| dbo:abstract
|
- Kasztíliai Konstancia (Constance de Castilla, Castrojeriz, Burgos, 1354. július – Leicester, 1394. március 24.) kasztíliai infánsnő, majd Lancaster 1. hercegnéje, I. Péter kasztíliai király és második gyermeke. A szülők állítólag soha nem házasodtak össze, ezért mind a négy közös gyermekük törvénytelennek számított. Apai nagyszülei: XI. Alfonz kasztíliai király és Burgundiai Mária portugál királyi hercegnő Anyai nagyszülei: Juan García de Padilla, Villagera 1. lordja és María González de Henestrosa Konstanciának még három édestestvére született: Beatrix 1353-ban, Izabella 1355-ben, végül Alfonz 1359-ben. Volt egy féltestvérük is, apjuk második feleségétől, egy galíciai nemesasszonytól, Juana de Castrótól, akit Jánosnak hívtak, és 1355-ben született. Édesanyja 1361 júliusában, édesapja 1369. március 23-án meghalt. Mivel Beatrix zárdába vonult, Alfonz pedig még kisgyermekként meghalt, ezért apjuk halála után Konstancia, vagyis a néhai király legidősebb élő gyermeke lett a kasztíliai trón első számú várományosa, habár sokan vitatták ezt a jogát. Egyrészt mert nőnek született, másrészt azért mert szülei házasságkötéséről nem maradt fenn hiteles írásos bizonyíték, így gyermekeik fattyúnak számítottak, akik törvényesen nem örökölhették volna a koronát. 1371. szeptember 21-én, az akkor körülbelül 17 esztendős hercegnő hozzáment III. Eduárd angol király harmadik fiához, a 31 éves, három éve özvegy, nyolcgyermekes genti János lancasteri herceghez, a Bordeaux melletti Roquefort városában. Konstancia 1372. február 9-én, ünnepélyes keretek között vonult be Londonba mint Kasztília királynője, Eduárd, vagyis ,, a Fekete Herceg ", s számos angol és kasztíliai méltóság kíséretében. Az utcák mentén hatalmas tömeg sorakozott fel, hogy láthassák a külföldi uralkodónőt, aki országukba ment férjhez. A Strand-en lévő Szavoja Palotában Konstancia férje, János herceg, már január 29-én Kasztília névleges királyává nyilvánította magát mint neje társuralkodója. Gent-i János így lehetőséget kapott, hogy ha máshogy nem is, de legalább felesége jogán koronához juthasson, ugyanis a herceg unokaöccse, a későbbi II. Richárd angol király, s János bátyjának (Antwerp-i Lionel, Clarence 1. hercege) leszármazottai megakadályozták, hogy János még az angol trónt is megszerezze magának. János ragaszkodott hozzá, hogy az angol nemesek is ,, Spanyolország urának " nevezzék őt, ám koronáját sajnos már képtelen volt hosszú távon megtartani. Konstancia húga, Izabella hercegnő 1372. július 11-én nőül ment III. Eduárd negyedik fiához, a 31 éves Langley-i Edmund yorki herceghez, így a nővérek onnantól kezdve sógornők is lettek. Konstancia és János házassága 22 és fél évig, Konstancia haláláig tartott, s két gyermek származott belőle, Katalin és János. Katalin 1373. március 31-én született, János pedig 1374-ben jött világra, de ő csak egy évet élt. Katalin 1388. szeptember 17-én az akkor csupán 9 esztendős, leendő III. Henrik kasztíliai király felesége lett, így egyesítve a két rivális uralkodódinasztiát, a Burgundia-házat és a Trastámara-házat. Konstancia 1394. március 24-én, nem egészen 40 esztendősen halt meg, az angliai leicestershire-i Leicester kastélyban. A Newark Apátságban helyezték őt végső nyugalomra. (Ez ma egy főiskola, mely a newarke-i Szűz Mária nevet viseli, megkülönböztetve ezzel a St. Mary de Castro nevű régi főiskolától, ami a kerület belsejében létesült.) Özvegye, János még 1399. február 3-ig élt, ám 1396-ban állítólag újranősült, s elvette korábbi szeretőjét, az özvegy Katherine Swynfordot. Konstancia lánya, Katalin királyné három gyermeket szült hitvesének, III. Henrik királynak, házasságuk 18 éve alatt. Mária 1401. szeptember 14-én, Katalin 1403-ban, János pedig 1405. március 6-án született. A trónörökös János herceg 1406. december 25-én, csupán 21 hónapos korában, II. János néven Kasztília királya lett apja halála után. II. János kétszer nősült élete folyamán. 1418-ban nőül vette a körülbelül 22 éves Aragóniai Mária királyi hercegnőt, apai nagybátyja legidősebb leányát. A házasságból négy gyermek jött világra, Katalin 1422. október 5-én, Eleonóra 1423. szeptember 10-én, Henrik 1425. január 5-én, s végül Mária 1428-ban. II. János 1445-ben sajnos megözvegyült, s 1447. július 22-én ismét oltár elé állt, ám ezúttal a körülbelül 19 esztendős Portugáliai (Aviz) Izabella infánsnővel. Házasságuk 7 éve folyamán két gyermekük jött világra, Izabella, vagyis a későbbi I. Izabella kasztíliai királynő 1451. április 22-én és Alfonz 1453. november 17-én. III. Henrik és Katalin királyné idősebbik leánya, Mária V. (Trastámara) Alfonz aragón-nápolyi király hitvese lett 1415. június 12-én, ám frigyükből sajnos nem származtak utódok. III. Henrik király és Katalin királyné második leánya, Katalin infánsnő 1418 novemberében feleségül ment elsőfokú unokatestvéréhez, Trastámara Henrik villena-i herceghez, ám 21 évig tartó frigyükből sajnos nem születtek utódok. (hu)
- Kasztíliai Konstancia (Constance de Castilla, Castrojeriz, Burgos, 1354. július – Leicester, 1394. március 24.) kasztíliai infánsnő, majd Lancaster 1. hercegnéje, I. Péter kasztíliai király és második gyermeke. A szülők állítólag soha nem házasodtak össze, ezért mind a négy közös gyermekük törvénytelennek számított. Apai nagyszülei: XI. Alfonz kasztíliai király és Burgundiai Mária portugál királyi hercegnő Anyai nagyszülei: Juan García de Padilla, Villagera 1. lordja és María González de Henestrosa Konstanciának még három édestestvére született: Beatrix 1353-ban, Izabella 1355-ben, végül Alfonz 1359-ben. Volt egy féltestvérük is, apjuk második feleségétől, egy galíciai nemesasszonytól, Juana de Castrótól, akit Jánosnak hívtak, és 1355-ben született. Édesanyja 1361 júliusában, édesapja 1369. március 23-án meghalt. Mivel Beatrix zárdába vonult, Alfonz pedig még kisgyermekként meghalt, ezért apjuk halála után Konstancia, vagyis a néhai király legidősebb élő gyermeke lett a kasztíliai trón első számú várományosa, habár sokan vitatták ezt a jogát. Egyrészt mert nőnek született, másrészt azért mert szülei házasságkötéséről nem maradt fenn hiteles írásos bizonyíték, így gyermekeik fattyúnak számítottak, akik törvényesen nem örökölhették volna a koronát. 1371. szeptember 21-én, az akkor körülbelül 17 esztendős hercegnő hozzáment III. Eduárd angol király harmadik fiához, a 31 éves, három éve özvegy, nyolcgyermekes genti János lancasteri herceghez, a Bordeaux melletti Roquefort városában. Konstancia 1372. február 9-én, ünnepélyes keretek között vonult be Londonba mint Kasztília királynője, Eduárd, vagyis ,, a Fekete Herceg ", s számos angol és kasztíliai méltóság kíséretében. Az utcák mentén hatalmas tömeg sorakozott fel, hogy láthassák a külföldi uralkodónőt, aki országukba ment férjhez. A Strand-en lévő Szavoja Palotában Konstancia férje, János herceg, már január 29-én Kasztília névleges királyává nyilvánította magát mint neje társuralkodója. Gent-i János így lehetőséget kapott, hogy ha máshogy nem is, de legalább felesége jogán koronához juthasson, ugyanis a herceg unokaöccse, a későbbi II. Richárd angol király, s János bátyjának (Antwerp-i Lionel, Clarence 1. hercege) leszármazottai megakadályozták, hogy János még az angol trónt is megszerezze magának. János ragaszkodott hozzá, hogy az angol nemesek is ,, Spanyolország urának " nevezzék őt, ám koronáját sajnos már képtelen volt hosszú távon megtartani. Konstancia húga, Izabella hercegnő 1372. július 11-én nőül ment III. Eduárd negyedik fiához, a 31 éves Langley-i Edmund yorki herceghez, így a nővérek onnantól kezdve sógornők is lettek. Konstancia és János házassága 22 és fél évig, Konstancia haláláig tartott, s két gyermek származott belőle, Katalin és János. Katalin 1373. március 31-én született, János pedig 1374-ben jött világra, de ő csak egy évet élt. Katalin 1388. szeptember 17-én az akkor csupán 9 esztendős, leendő III. Henrik kasztíliai király felesége lett, így egyesítve a két rivális uralkodódinasztiát, a Burgundia-házat és a Trastámara-házat. Konstancia 1394. március 24-én, nem egészen 40 esztendősen halt meg, az angliai leicestershire-i Leicester kastélyban. A Newark Apátságban helyezték őt végső nyugalomra. (Ez ma egy főiskola, mely a newarke-i Szűz Mária nevet viseli, megkülönböztetve ezzel a St. Mary de Castro nevű régi főiskolától, ami a kerület belsejében létesült.) Özvegye, János még 1399. február 3-ig élt, ám 1396-ban állítólag újranősült, s elvette korábbi szeretőjét, az özvegy Katherine Swynfordot. Konstancia lánya, Katalin királyné három gyermeket szült hitvesének, III. Henrik királynak, házasságuk 18 éve alatt. Mária 1401. szeptember 14-én, Katalin 1403-ban, János pedig 1405. március 6-án született. A trónörökös János herceg 1406. december 25-én, csupán 21 hónapos korában, II. János néven Kasztília királya lett apja halála után. II. János kétszer nősült élete folyamán. 1418-ban nőül vette a körülbelül 22 éves Aragóniai Mária királyi hercegnőt, apai nagybátyja legidősebb leányát. A házasságból négy gyermek jött világra, Katalin 1422. október 5-én, Eleonóra 1423. szeptember 10-én, Henrik 1425. január 5-én, s végül Mária 1428-ban. II. János 1445-ben sajnos megözvegyült, s 1447. július 22-én ismét oltár elé állt, ám ezúttal a körülbelül 19 esztendős Portugáliai (Aviz) Izabella infánsnővel. Házasságuk 7 éve folyamán két gyermekük jött világra, Izabella, vagyis a későbbi I. Izabella kasztíliai királynő 1451. április 22-én és Alfonz 1453. november 17-én. III. Henrik és Katalin királyné idősebbik leánya, Mária V. (Trastámara) Alfonz aragón-nápolyi király hitvese lett 1415. június 12-én, ám frigyükből sajnos nem származtak utódok. III. Henrik király és Katalin királyné második leánya, Katalin infánsnő 1418 novemberében feleségül ment elsőfokú unokatestvéréhez, Trastámara Henrik villena-i herceghez, ám 21 évig tartó frigyükből sajnos nem születtek utódok. (hu)
|
