| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A konvergens evolúció olyan folyamat, amely során egymáshoz nem kapcsolódó fejlődési vonalakon hasonló biológiai jellegzetességek alakulnak ki. A szárny kifejlődése a konvergens evolúció működésének klasszikus példája. Habár a madarak és a denevérek legutolsó közös ősének nem volt szárnya, mindkét állatcsoportnál kialakult az evezőszárnyú repülés képessége. A szárnyaik felépítése hasonló, mivel a szárny alakjára ugyanazok a fizikai megszorítások vonatkoznak. A hasonlóságuk az eredetükkel is magyarázható, az evolúció ugyanis csak a meglevő dolgokra hat, így a szárnyak a végtagok módosulásával jöttek létre, melyre a csontvázaik szerkezete szolgál bizonyítékkal. A konvergens evolúció jellegzetességei közé tartoznak az struktúrák, melyek a struktúrákkal ellentétben nem közös eredetűek. A denevérek és a pteroszauruszok szárnyai jó példák az analóg struktúrákra, ugyanis amíg a denevérek szárnya homológ az emberek és más emlősök karjaival, ősi állapotuk hasonló volt, mégis más célt szolgálnak. A különböző ősöktől származó fajokban a konvergens evolúció révén kialakult hasonlóságot homopláziának nevezik. Ezzel szemben a homológia a közös őstől származó, nem konvergens evolúció révén kifejlődött hasonlóságot jelöl. A konvergens evolúció ellentéte a divergens evolúció, mely során a rokon fajoknál különböző jellegzetességek fejlődnek ki. Ezt a jelenséget a népszerű elmélet szerint molekuláris szinten az adaptív változásokhoz nem kapcsolódó véletlenszerű mutáció okozza (lásd „long branch attraction”). A mutáció hatása azonban mindig véletlenszerű és a mutációk legnagyobb része az élettel összeegyeztethetetlen változásokhoz vezet. Ezért mutáció helyett az egyes populációkban mindig jelen lévő változatosság is szóba jöhet egyszerű okként. A változatosság az egyes tulajdonságok kifejlődésének egyedenként különböző mértékét jelenti. Az és a párhuzamos evolúció a konvergens evolúcióhoz hasonló, mégis attól eltérő módon megy végbe. Az evolúciós váltás arra utal, hogyan fejlődnek ki hasonló jellemzők a hasonló ökoszisztémákban élő egymástól független fajoknál különböző időszakokban (példa erre a Ichthyosaurusok és a cápák hátuszonya). A párhuzamos evolúció akkor megy végbe, amikor két független fajnál egyazon időben és ökotérben fejlődve hasonló jellegzetességek alakulnak ki, mint például a lovak és a Palaeotheriumok esetében. A konvergencia szót a elmélete is használja egyes jelenségek leírására. (hu)
- A konvergens evolúció olyan folyamat, amely során egymáshoz nem kapcsolódó fejlődési vonalakon hasonló biológiai jellegzetességek alakulnak ki. A szárny kifejlődése a konvergens evolúció működésének klasszikus példája. Habár a madarak és a denevérek legutolsó közös ősének nem volt szárnya, mindkét állatcsoportnál kialakult az evezőszárnyú repülés képessége. A szárnyaik felépítése hasonló, mivel a szárny alakjára ugyanazok a fizikai megszorítások vonatkoznak. A hasonlóságuk az eredetükkel is magyarázható, az evolúció ugyanis csak a meglevő dolgokra hat, így a szárnyak a végtagok módosulásával jöttek létre, melyre a csontvázaik szerkezete szolgál bizonyítékkal. A konvergens evolúció jellegzetességei közé tartoznak az struktúrák, melyek a struktúrákkal ellentétben nem közös eredetűek. A denevérek és a pteroszauruszok szárnyai jó példák az analóg struktúrákra, ugyanis amíg a denevérek szárnya homológ az emberek és más emlősök karjaival, ősi állapotuk hasonló volt, mégis más célt szolgálnak. A különböző ősöktől származó fajokban a konvergens evolúció révén kialakult hasonlóságot homopláziának nevezik. Ezzel szemben a homológia a közös őstől származó, nem konvergens evolúció révén kifejlődött hasonlóságot jelöl. A konvergens evolúció ellentéte a divergens evolúció, mely során a rokon fajoknál különböző jellegzetességek fejlődnek ki. Ezt a jelenséget a népszerű elmélet szerint molekuláris szinten az adaptív változásokhoz nem kapcsolódó véletlenszerű mutáció okozza (lásd „long branch attraction”). A mutáció hatása azonban mindig véletlenszerű és a mutációk legnagyobb része az élettel összeegyeztethetetlen változásokhoz vezet. Ezért mutáció helyett az egyes populációkban mindig jelen lévő változatosság is szóba jöhet egyszerű okként. A változatosság az egyes tulajdonságok kifejlődésének egyedenként különböző mértékét jelenti. Az és a párhuzamos evolúció a konvergens evolúcióhoz hasonló, mégis attól eltérő módon megy végbe. Az evolúciós váltás arra utal, hogyan fejlődnek ki hasonló jellemzők a hasonló ökoszisztémákban élő egymástól független fajoknál különböző időszakokban (példa erre a Ichthyosaurusok és a cápák hátuszonya). A párhuzamos evolúció akkor megy végbe, amikor két független fajnál egyazon időben és ökotérben fejlődve hasonló jellegzetességek alakulnak ki, mint például a lovak és a Palaeotheriumok esetében. A konvergencia szót a elmélete is használja egyes jelenségek leírására. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 9613 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:author
|
- Stearns, S. (hu)
- Stearns, S. (hu)
|
| prop-hu:coauthor
|
- Hoekstra, R. (hu)
- Hoekstra, R. (hu)
|
| prop-hu:irány
|
- függőleges (hu)
- függőleges (hu)
|
| prop-hu:kép
|
- Astrophytum asterias1.jpg (hu)
- E obesa symmetrica ies.jpg (hu)
- Astrophytum asterias1.jpg (hu)
- E obesa symmetrica ies.jpg (hu)
|
| prop-hu:lábléc
|
- Az Euphorbia és az Astrophytum nemzetségbe tartozó pozsgás növények csak távoli rokonságban állnak egymással, a testük mégis hasonlóvá fejlődött (hu)
- Az Euphorbia és az Astrophytum nemzetségbe tartozó pozsgás növények csak távoli rokonságban állnak egymással, a testük mégis hasonlóvá fejlődött (hu)
|
| prop-hu:szélesség
| |
| prop-hu:title
|
- Evolution: An introduction (hu)
- Evolution: An introduction (hu)
|
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:year
| |
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- Konvergens evolúció (hu)
- Konvergens evolúció (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
