dbo:abstract
|
- Az alábbi lista magyar művészek, tudósok, politikusok, újságírók írói nevei, álnevei, művésznevei, szignói szerinti sorrendben tartalmazza a mögöttük álló személyek közismert neveit. Magyarországon az írói nevek használatát egyrészt a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően kereskedelmi okok indokolták. A sikert sokszor elősegítette egy jól csengő név használata a szerző esetleg furcsa vagy épp túl hétköznapi eredeti neve helyett. Ponyvaíróknál, krimiíróknál a múlt századelőtől gyakorivá vált főleg angol nevek használata (Rejtő Jenő – P. Howard). Magyarországon ezenkívül sok esetben politikai okok is indokolták saját név helyett felvett név, álnév használatát. Már az 1848-as forradalom leverése után használtak egyes politikusok külföldi publikációkhoz írói álnevet. Újabb álnévhasználati hullámokat indított el az I. világháborús cenzúra, illetve a Tanácsköztársaság leverése utáni időszak. 1939 után a zsidótörvények korlátozásai miatt. Egyes esetekben az álnevet praktikus (politikai, rendészeti) okokból a kiadó választotta, és a szerzőnek esetleg nem is volt tudomása róla (Sztálin). 1945 után az emigrációban elsősorban az itthon maradt rokonok óvása érdekében használtak álneveket, például a Szabad Európa Rádió vagy emigráns lapok munkatársai; néhányan azonban nyilasként ismertté vált nevük elleplezésére. Külön érdekesek az 1980-as évek elejétől a hazai szamizdatirodalomban használt álnevek. Körülbelül 1995-től, az internethasználat robbanásszerű elterjedésével, az internetes szokások átvételével teljesen elterjedt és általánossá vált a nicknevek használata. (hu)
- Az alábbi lista magyar művészek, tudósok, politikusok, újságírók írói nevei, álnevei, művésznevei, szignói szerinti sorrendben tartalmazza a mögöttük álló személyek közismert neveit. Magyarországon az írói nevek használatát egyrészt a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően kereskedelmi okok indokolták. A sikert sokszor elősegítette egy jól csengő név használata a szerző esetleg furcsa vagy épp túl hétköznapi eredeti neve helyett. Ponyvaíróknál, krimiíróknál a múlt századelőtől gyakorivá vált főleg angol nevek használata (Rejtő Jenő – P. Howard). Magyarországon ezenkívül sok esetben politikai okok is indokolták saját név helyett felvett név, álnév használatát. Már az 1848-as forradalom leverése után használtak egyes politikusok külföldi publikációkhoz írói álnevet. Újabb álnévhasználati hullámokat indított el az I. világháborús cenzúra, illetve a Tanácsköztársaság leverése utáni időszak. 1939 után a zsidótörvények korlátozásai miatt. Egyes esetekben az álnevet praktikus (politikai, rendészeti) okokból a kiadó választotta, és a szerzőnek esetleg nem is volt tudomása róla (Sztálin). 1945 után az emigrációban elsősorban az itthon maradt rokonok óvása érdekében használtak álneveket, például a Szabad Európa Rádió vagy emigráns lapok munkatársai; néhányan azonban nyilasként ismertté vált nevük elleplezésére. Külön érdekesek az 1980-as évek elejétől a hazai szamizdatirodalomban használt álnevek. Körülbelül 1995-től, az internethasználat robbanásszerű elterjedésével, az internetes szokások átvételével teljesen elterjedt és általánossá vált a nicknevek használata. (hu)
|