kiterjedt, több mint 3000 négyzetkilométer, népessége több mint 20 millió fő, ezzel Afrika és a tágabb értelemben vett Közel-Kelet legnépesebb városa, a nigériai Lagos régiója mellett Afrika legnagyobb agglomerációja.A Nílus folyó két partján és szigetein fekszik, Egyiptom északi részén, délre attól a ponttól, ahol a folyó kilép sivatagi völgyéből és három részre ágazik, a hatalmas Nílus-deltát kialakítva. A várost kormányzó irányítja, akit közvetlenül az elnök nevez ki erre a tisztségre. Egyetemek, főiskolák, színházak, múzeumok, felhőkarcolók és emlékművek sokasága is hozzátartozik a sokszínű városképhez, de itt, pontosabban a város agglomerációjába tartozó Gízában találhatók a gízai piramisok, az ókori Egyiptom leghíresebb emlékei is. Míg Kairó nyugati részén elsősorban modern kormányzati és üzleti épületek vannak, addig a keleti részen több ezer műemlék jellegű épület, főleg mecsetek, mauzóleumok, paloták találhatók. A Fátimida Kalifátus, az Ajjúbida és a Mamlúk Szultanátus idején nemcsak a világ legnagyobb, de leggazdagabb és legfejlettebb városai közé tartozott. A korszak nagy muszlim tudósai és művészei alkottak Kairóban, ahol a híres Azhar Egyetem, a világ leghosszabb ideje fennálló egyeteme is működik. A város fénykorában (a 10-15. század között) építészeti műremekek tízezrei épültek: paloták, mecsetek, fürdők, kórházak, iskolák és más közintézmények, jócskán megelőzve Európa városainak szervezettségét és fejlettségét, a korban ugyanis – az iszlám világon kívül – hasonlóan modern települések csak Kínában és a nagy indián államokban léteztek. A jelentős építészeti emlékek miatt a várost az ezer minaret városának is szokás nevezni. A történelmi óvárosban található iszlám építészeti remekművek és a gízai piramisok 1979 óta az UNESCO világörökség részét képezik. (hu)
- Kairó (arabul: القاهرة (al-Káhirah), vagyis a Győzedelmes) az Egyiptomi Arab Köztársaság fővárosa. Elsőszámú politikai, gazdasági és kulturális központja az országnak, az arab világnak és az egész Közel-Keletnek, emellett az egész iszlám egyik legfontosabb kulturális csomópontja is. Itt ülésezik az Egyiptomi Népgyűlés és a kormány, itt található minden állami és vallási központi hivatal és számos diplomáciai képviselet, illetve az Arab Liga székhelye. Míg a város hivatalos neve al-Káhirah, a köznyelvben általában csak az ország nevével illetik (Miszr), amit a helyi nyelvjárásban „maszr”-nak ejtenek. Nagy-Kairó (القاهرة الكبرى El Qahira El Kobra) igazi megapolisz: területe hatalmas, több mint 3000 négyzetkilométer, népessége több mint 20 millió fő, ezzel Afrika és a tágabb értelemben vett Közel-Kelet legnépesebb városa, a nigériai Lagos régiója mellett Afrika legnagyobb agglomerációja. A Nílus folyó két partján és szigetein fekszik, Egyiptom északi részén, délre attól a ponttól, ahol a folyó kilép sivatagi völgyéből és három részre ágazik, a hatalmas Nílus-deltát kialakítva. A várost kormányzó irányítja, akit közvetlenül az elnök nevez ki erre a posztra. Egyetemek, főiskolák, színházak, múzeumok, felhőkarcolók és emlékművek sokasága is hozzá tartozik a sokszínű városképhez, de itt találhatók a gízai piramisok, az ókori Egyiptom leghíresebb emlékei is. Míg Kairó nyugati részén elsősorban modern kormányzati és üzleti épületek vannak, addig a keleti részen több ezer műemlék jellegű épület, főleg mecsetek, mauzóleumok, paloták találhatók. A Fátimida Kalifátus, az Ajjúbida és a Mamlúk Szultanátus idején nemcsak a világ legnagyobb, de leggazdagabb és legfejlettebb városai közé tartozott. A korszak nagy muszlim tudósai és művészei alkottak Kairóban, ahol a világ legrégibb egyeteme, az Azhar Egyetem még ma is működik. Fénykorában Kairóban szebbnél szebb épületek tízezrei épültek: paloták, mecsetek, fürdők, kórházak, iskolák és más közintézmények, jócskán megelőzve Európa városainak szerevezettségét és fejlettségét, a korban ugyanis az arab világon kívül hasonlóan modern települések csak Kínában és a nagy indián államokban léteztek. A jelentős építészeti emlékek miatt a várost az ezer minaret városának szokás nevezni. Kairóban természetesen ma is érződik a régmúlt dicsősége: a történelmi óvárosban található iszlám építészeti remekművek és a gízai piramisok 1979 óta az UNESCO világörökség részét képezik. (hu)
- Kairó (arabul: القاهرة (al-Káhirah), jelentése: a Győzedelmes) az Egyiptomi Arab Köztársaság fővárosa. Első számú politikai, gazdasági és kulturális központja az országnak, az arab világnak és az egész Közel-Keletnek, emellett az egész iszlám egyik legfontosabb kulturális csomópontja is. Itt ülésezik a parlament két háza és a kormány, itt található minden állami és vallási központi hivatal és számos diplomáciai képviselet, illetve az Arab Liga székhelye. Míg a város hivatalos neve al-Káhirah, a köznyelvben általában csak az ország nevével illetik (Miszr), amit a helyi nyelvjárásban „maszr”-nak ejtenek. Nagy-Kairó (القاهرة الكبرى al-Káhirah al-Kobrah) igazi megapolisz: területe igen kiterjedt, több mint 3000 négyzetkilométer, népessége több mint 20 millió fő, ezzel Afrika és a tágabb értelemben vett Közel-Kelet legnépesebb városa, a nigériai Lagos régiója mellett Afrika legnagyobb agglomerációja. A Nílus folyó két partján és szigetein fekszik, Egyiptom északi részén, délre attól a ponttól, ahol a folyó kilép sivatagi völgyéből és három részre ágazik, a hatalmas Nílus-deltát kialakítva. A várost kormányzó irányítja, akit közvetlenül az elnök nevez ki erre a tisztségre. Egyetemek, főiskolák, színházak, múzeumok, felhőkarcolók és emlékművek sokasága is hozzátartozik a sokszínű városképhez, de itt, pontosabban a város agglomerációjába tartozó Gízában találhatók a gízai piramisok, az ókori Egyiptom leghíresebb emlékei is. Míg Kairó nyugati részén elsősorban modern kormányzati és üzleti épületek vannak, addig a keleti részen több ezer műemlék jellegű épület, főleg mecsetek, mauzóleumok, paloták találhatók. A Fátimida Kalifátus, az Ajjúbida és a Mamlúk Szultanátus idején nemcsak a világ legnagyobb, de leggazdagabb és legfejlettebb városai közé tartozott. A korszak nagy muszlim tudósai és művészei alkottak Kairóban, ahol a híres Azhar Egyetem, a világ leghosszabb ideje fennálló egyeteme is működik. A város fénykorában (a 10-15. század között) építészeti műremekek tízezrei épültek: paloták, mecsetek, fürdők, kórházak, iskolák és más közintézmények, jócskán megelőzve Európa városainak szervezettségét és fejlettségét, a korban ugyanis – az iszlám világon kívül – hasonlóan modern települések csak Kínában és a nagy indián államokban léteztek. A jelentős építészeti emlékek miatt a várost az ezer minaret városának is szokás nevezni. A történelmi óvárosban található iszlám építészeti remekművek és a gízai piramisok 1979 óta az UNESCO világörökség részét képezik. (hu)
- <api batchcomplete="">Kairó (arabul: القاهرة, azaz al-Káhirah, jelentése: a Győzedelmes) Egyiptom fővárosa. Első számú politikai, gazdasági és kulturális központja az országnak, jelentős városa az arab világnak, a kiterjedt Közel-Keletnek, emellett az egész iszlám világ egyik legfontosabb kulturális csomópontja is. Itt ülésezik a parlament két háza és a kormány, itt található minden állami és vallási központi hivatal és számos diplomผiai képviselet, illetve az Arab Liga és a szunnita iszlám de facto fejének, az al-Azhar nagyimámjának székhelye. Míg a város hivatalos neve al-Káhirah, a köznyelvben általn csak az ország nevével illetik (Miszr), amit a helyi nyelvjárásban „maszr”-nak ejtenek.Nagy-Kairó (القاهرة الكبرى al-Káhirah al-Kobrah) igazi megapolisz: területe igen kiterjedt, t mint 3000 négyzetkilométer, népessége t mint 20 millió fő, ezzel Afrika és a tágabb értelemben vett Közel-Kelet legnépesebb városa, a nigériai Lagos régiója mellett Afrika legnagyobb agglomerผiója.A Nílus folyó két partján és szigetein fekszik, Egyiptom északi részén, délre attól a ponttól, ahol a folyó kilép sivatagi völgyປől és három részre ágazik, a hatalmas Nílus-deltát kialakítva. A várost kormányzó irányítja, akit közvetlenül az elnök nevez ki erre a tisztségre. Egyetemek, főiskolák, színházak, múzeumok, felhőkarcolók és emlékművek sokasága is hozzátartozik a sokszínű városképhez, de itt, pontosabban a város agglomerผiój tartozó Gízn találhatók a gízai piramisok, az ókori Egyiptom leghíresebb emlékei is. Míg Kairó nyugati részén elsősorban modern kormányzati és üzleti épületek vannak, addig a keleti részen t ezer mmlék jellegű épület, főleg mecsetek, mauzóleumok, paloták találhatók. A Fátimida Kalifátus, az Ajjྫida és a Mamlúk Szultanátus idején nemcsak a világ legnagyobb, de leggazdagabb és legfejlettebb városai közé tartozott. A korszak nagy muszlim tudósai és művészei alkottak Kairn, ahol a híres Azhar Egyetem, a világ leghosszabb ideje fennálló egyeteme is műkik. A város fénykorn (a 10-15. század között) építészeti műremekek tízezrei épültek: paloták, mecsetek, fürdők, kórházak, iskolák és más közintézmények, j༼skán megelőzve Európa városainak szervezettségét és fejlettségét, a korban ugyanis – az iszlám világon kívül – hasonl༺n modern települések csak Kínn és a nagy indián államokban léteztek. A jelentős építészeti emlékek miatt a várost az ezer minaret városának is szokás nevezni. A történelmi óvárosban található iszlám építészeti remekművek és a gízai piramisok 1979 óta az UNESCO világörökség részét képezik. (hu)
- <api batchcomplete="">Kairó (arabul: القاهرة, azaz al-Káhirah, jelentése: a Győzedelmes) Egyiptom fővárosa. Első számú politikai, gazdasági és kulturális központja az országnak, jelentős városa az arab világnak, a kiterjedt Közel-Keletnek, emellett az egész iszlám világ egyik legfontosabb kulturális csomópontja is. Itt ülésezik a parlament két háza és a kormány, itt található minden állami és vallási központi hivatal és számos diplomáciai képviselet, illetve az Arab Liga és a szunnita iszlám de facto fejének, az al-Azhar nagyimámjának székhelye. Míg a város hivatalos neve al-Káhirah, a köznyelvben általában csak az ország nevével illetik (Miszr), amit a helyi nyelvjárásban „maszr”-nak ejtenek.Nagy-Kairó (القاهرة الكبرى al-Káhirah al-Kobrah) igazi megapolisz: területe igen kiterjedt, több mint 3000 négyzetkilométer, népessége több mint 20 millió fő, ezzel Afrika és a tágabb értelemben vett Közel-Kelet legnépesebb városa, a nigériai Lagos régiója mellett Afrika legnagyobb agglomerációja.A Nílus folyó két partján és szigetein fekszik, Egyiptom északi részén, délre attól a ponttól, ahol a folyó kilép sivatagi völgyéből és három részre ágazik, a hatalmas Nílus-deltát kialakítva. A várost kormányzó irányítja, akit közvetlenül az elnök nevez ki erre a tisztségre. Egyetemek, főiskolák, színházak, múzeumok, felhőkarcolók és emlékművek sokasága is hozzátartozik a sokszínű városképhez, de itt, pontosabban a város agglomerációjába tartozó Gízában találhatók a gízai piramisok, az ókori Egyiptom leghíresebb emlékei is. Míg Kairó nyugati részén elsősorban modern kormányzati és üzleti épületek vannak, addig a keleti részen több ezer műemlék jellegű épület, főleg mecsetek, mauzóleumok, paloták találhatók. A Fátimida Kalifátus, az Ajjúbida és a Mamlúk Szultanátus idején nemcsak a világ legnagyobb, de leggazdagabb és legfejlettebb városai közé tartozott. A korszak nagy muszlim tudósai és művészei alkottak Kairóban, ahol a híres Azhar Egyetem, a világ leghosszabb ideje fennálló egyeteme is működik. A város fénykorában (a 10-15. század között) építészeti műremekek tízezrei épültek: paloták, mecsetek, fürdők, kórházak, iskolák és más közintézmények, jócskán megelőzve Európa városainak szervezettségét és fejlettségét, a korban ugyanis – az iszlám világon kívül – hasonlóan modern települések csak Kínában és a nagy indián államokban léteztek. A jelentős építészeti emlékek miatt a várost az ezer minaret városának is szokás nevezni. A történelmi óvárosban található iszlám építészeti remekművek és a gízai piramisok 1979 óta az UNESCO világörökség részét képezik. (hu)
|
