| dbo:abstract
|
- Kresy vagy Kresy Wschodnie (lengyelĂĽl HatárvidĂ©k, illetve Keleti HatárvidĂ©k) a kĂ©t világháborĂş közti Második Lengyel Köztársaság egyik rĂ©giĂłja volt, amely az állam terĂĽletĂ©nek majdnem a felĂ©t foglalta el. Ezen a terĂĽleten összessĂ©gĂ©ben a lengyel volt a legnĂ©pesebb etnikai csoport, körĂĽlbelĂĽl ugyanakkora nĂ©pessĂ©ggel, mint a többi etnikum egyĂĽttvĂ©ve. Közigazgatásilag Kresy a következĹ‘ vajdaságokbĂłl állt: LwĂłw, , PolĂ©zia, , , , VolhĂnia Ă©s . Ma ezeken a terĂĽleteken , Ă©s DĂ©lkelet-Litvánia osztozik. Fontos városai: Lviv, Vilnius Ă©s Grodno már nem lengyel fennhatĂłság alatt állnak. A Második Köztársaság Kresy rĂ©giĂłja nagyjábĂłl megfelelt az Ăşgynevezett Curzon-vonalon tĂşli terĂĽleteknek. Ezt a vonalat 1919 decemberĂ©ben, az elsĹ‘ világháborĂşt követĹ‘en javasolta keleti határvonalnak a brit kĂĽlĂĽgyminisztĂ©rium az Ăşjra szuverĂ©nnĂ© Ă©s egysĂ©gessĂ© válĂł lengyel állam számára, Lengyelország három felosztása után. 1939 szeptemberĂ©ben, miután a Molotov–Ribbentrop-paktum Ă©rtelmĂ©ben a SzovjetuniĂł is megtámadta Lengyelországot, Kresyt beolvasztották az ukrán, a belarusz Ă©s a litván szovjet köztársaságba, elhozva a terror lĂ©gkörĂ©t. A lengyelek kárára törtĂ©nt szovjet terĂĽleti nyeresĂ©get a szövetsĂ©ges hatalmak jĂłváhagyták a teheráni, a jaltai Ă©s a potsdami konferenciákon. A lengyeleket NĂ©metországtĂłl elvett terĂĽletekkel kárpĂłtolták. 1944 Ă©s 1946 között hivatalos adatok szerint csaknem 1,2 milliĂł lengyelt az Ăşj Lengyelországba a SzovjetuniĂł frissen megszerzett nyugati terĂĽleteirĹ‘l. Az 1955 Ă©s 1959 közötti Ăşjabb hullámban csaknem 250 ezer embernek kellett átköltöznie. A SzovjetuniĂł felbomlása után a korábbi Kresy terĂĽletei a fĂĽggetlen szovjet utĂłdköztársaságok rĂ©szeivĂ© váltak. A Kresy terĂĽletĂ©n mĂ©g mindig Ă©lnek lengyel etnikumĂşak, akik Ĺ‘rzik a Kresy emlĂ©kĂ©t. Gazdasági Ă©rtelemben a Kresy a nyugatabbra fekvĹ‘ lengyel terĂĽleteknĂ©l kevĂ©sbĂ© fejlett volt elszakĂtása elĹ‘tt. Itt volt az ĂrástudĂłk aránya a legalacsonyabb az akkori Lengyelországban, amit egyesek a több, mint egy Ă©vszázados orosz Ă©s osztrák-magyar megszállásnak tudtak be. Az orosz birodalomban nem volt kötelezĹ‘ közoktatás. (hu)
- Kresy vagy Kresy Wschodnie (lengyelĂĽl HatárvidĂ©k, illetve Keleti HatárvidĂ©k) a kĂ©t világháborĂş közti Második Lengyel Köztársaság egyik rĂ©giĂłja volt, amely az állam terĂĽletĂ©nek majdnem a felĂ©t foglalta el. Ezen a terĂĽleten összessĂ©gĂ©ben a lengyel volt a legnĂ©pesebb etnikai csoport, körĂĽlbelĂĽl ugyanakkora nĂ©pessĂ©ggel, mint a többi etnikum egyĂĽttvĂ©ve. Közigazgatásilag Kresy a következĹ‘ vajdaságokbĂłl állt: LwĂłw, , PolĂ©zia, , , , VolhĂnia Ă©s . Ma ezeken a terĂĽleteken , Ă©s DĂ©lkelet-Litvánia osztozik. Fontos városai: Lviv, Vilnius Ă©s Grodno már nem lengyel fennhatĂłság alatt állnak. A Második Köztársaság Kresy rĂ©giĂłja nagyjábĂłl megfelelt az Ăşgynevezett Curzon-vonalon tĂşli terĂĽleteknek. Ezt a vonalat 1919 decemberĂ©ben, az elsĹ‘ világháborĂşt követĹ‘en javasolta keleti határvonalnak a brit kĂĽlĂĽgyminisztĂ©rium az Ăşjra szuverĂ©nnĂ© Ă©s egysĂ©gessĂ© válĂł lengyel állam számára, Lengyelország három felosztása után. 1939 szeptemberĂ©ben, miután a Molotov–Ribbentrop-paktum Ă©rtelmĂ©ben a SzovjetuniĂł is megtámadta Lengyelországot, Kresyt beolvasztották az ukrán, a belarusz Ă©s a litván szovjet köztársaságba, elhozva a terror lĂ©gkörĂ©t. A lengyelek kárára törtĂ©nt szovjet terĂĽleti nyeresĂ©get a szövetsĂ©ges hatalmak jĂłváhagyták a teheráni, a jaltai Ă©s a potsdami konferenciákon. A lengyeleket NĂ©metországtĂłl elvett terĂĽletekkel kárpĂłtolták. 1944 Ă©s 1946 között hivatalos adatok szerint csaknem 1,2 milliĂł lengyelt az Ăşj Lengyelországba a SzovjetuniĂł frissen megszerzett nyugati terĂĽleteirĹ‘l. Az 1955 Ă©s 1959 közötti Ăşjabb hullámban csaknem 250 ezer embernek kellett átköltöznie. A SzovjetuniĂł felbomlása után a korábbi Kresy terĂĽletei a fĂĽggetlen szovjet utĂłdköztársaságok rĂ©szeivĂ© váltak. A Kresy terĂĽletĂ©n mĂ©g mindig Ă©lnek lengyel etnikumĂşak, akik Ĺ‘rzik a Kresy emlĂ©kĂ©t. Gazdasági Ă©rtelemben a Kresy a nyugatabbra fekvĹ‘ lengyel terĂĽleteknĂ©l kevĂ©sbĂ© fejlett volt elszakĂtása elĹ‘tt. Itt volt az ĂrástudĂłk aránya a legalacsonyabb az akkori Lengyelországban, amit egyesek a több, mint egy Ă©vszázados orosz Ă©s osztrák-magyar megszállásnak tudtak be. Az orosz birodalomban nem volt kötelezĹ‘ közoktatás. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- Kresy vagy Kresy Wschodnie (lengyelĂĽl HatárvidĂ©k, illetve Keleti HatárvidĂ©k) a kĂ©t világháborĂş közti Második Lengyel Köztársaság egyik rĂ©giĂłja volt, amely az állam terĂĽletĂ©nek majdnem a felĂ©t foglalta el. Ezen a terĂĽleten összessĂ©gĂ©ben a lengyel volt a legnĂ©pesebb etnikai csoport, körĂĽlbelĂĽl ugyanakkora nĂ©pessĂ©ggel, mint a többi etnikum egyĂĽttvĂ©ve. Közigazgatásilag Kresy a következĹ‘ vajdaságokbĂłl állt: LwĂłw, , PolĂ©zia, , , , VolhĂnia Ă©s . Ma ezeken a terĂĽleteken , Ă©s DĂ©lkelet-Litvánia osztozik. Fontos városai: Lviv, Vilnius Ă©s Grodno már nem lengyel fennhatĂłság alatt állnak. (hu)
- Kresy vagy Kresy Wschodnie (lengyelĂĽl HatárvidĂ©k, illetve Keleti HatárvidĂ©k) a kĂ©t világháborĂş közti Második Lengyel Köztársaság egyik rĂ©giĂłja volt, amely az állam terĂĽletĂ©nek majdnem a felĂ©t foglalta el. Ezen a terĂĽleten összessĂ©gĂ©ben a lengyel volt a legnĂ©pesebb etnikai csoport, körĂĽlbelĂĽl ugyanakkora nĂ©pessĂ©ggel, mint a többi etnikum egyĂĽttvĂ©ve. Közigazgatásilag Kresy a következĹ‘ vajdaságokbĂłl állt: LwĂłw, , PolĂ©zia, , , , VolhĂnia Ă©s . Ma ezeken a terĂĽleteken , Ă©s DĂ©lkelet-Litvánia osztozik. Fontos városai: Lviv, Vilnius Ă©s Grodno már nem lengyel fennhatĂłság alatt állnak. (hu)
|
