| dbo:abstract
|
- Kolozsvár magyar irodalmi életének múltja a 16. századig nyúlik vissza, s az ezt követő évszázadokban fokozatosan az erdélyi magyar művelődés és irodalom központja lett. A reformáció és a humanista eszmeáramlatok korabeli hódítása nyomán születtek meg a 16–17. században Kolozsvár első jelentős tanintézményei, és alakultak ki az ezek holdudvarához tartozó nagy hatású kolozsvári literátus körök (jelentősebb alakjai Dávid Ferenc, Bogáthi Fazekas Miklós, Szenczi Molnár Albert, Apáczai Csere János). A felvilágosodás és a nyomában kibontakozó nemzeti mozgalmak hatására, valamint Kolozsvár közigazgatási központtá válása következtében a 18–19. század fordulóján az erdélyi magyar nyelvű irodalom fellegvára lett a város. Megszülettek az első folyóiratok és irodalmi társaságok, kibontakozott a magyar nyelvű színjátszás, a városban indult meg vagy teljesedett ki pályája a művelődési-tudományos élet számos meghatározó alakjának. A kiegyezést követően Erdély a Monarchia része lett, s – bár a politikai és a szaksajtó megélénkült, illetve a tudományos élet is új lendületet kapott az egyetem megalapítását követően – az irodalmi élet némiképp provincializálódott, fejlődésében elmaradt a jobbára a fővároshoz köthető irodalmi áramlatoktól. Kolozsvár kulturális jelentősége a trianoni békeszerződés, Erdély elszakadása után értékelődött fel ismét, s azóta is az erdélyi magyar nyelvű irodalom, tudomány és sajtó fellegváraként tartják számon. (hu)
- Kolozsvár magyar irodalmi életének múltja a 16. századig nyúlik vissza, s az ezt követő évszázadokban fokozatosan az erdélyi magyar művelődés és irodalom központja lett. A reformáció és a humanista eszmeáramlatok korabeli hódítása nyomán születtek meg a 16–17. században Kolozsvár első jelentős tanintézményei, és alakultak ki az ezek holdudvarához tartozó nagy hatású kolozsvári literátus körök (jelentősebb alakjai Dávid Ferenc, Bogáthi Fazekas Miklós, Szenczi Molnár Albert, Apáczai Csere János). A felvilágosodás és a nyomában kibontakozó nemzeti mozgalmak hatására, valamint Kolozsvár közigazgatási központtá válása következtében a 18–19. század fordulóján az erdélyi magyar nyelvű irodalom fellegvára lett a város. Megszülettek az első folyóiratok és irodalmi társaságok, kibontakozott a magyar nyelvű színjátszás, a városban indult meg vagy teljesedett ki pályája a művelődési-tudományos élet számos meghatározó alakjának. A kiegyezést követően Erdély a Monarchia része lett, s – bár a politikai és a szaksajtó megélénkült, illetve a tudományos élet is új lendületet kapott az egyetem megalapítását követően – az irodalmi élet némiképp provincializálódott, fejlődésében elmaradt a jobbára a fővároshoz köthető irodalmi áramlatoktól. Kolozsvár kulturális jelentősége a trianoni békeszerződés, Erdély elszakadása után értékelődött fel ismét, s azóta is az erdélyi magyar nyelvű irodalom, tudomány és sajtó fellegváraként tartják számon. (hu)
|
