| dbo:abstract
|
- A Kirumpääi erőd egykori vár, Võru északi részén, a Võhandu-folyó közelében, Võrumaa megye északi részén. Az erődítmény első írásos említése 1322-re datálható. Vélhetően már a 13. században állt itt valamiféle erődítmény. Az erőd megépítésének célja tartui püspökség keleti határának és az itt futó kereskedelmi útvonalak védelme volt. Az erőd közelében volt régebben a folyón az utolsó gázló, ahol még viszonylag könnyedén át lehetett kelni. Hamarosan kereskedők és kézművesek nagy telepe épült a kőerőd köré. Võru körülbelül egy kilométerre található a híres erődítménytől. A nagy észt felkelés idején 1343-1345 közt itt is fellázadtak az észt lakosok. Az idején a vár szolgált a és vezetőjük, főhadiszállásául. Maga az épület eredetileg egy megerősített őrtorony és egyben lakótorony volt csupán, melynek az volt a feladata, hogy háború esetén megvédje a környéken futó kereskedelmi útvonalakat. Később több várfallal és további épületrészekkel erősítették meg, többek közt egy kápolnával is. 1500 táján már 45 méter oldalhosszúságú négyzet alaprajzú épület volt. A livóniai háború idején a rend távozó tagjai és a püspök emberei felgyújtatták a várat, ám a helyi lakosok megvédték a teljes pusztulástól. 1558-ban orosz csapatok pusztították el, de 1627-re újjáépült. 1656-ban pusztult el az orosz-svéd háborúban, 128 évvel Võru alapítása előtt. (hu)
- A Kirumpääi erőd egykori vár, Võru északi részén, a Võhandu-folyó közelében, Võrumaa megye északi részén. Az erődítmény első írásos említése 1322-re datálható. Vélhetően már a 13. században állt itt valamiféle erődítmény. Az erőd megépítésének célja tartui püspökség keleti határának és az itt futó kereskedelmi útvonalak védelme volt. Az erőd közelében volt régebben a folyón az utolsó gázló, ahol még viszonylag könnyedén át lehetett kelni. Hamarosan kereskedők és kézművesek nagy telepe épült a kőerőd köré. Võru körülbelül egy kilométerre található a híres erődítménytől. A nagy észt felkelés idején 1343-1345 közt itt is fellázadtak az észt lakosok. Az idején a vár szolgált a és vezetőjük, főhadiszállásául. Maga az épület eredetileg egy megerősített őrtorony és egyben lakótorony volt csupán, melynek az volt a feladata, hogy háború esetén megvédje a környéken futó kereskedelmi útvonalakat. Később több várfallal és további épületrészekkel erősítették meg, többek közt egy kápolnával is. 1500 táján már 45 méter oldalhosszúságú négyzet alaprajzú épület volt. A livóniai háború idején a rend távozó tagjai és a püspök emberei felgyújtatták a várat, ám a helyi lakosok megvédték a teljes pusztulástól. 1558-ban orosz csapatok pusztították el, de 1627-re újjáépült. 1656-ban pusztult el az orosz-svéd háborúban, 128 évvel Võru alapítása előtt. (hu)
|
