| dbo:abstract
|
- <api batchcomplete="">A korn nyelvcsalฝnak tekintett, főleg Dél-Afrikn beszélt koiszan nyelveket (IPA kiejtés: kɔɪsɑːn/) a rájuk jellemző csettintő hangok alapján eredetileg Joseph Greenberg amerikai nyelvész sorolta egy nyelvcsal.A 20. század nagy részn úgy gondolták, hogy ezek a nyelvek rokonságban állnak egymással, a 21. században azonban ezt már nem fogadják el, és a koiszan nyelveket a nyelvészek három különböző nyelvcsalฝra és két izolált nyelvre osztják. Dél-Afrikn a koikoik és szanok (busmanok) nyelvei tartoznak ebbe a csoportba.Kettő kivétellel mindegyik koiszan nyelvet Dél-Afrikn beszélik, és három nyelvcsalฝhoz tartoznak. Úgy tűnik, hogy a központi koiszan nyelveket beszélő népek nem sokkal a bantu terjeszkedés előtt vándoroltak Dél-Afrik. Két Kelet-Afrikn beszélt nyelvet, a szandve és a hadza nyelvet eredetileg szintén ebbe a nyelvcsal sorolták, bár beszélőik etnikailag nem tartoznak sem a koikoik, sem a szanok közé.A bantu terjeszkedés előtt ezeket vagy hozzájuk hasonló nyelveket beszélték Dél- és Kelet-Afrika széles területein. A bantuk érkezése után beszélőik visszaszorultak a Kalahári sivatag, főként Namia és Botswana területére, valamint Kelet-afrikai hasadékvölgy (Rift-völgy) vidékére Tanzánia középső részén.E nyelvek szinte mindegyike veszélyeztetett, illetve egyesek már ki is haltak. Legtjüknek nincs írásbelisége. Az egyetlen elterjedt koiszan nyelv a Namin beszélt nama, mintegy negyedmillió anyanyelvi beszélővel. A Tanzánin beszélt szandve a második a sorban, mintegy 40 ezer, részben egynyelvű beszélővel; harmadik a ǃkung nyelv a Kalahári sivatag északi részén, amelyet mintegy 16 000 ember beszél. A nagyközönség a ǃkung dialektuskontinuum egyik tagját, a Nǃxaut a nagy sikert aratott Az istenek a fejükre estek című vígjátékban ismerhette meg 1980-ban. A nyelvhasználat meglehetősen erős a narók körn mintegy 20 ezer fővel, igaz, felük második nyelvként beszéli.A koiszan nyelvek legink a bennük használt csettintések hatására váltak ismertté. Ezeket az érdekes fonémákat külön jelekkel (például ǃ vagy ǂ) jelölik a lejegyzés során. A zsuǀʼhoanszi nyelv 48 ilyen hanggal rendelkezik, nem számolva a körülbelül 60 másik fonémáját, amelyeket még négy eltérő hangsúlyozás is változatossá tesz. A ǃXóõ és ǂHõã nyelvek még ennél is összetettebbek. A világon a legt mássalhangzóval rendelkező nyelvek a koiszan nyelvek.A kutatók szerint a koikoik és szanok nyelvileg rokon népek, a két nép elnevezésປől alakították ki a koiszan kifejezést. (hu)
- <api batchcomplete="">A korábban nyelvcsaládnak tekintett, főleg Dél-Afrikában beszélt koiszan nyelveket (IPA kiejtés: kɔɪsɑːn/) a rájuk jellemző csettintő hangok alapján eredetileg Joseph Greenberg amerikai nyelvész sorolta egy nyelvcsaládba.A 20. század nagy részében úgy gondolták, hogy ezek a nyelvek rokonságban állnak egymással, a 21. században azonban ezt már nem fogadják el, és a koiszan nyelveket a nyelvészek három különböző nyelvcsaládra és két izolált nyelvre osztják. Dél-Afrikában a koikoik és szanok (busmanok) nyelvei tartoznak ebbe a csoportba.Kettő kivétellel mindegyik koiszan nyelvet Dél-Afrikában beszélik, és három nyelvcsaládhoz tartoznak. Úgy tűnik, hogy a központi koiszan nyelveket beszélő népek nem sokkal a bantu terjeszkedés előtt vándoroltak Dél-Afrikába. Két Kelet-Afrikában beszélt nyelvet, a szandve és a hadza nyelvet eredetileg szintén ebbe a nyelvcsaládba sorolták, bár beszélőik etnikailag nem tartoznak sem a koikoik, sem a szanok közé.A bantu terjeszkedés előtt ezeket vagy hozzájuk hasonló nyelveket beszélték Dél- és Kelet-Afrika széles területein. A bantuk érkezése után beszélőik visszaszorultak a Kalahári sivatag, főként Namíbia és Botswana területére, valamint Kelet-afrikai hasadékvölgy (Rift-völgy) vidékére Tanzánia középső részén.E nyelvek szinte mindegyike veszélyeztetett, illetve egyesek már ki is haltak. Legtöbbjüknek nincs írásbelisége. Az egyetlen elterjedt koiszan nyelv a Namíbiában beszélt nama, mintegy negyedmillió anyanyelvi beszélővel. A Tanzániában beszélt szandve a második a sorban, mintegy 40–80 ezer, részben egynyelvű beszélővel; harmadik a ǃkung nyelv a Kalahári sivatag északi részén, amelyet mintegy 16 000 ember beszél. A nagyközönség a ǃkung dialektuskontinuum egyik tagját, a Nǃxaut a nagy sikert aratott Az istenek a fejükre estek című vígjátékban ismerhette meg 1980-ban. A nyelvhasználat meglehetősen erős a narók körében mintegy 20 ezer fővel, igaz, felük második nyelvként beszéli.A koiszan nyelvek leginkább a bennük használt csettintések hatására váltak ismertté. Ezeket az érdekes fonémákat külön jelekkel (például ǃ vagy ǂ) jelölik a lejegyzés során. A zsuǀʼhoanszi nyelv 48 ilyen hanggal rendelkezik, nem számolva a körülbelül 60 másik fonémáját, amelyeket még négy eltérő hangsúlyozás is változatossá tesz. A ǃXóõ és ǂHõã nyelvek még ennél is összetettebbek. A világon a legtöbb mássalhangzóval rendelkező nyelvek a koiszan nyelvek.A kutatók szerint a koikoik és szanok nyelvileg rokon népek, a két nép elnevezéséből alakították ki a koiszan kifejezést. (hu)
- <api batchcomplete="">A korn nyelvcsalฝnak tekintett, főleg Dél-Afrikn beszélt koiszan nyelveket (IPA kiejtés: kɔɪsɑːn/) a rájuk jellemző csettintő hangok alapján eredetileg Joseph Greenberg amerikai nyelvész sorolta egy nyelvcsal.A 20. század nagy részn úgy gondolták, hogy ezek a nyelvek rokonságban állnak egymással, a 21. században azonban ezt már nem fogadják el, és a koiszan nyelveket a nyelvészek három különböző nyelvcsalฝra és két izolált nyelvre osztják. Dél-Afrikn a koikoik és szanok (busmanok) nyelvei tartoznak ebbe a csoportba.Kettő kivétellel mindegyik koiszan nyelvet Dél-Afrikn beszélik, és három nyelvcsalฝhoz tartoznak. Úgy tűnik, hogy a központi koiszan nyelveket beszélő népek nem sokkal a bantu terjeszkedés előtt vándoroltak Dél-Afrik. Két Kelet-Afrikn beszélt nyelvet, a szandve és a hadza nyelvet eredetileg szintén ebbe a nyelvcsal sorolták, bár beszélőik etnikailag nem tartoznak sem a koikoik, sem a szanok közé.A bantu terjeszkedés előtt ezeket vagy hozzájuk hasonló nyelveket beszélték Dél- és Kelet-Afrika széles területein. A bantuk érkezése után beszélőik visszaszorultak a Kalahári sivatag, főként Namia és Botswana területére, valamint Kelet-afrikai hasadékvölgy (Rift-völgy) vidékére Tanzánia középső részén.E nyelvek szinte mindegyike veszélyeztetett, illetve egyesek már ki is haltak. Legtjüknek nincs írásbelisége. Az egyetlen elterjedt koiszan nyelv a Namin beszélt nama, mintegy negyedmillió anyanyelvi beszélővel. A Tanzánin beszélt szandve a második a sorban, mintegy 40 ezer, részben egynyelvű beszélővel; harmadik a ǃkung nyelv a Kalahári sivatag északi részén, amelyet mintegy 16 000 ember beszél. A nagyközönség a ǃkung dialektuskontinuum egyik tagját, a Nǃxaut a nagy sikert aratott Az istenek a fejükre estek című vígjátékban ismerhette meg 1980-ban. A nyelvhasználat meglehetősen erős a narók körn mintegy 20 ezer fővel, igaz, felük második nyelvként beszéli.A koiszan nyelvek legink a bennük használt csettintések hatására váltak ismertté. Ezeket az érdekes fonémákat külön jelekkel (például ǃ vagy ǂ) jelölik a lejegyzés során. A zsuǀʼhoanszi nyelv 48 ilyen hanggal rendelkezik, nem számolva a körülbelül 60 másik fonémáját, amelyeket még négy eltérő hangsúlyozás is változatossá tesz. A ǃXóõ és ǂHõã nyelvek még ennél is összetettebbek. A világon a legt mássalhangzóval rendelkező nyelvek a koiszan nyelvek.A kutatók szerint a koikoik és szanok nyelvileg rokon népek, a két nép elnevezésປől alakították ki a koiszan kifejezést. (hu)
- <api batchcomplete="">A korábban nyelvcsaládnak tekintett, főleg Dél-Afrikában beszélt koiszan nyelveket (IPA kiejtés: kɔɪsɑːn/) a rájuk jellemző csettintő hangok alapján eredetileg Joseph Greenberg amerikai nyelvész sorolta egy nyelvcsaládba.A 20. század nagy részében úgy gondolták, hogy ezek a nyelvek rokonságban állnak egymással, a 21. században azonban ezt már nem fogadják el, és a koiszan nyelveket a nyelvészek három különböző nyelvcsaládra és két izolált nyelvre osztják. Dél-Afrikában a koikoik és szanok (busmanok) nyelvei tartoznak ebbe a csoportba.Kettő kivétellel mindegyik koiszan nyelvet Dél-Afrikában beszélik, és három nyelvcsaládhoz tartoznak. Úgy tűnik, hogy a központi koiszan nyelveket beszélő népek nem sokkal a bantu terjeszkedés előtt vándoroltak Dél-Afrikába. Két Kelet-Afrikában beszélt nyelvet, a szandve és a hadza nyelvet eredetileg szintén ebbe a nyelvcsaládba sorolták, bár beszélőik etnikailag nem tartoznak sem a koikoik, sem a szanok közé.A bantu terjeszkedés előtt ezeket vagy hozzájuk hasonló nyelveket beszélték Dél- és Kelet-Afrika széles területein. A bantuk érkezése után beszélőik visszaszorultak a Kalahári sivatag, főként Namíbia és Botswana területére, valamint Kelet-afrikai hasadékvölgy (Rift-völgy) vidékére Tanzánia középső részén.E nyelvek szinte mindegyike veszélyeztetett, illetve egyesek már ki is haltak. Legtöbbjüknek nincs írásbelisége. Az egyetlen elterjedt koiszan nyelv a Namíbiában beszélt nama, mintegy negyedmillió anyanyelvi beszélővel. A Tanzániában beszélt szandve a második a sorban, mintegy 40–80 ezer, részben egynyelvű beszélővel; harmadik a ǃkung nyelv a Kalahári sivatag északi részén, amelyet mintegy 16 000 ember beszél. A nagyközönség a ǃkung dialektuskontinuum egyik tagját, a Nǃxaut a nagy sikert aratott Az istenek a fejükre estek című vígjátékban ismerhette meg 1980-ban. A nyelvhasználat meglehetősen erős a narók körében mintegy 20 ezer fővel, igaz, felük második nyelvként beszéli.A koiszan nyelvek leginkább a bennük használt csettintések hatására váltak ismertté. Ezeket az érdekes fonémákat külön jelekkel (például ǃ vagy ǂ) jelölik a lejegyzés során. A zsuǀʼhoanszi nyelv 48 ilyen hanggal rendelkezik, nem számolva a körülbelül 60 másik fonémáját, amelyeket még négy eltérő hangsúlyozás is változatossá tesz. A ǃXóõ és ǂHõã nyelvek még ennél is összetettebbek. A világon a legtöbb mássalhangzóval rendelkező nyelvek a koiszan nyelvek.A kutatók szerint a koikoik és szanok nyelvileg rokon népek, a két nép elnevezéséből alakították ki a koiszan kifejezést. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- <api batchcomplete="">A korn nyelvcsalฝnak tekintett, főleg Dél-Afrikn beszélt koiszan nyelveket (IPA kiejtés: kɔɪsɑːn/) a rájuk jellemző csettintő hangok alapján eredetileg Joseph Greenberg amerikai nyelvész sorolta egy nyelvcsal.A 20. század nagy részn úgy gondolták, hogy ezek a nyelvek rokonságban állnak egymással, a 21. században azonban ezt már nem fogadják el, és a koiszan nyelveket a nyelvészek három különböző nyelvcsalฝra és két izolált nyelvre osztják. (hu)
- <api batchcomplete="">A korábban nyelvcsaládnak tekintett, főleg Dél-Afrikában beszélt koiszan nyelveket (IPA kiejtés: kɔɪsɑːn/) a rájuk jellemző csettintő hangok alapján eredetileg Joseph Greenberg amerikai nyelvész sorolta egy nyelvcsaládba.A 20. század nagy részében úgy gondolták, hogy ezek a nyelvek rokonságban állnak egymással, a 21. században azonban ezt már nem fogadják el, és a koiszan nyelveket a nyelvészek három különböző nyelvcsaládra és két izolált nyelvre osztják. (hu)
- <api batchcomplete="">A korn nyelvcsalฝnak tekintett, főleg Dél-Afrikn beszélt koiszan nyelveket (IPA kiejtés: kɔɪsɑːn/) a rájuk jellemző csettintő hangok alapján eredetileg Joseph Greenberg amerikai nyelvész sorolta egy nyelvcsal.A 20. század nagy részn úgy gondolták, hogy ezek a nyelvek rokonságban állnak egymással, a 21. században azonban ezt már nem fogadják el, és a koiszan nyelveket a nyelvészek három különböző nyelvcsalฝra és két izolált nyelvre osztják. (hu)
- <api batchcomplete="">A korábban nyelvcsaládnak tekintett, főleg Dél-Afrikában beszélt koiszan nyelveket (IPA kiejtés: kɔɪsɑːn/) a rájuk jellemző csettintő hangok alapján eredetileg Joseph Greenberg amerikai nyelvész sorolta egy nyelvcsaládba.A 20. század nagy részében úgy gondolták, hogy ezek a nyelvek rokonságban állnak egymással, a 21. században azonban ezt már nem fogadják el, és a koiszan nyelveket a nyelvészek három különböző nyelvcsaládra és két izolált nyelvre osztják. (hu)
|
.jpg){kind=link}