| dbo:abstract
|
- A Magyar encyclopaedia Apáczai Csere János (1625–1659) erdélyi református teológus, pedagógus 1653,1654 és 1655-ben írt, majd 1655-ben Utrechtben megjelent munkája, az első magyar nyelvű tudás- és ismerettár. A mű jelentőségét mutatja, hogy ezt a rengeteg anyagot először is le kellett fordítani magyarra. A könyv fele nagyrészt matematika, abban az időben még a magyar matematikai nyelv sem alakult ki. A mű valódi jelentősége, nem igazán az, ami benne van, hanem az, hogy Apáczai tudta mit kell kihagyni a kor tudományos szellemiségéből. Például fontosnak tartotta, hogy a kopernikuszi szemléletet helyezze a ptolemaioszi világkép helyébe, illetve a descartes-i (1637) természetfilozófiai tanokat hangsúlyozza. Munkájában mert bizonyos szerzők mellett állást foglalni, más szerzőket kihagyni. Ezen új ismeretek, azonban abban az időben még nem voltak teljesen nyilvánvalóak. Az általa beválogatott szerzők műveinek fordításával Apáczai felismerte a kor tudományos szemléletének jövőbe mutató irányát, így nem terhelte az iskolákat, a túlhaladott szerzők műveinek ismertetésével. (hu)
- A Magyar encyclopaedia Apáczai Csere János (1625–1659) erdélyi református teológus, pedagógus 1653,1654 és 1655-ben írt, majd 1655-ben Utrechtben megjelent munkája, az első magyar nyelvű tudás- és ismerettár. A mű jelentőségét mutatja, hogy ezt a rengeteg anyagot először is le kellett fordítani magyarra. A könyv fele nagyrészt matematika, abban az időben még a magyar matematikai nyelv sem alakult ki. A mű valódi jelentősége, nem igazán az, ami benne van, hanem az, hogy Apáczai tudta mit kell kihagyni a kor tudományos szellemiségéből. Például fontosnak tartotta, hogy a kopernikuszi szemléletet helyezze a ptolemaioszi világkép helyébe, illetve a descartes-i (1637) természetfilozófiai tanokat hangsúlyozza. Munkájában mert bizonyos szerzők mellett állást foglalni, más szerzőket kihagyni. Ezen új ismeretek, azonban abban az időben még nem voltak teljesen nyilvánvalóak. Az általa beválogatott szerzők műveinek fordításával Apáczai felismerte a kor tudományos szemléletének jövőbe mutató irányát, így nem terhelte az iskolákat, a túlhaladott szerzők műveinek ismertetésével. (hu)
|
