About: Kamakura-kor

Property	Value
dbo:abstract	A Kamakura-kor (鎌倉時代, Kamakura dzsidai) Japán történelmének egyik korszaka (1185–1333) a Heian-kort követően, amely nagyjából egybeesik a Kamakura-bakufu uralmával. A Taira–Minamoto-háborúban győztes Minamoto no Joritomo a kiotói császári udvar intrikáitól távol, a kelet-honsúi halászfaluban, Kamakurában építette ki hatalmi központját, 1192-ben megkapván a szeii taisógun ('barbárokat legyőző nagy hadvezér') címet. Vazallusait három rendbe sorolta: a gokeninek voltak a legrangosabbak, őket követték a később devalválódott rangú szamurájok, majd pedig a gyalogosok (zusza). A busi (busidó) összefoglaló néven ismert harcosok kasztja az udvaroncokétól elkülönülő kultúrát teremtett, amelyben központi szerep jutott a harcművészeteknek, a hűségnek, a becsületnek, a spártai életmódnak. A Hódzsók régenssége alatt került sor a mongol betörésekre (1274, 1281), amiket a bakufu visszavert ugyan, de hűbéreseit kellően megjutalmazni nem tudván, 1333-ban hatalmi ambícióin (s két fővezérének, Asikaga Takaudzsinak és Nitta Josiszadának árulásán) elbukott. Ebben a korban született a vakaköltészetet megkoronázó antológia, ekkor működött a korai zuihicu (esszé) műfaj kiválósága, Kamo no Csómei, de ekkor szerezték a regösök (biva hósi) is a leghíresebb háborús krónikákat, továbbá virágzott a jamato-e festészet és a kakemono műfaja, akárcsak a tusfestés eredetileg kínai hagyománya. (hu) A Kamakura-kor (鎌倉時代, Kamakura dzsidai) Japán történelmének egyik korszaka (1185–1333) a Heian-kort követően, amely nagyjából egybeesik a Kamakura-bakufu uralmával. A Taira–Minamoto-háborúban győztes Minamoto no Joritomo a kiotói császári udvar intrikáitól távol, a kelet-honsúi halászfaluban, Kamakurában építette ki hatalmi központját, 1192-ben megkapván a szeii taisógun ('barbárokat legyőző nagy hadvezér') címet. Vazallusait három rendbe sorolta: a gokeninek voltak a legrangosabbak, őket követték a később devalválódott rangú szamurájok, majd pedig a gyalogosok (zusza). A busi (busidó) összefoglaló néven ismert harcosok kasztja az udvaroncokétól elkülönülő kultúrát teremtett, amelyben központi szerep jutott a harcművészeteknek, a hűségnek, a becsületnek, a spártai életmódnak. A Hódzsók régenssége alatt került sor a mongol betörésekre (1274, 1281), amiket a bakufu visszavert ugyan, de hűbéreseit kellően megjutalmazni nem tudván, 1333-ban hatalmi ambícióin (s két fővezérének, Asikaga Takaudzsinak és Nitta Josiszadának árulásán) elbukott. Ebben a korban született a vakaköltészetet megkoronázó antológia, ekkor működött a korai zuihicu (esszé) műfaj kiválósága, Kamo no Csómei, de ekkor szerezték a regösök (biva hósi) is a leghíresebb háborús krónikákat, továbbá virágzott a jamato-e festészet és a kakemono műfaja, akárcsak a tusfestés eredetileg kínai hagyománya. (hu)
dbo:wikiPageID	737558 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength	2187 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID	22463753 (xsd:integer)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate	dbpedia-hu:Sablon:ISBN dbpedia-hu:Sablon:Magyaros dbpedia-hu:Sablon:Nemzetközi_katalógusok dbpedia-hu:Sablon:Portál
dct:subject	dbpedia-hu:Kategória:Kamakura dbpedia-hu:Kategória:Japán_történelmi_korszakok
rdfs:comment	A Kamakura-kor (鎌倉時代, Kamakura dzsidai) Japán történelmének egyik korszaka (1185–1333) a Heian-kort követően, amely nagyjából egybeesik a Kamakura-bakufu uralmával. A Taira–Minamoto-háborúban győztes Minamoto no Joritomo a kiotói császári udvar intrikáitól távol, a kelet-honsúi halászfaluban, Kamakurában építette ki hatalmi központját, 1192-ben megkapván a szeii taisógun ('barbárokat legyőző nagy hadvezér') címet. Vazallusait három rendbe sorolta: a gokeninek voltak a legrangosabbak, őket követték a később devalválódott rangú szamurájok, majd pedig a gyalogosok (zusza). A busi (busidó) összefoglaló néven ismert harcosok kasztja az udvaroncokétól elkülönülő kultúrát teremtett, amelyben központi szerep jutott a harcművészeteknek, a hűségnek, a becsületnek, a spártai életmódnak. A Hódzsók ré (hu) A Kamakura-kor (鎌倉時代, Kamakura dzsidai) Japán történelmének egyik korszaka (1185–1333) a Heian-kort követően, amely nagyjából egybeesik a Kamakura-bakufu uralmával. A Taira–Minamoto-háborúban győztes Minamoto no Joritomo a kiotói császári udvar intrikáitól távol, a kelet-honsúi halászfaluban, Kamakurában építette ki hatalmi központját, 1192-ben megkapván a szeii taisógun ('barbárokat legyőző nagy hadvezér') címet. Vazallusait három rendbe sorolta: a gokeninek voltak a legrangosabbak, őket követték a később devalválódott rangú szamurájok, majd pedig a gyalogosok (zusza). A busi (busidó) összefoglaló néven ismert harcosok kasztja az udvaroncokétól elkülönülő kultúrát teremtett, amelyben központi szerep jutott a harcművészeteknek, a hűségnek, a becsületnek, a spártai életmódnak. A Hódzsók ré (hu)
rdfs:label	Kamakura-kor (hu) Kamakura-kor (hu)
owl:sameAs	freebase:Kamakura-kor
prov:wasDerivedFrom	wikipedia-hu:Kamakura-kor?oldid=22463753&ns=0
foaf:isPrimaryTopicOf	wikipedia-hu:Kamakura-kor
is dbo:wikiPageRedirects of	dbpedia-hu:Kamakura-korszak
is foaf:primaryTopic of	wikipedia-hu:Kamakura-kor