| dbo:abstract
|
- A kvantorok elmélete a „minden” és „létezik” szavak használatát kívánja vizsgálni speciális, logikai szempontból. Bár ez a vizsgálódás a természetes nyelv szűk töredékének működését, pusztán a logikai jelentést figyelembe véve tárja fel, mégis számos alkalmazása van a nyelvtudományban, a formális nyelvek elméletében és nélkülözhetetlen a metafizika és az ismeretelmélet számára. A kvantorok, vagyis a ∀ szimbólummal jelölt „minden” szó és a ∃ szimbólummal jelölt „létezik” szó lépten nyomon előbukkan a matematikában. A kvantifikáció menete lényegében a következő. A „… halandó”nyitott mondatból (predikátumból) nem csak úgy kaphatunk zárt mondatot, hogy egy nevet helyettesítünk a kitöltetlen helyre: „Szókratész halandó”. Kijelentő mondatot kapunk úgy is, ha a nyitott mondatot teljesítő alanyok számára teszünk valamilyen állítást: „Mindenki halandó” (univerzális kvantifikáció),„Létezik, aki halandó” (egzisztenciális kvantifikáció),„100 van, aki halandó” (numerikus kvantifikáció). A mondat eme mennyiségi jellemzőjét nevezte Arisztotelész kvantitásnak, az utókor pedig az említett szavakat kvantornak. (hu)
- <api batchcomplete="">A kvantorok elmélete a „minden” és „létezik” szavak használatát kívánja vizsgálni speciális, logikai szempontból. Bár ez a vizsgál༽ás a természetes nyelv szűk töredékének műkését, pusztán a logikai jelentést figyelembe véve tárja fel, mégis számos alkalmazása van a nyelvtudományban, a formális nyelvek elméletn és nélkülözhetetlen a metafizika és az ismeretelmélet számára. A kvantorok, vagyis a ∀ szimbólummal jelölt „minden” szó és a ∃ szimbólummal jelölt „létezik” szó lépten nyomon elᔛukkan a matematikn.A kvantifikผió menete lényegn a következő. A „… halandó”nyitott mondatból (predikátumból) nem csak úgy kaphatunk zárt mondatot, hogy egy nevet helyettesítünk a kitöltetlen helyre: „Szókratész halandó”. Kijelentő mondatot kapunk úgy is, ha a nyitott mondatot teljesítő alanyok számára teszünk valamilyen állítást:„Mindenki halandó” (univerzális kvantifikผió),„Létezik, aki halandó” (egzisztenciális kvantifikผió), van, aki halandó” (numerikus kvantifikผió).A mondat eme mennyiségi jellemzőjét nevezte Arisztotelész kvantitásnak, az utókor pedig az említett szavakat kvantornak. (hu)
- <api batchcomplete="">A kvantorok elmélete a „minden” és „létezik” szavak használatát kívánja vizsgálni speciális, logikai szempontból. Bár ez a vizsgálódás a természetes nyelv szűk töredékének működését, pusztán a logikai jelentést figyelembe véve tárja fel, mégis számos alkalmazása van a nyelvtudományban, a formális nyelvek elméletében és nélkülözhetetlen a metafizika és az ismeretelmélet számára. A kvantorok, vagyis a ∀ szimbólummal jelölt „minden” szó és a ∃ szimbólummal jelölt „létezik” szó lépten nyomon előbukkan a matematikában.A kvantifikáció menete lényegében a következő. A „… halandó”nyitott mondatból (predikátumból) nem csak úgy kaphatunk zárt mondatot, hogy egy nevet helyettesítünk a kitöltetlen helyre: „Szókratész halandó”. Kijelentő mondatot kapunk úgy is, ha a nyitott mondatot teljesítő alanyok számára teszünk valamilyen állítást:„Mindenki halandó” (univerzális kvantifikáció),„Létezik, aki halandó” (egzisztenciális kvantifikáció),„100 van, aki halandó” (numerikus kvantifikáció).A mondat eme mennyiségi jellemzőjét nevezte Arisztotelész kvantitásnak, az utókor pedig az említett szavakat kvantornak. (hu)
- A kvantorok elmélete a „minden” és „létezik” szavak használatát kívánja vizsgálni speciális, logikai szempontból. Bár ez a vizsgálódás a természetes nyelv szűk töredékének működését, pusztán a logikai jelentést figyelembe véve tárja fel, mégis számos alkalmazása van a nyelvtudományban, a formális nyelvek elméletében és nélkülözhetetlen a metafizika és az ismeretelmélet számára. A kvantorok, vagyis a ∀ szimbólummal jelölt „minden” szó és a ∃ szimbólummal jelölt „létezik” szó lépten nyomon előbukkan a matematikában. A kvantifikáció menete lényegében a következő. A „… halandó”nyitott mondatból (predikátumból) nem csak úgy kaphatunk zárt mondatot, hogy egy nevet helyettesítünk a kitöltetlen helyre: „Szókratész halandó”. Kijelentő mondatot kapunk úgy is, ha a nyitott mondatot teljesítő alanyok számára teszünk valamilyen állítást: „Mindenki halandó” (univerzális kvantifikáció),„Létezik, aki halandó” (egzisztenciális kvantifikáció),„100 van, aki halandó” (numerikus kvantifikáció). A mondat eme mennyiségi jellemzőjét nevezte Arisztotelész kvantitásnak, az utókor pedig az említett szavakat kvantornak. (hu)
- <api batchcomplete="">A kvantorok elmélete a „minden” és „létezik” szavak használatát kívánja vizsgálni speciális, logikai szempontból. Bár ez a vizsgál༽ás a természetes nyelv szűk töredékének műkését, pusztán a logikai jelentést figyelembe véve tárja fel, mégis számos alkalmazása van a nyelvtudományban, a formális nyelvek elméletn és nélkülözhetetlen a metafizika és az ismeretelmélet számára. A kvantorok, vagyis a ∀ szimbólummal jelölt „minden” szó és a ∃ szimbólummal jelölt „létezik” szó lépten nyomon elᔛukkan a matematikn.A kvantifikผió menete lényegn a következő. A „… halandó”nyitott mondatból (predikátumból) nem csak úgy kaphatunk zárt mondatot, hogy egy nevet helyettesítünk a kitöltetlen helyre: „Szókratész halandó”. Kijelentő mondatot kapunk úgy is, ha a nyitott mondatot teljesítő alanyok számára teszünk valamilyen állítást:„Mindenki halandó” (univerzális kvantifikผió),„Létezik, aki halandó” (egzisztenciális kvantifikผió), van, aki halandó” (numerikus kvantifikผió).A mondat eme mennyiségi jellemzőjét nevezte Arisztotelész kvantitásnak, az utókor pedig az említett szavakat kvantornak. (hu)
- <api batchcomplete="">A kvantorok elmélete a „minden” és „létezik” szavak használatát kívánja vizsgálni speciális, logikai szempontból. Bár ez a vizsgálódás a természetes nyelv szűk töredékének működését, pusztán a logikai jelentést figyelembe véve tárja fel, mégis számos alkalmazása van a nyelvtudományban, a formális nyelvek elméletében és nélkülözhetetlen a metafizika és az ismeretelmélet számára. A kvantorok, vagyis a ∀ szimbólummal jelölt „minden” szó és a ∃ szimbólummal jelölt „létezik” szó lépten nyomon előbukkan a matematikában.A kvantifikáció menete lényegében a következő. A „… halandó”nyitott mondatból (predikátumból) nem csak úgy kaphatunk zárt mondatot, hogy egy nevet helyettesítünk a kitöltetlen helyre: „Szókratész halandó”. Kijelentő mondatot kapunk úgy is, ha a nyitott mondatot teljesítő alanyok számára teszünk valamilyen állítást:„Mindenki halandó” (univerzális kvantifikáció),„Létezik, aki halandó” (egzisztenciális kvantifikáció),„100 van, aki halandó” (numerikus kvantifikáció).A mondat eme mennyiségi jellemzőjét nevezte Arisztotelész kvantitásnak, az utókor pedig az említett szavakat kvantornak. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- A kvantorok elmélete a „minden” és „létezik” szavak használatát kívánja vizsgálni speciális, logikai szempontból. Bár ez a vizsgálódás a természetes nyelv szűk töredékének működését, pusztán a logikai jelentést figyelembe véve tárja fel, mégis számos alkalmazása van a nyelvtudományban, a formális nyelvek elméletében és nélkülözhetetlen a metafizika és az ismeretelmélet számára. A kvantorok, vagyis a ∀ szimbólummal jelölt „minden” szó és a ∃ szimbólummal jelölt „létezik” szó lépten nyomon előbukkan a matematikában. (hu)
- <api batchcomplete="">A kvantorok elmélete a „minden” és „létezik” szavak használatát kívánja vizsgálni speciális, logikai szempontból. Bár ez a vizsgál༽ás a természetes nyelv szűk töredékének műkését, pusztán a logikai jelentést figyelembe véve tárja fel, mégis számos alkalmazása van a nyelvtudományban, a formális nyelvek elméletn és nélkülözhetetlen a metafizika és az ismeretelmélet számára. (hu)
- <api batchcomplete="">A kvantorok elmélete a „minden” és „létezik” szavak használatát kívánja vizsgálni speciális, logikai szempontból. Bár ez a vizsgálódás a természetes nyelv szűk töredékének működését, pusztán a logikai jelentést figyelembe véve tárja fel, mégis számos alkalmazása van a nyelvtudományban, a formális nyelvek elméletében és nélkülözhetetlen a metafizika és az ismeretelmélet számára. (hu)
- A kvantorok elmélete a „minden” és „létezik” szavak használatát kívánja vizsgálni speciális, logikai szempontból. Bár ez a vizsgálódás a természetes nyelv szűk töredékének működését, pusztán a logikai jelentést figyelembe véve tárja fel, mégis számos alkalmazása van a nyelvtudományban, a formális nyelvek elméletében és nélkülözhetetlen a metafizika és az ismeretelmélet számára. A kvantorok, vagyis a ∀ szimbólummal jelölt „minden” szó és a ∃ szimbólummal jelölt „létezik” szó lépten nyomon előbukkan a matematikában. (hu)
- <api batchcomplete="">A kvantorok elmélete a „minden” és „létezik” szavak használatát kívánja vizsgálni speciális, logikai szempontból. Bár ez a vizsgál༽ás a természetes nyelv szűk töredékének műkését, pusztán a logikai jelentést figyelembe véve tárja fel, mégis számos alkalmazása van a nyelvtudományban, a formális nyelvek elméletn és nélkülözhetetlen a metafizika és az ismeretelmélet számára. (hu)
- <api batchcomplete="">A kvantorok elmélete a „minden” és „létezik” szavak használatát kívánja vizsgálni speciális, logikai szempontból. Bár ez a vizsgálódás a természetes nyelv szűk töredékének működését, pusztán a logikai jelentést figyelembe véve tárja fel, mégis számos alkalmazása van a nyelvtudományban, a formális nyelvek elméletében és nélkülözhetetlen a metafizika és az ismeretelmélet számára. (hu)
|
