| dbo:abstract
|
- Malkata régészeti lelőhely Egyiptomban, az ókori Théba városának a Nílus nyugati partján elterülő részén, szemben a luxori templommal. Itt állt III. Amenhotep fáraó fényűző palotája, melyet a maga korában „a ragyogó Aton palotája” néven ismertek, de ma Malkataként említik, egy arab szó alapján, melynek jelentése „ahol felszednek valamit”. A hatalmas palotaegyüttes a fáraó 11. és 29. uralkodási éve között épült, nagyrészt vályogtéglából, Amenhotep nagy kiterjedésű halotti templomától délre. A fáraó és családja a 29. évben költöztek be, ezzel Thébát téve meg állandó lakhelyüknek – azelőtt az uralkodócsalád évente többször is változtatta lakóhelyét, hol az északi fővárosban, Memphiszben tartózkodott, hol (főleg a jelentős vallási ünnepek idején) Thébában, ahol a karnaki templomhoz tartozó palotában laktak. Amenhotep azzal, hogy a városnak a templomtól lehető legmesszebb eső pontján épített palotát magának, hangsúlyozta eltávolodását a befolyásos Ámon-papságtól. (hu)
- Malkata régészeti lelőhely Egyiptomban, az ókori Théba városának a Nílus nyugati partján elterülő részén, szemben a luxori templommal. Itt állt III. Amenhotep fáraó fényűző palotája, melyet a maga korában „a ragyogó Aton palotája” néven ismertek, de ma Malkataként említik, egy arab szó alapján, melynek jelentése „ahol felszednek valamit”. A hatalmas palotaegyüttes a fáraó 11. és 29. uralkodási éve között épült, nagyrészt vályogtéglából, Amenhotep nagy kiterjedésű halotti templomától délre. A fáraó és családja a 29. évben költöztek be, ezzel Thébát téve meg állandó lakhelyüknek – azelőtt az uralkodócsalád évente többször is változtatta lakóhelyét, hol az északi fővárosban, Memphiszben tartózkodott, hol (főleg a jelentős vallási ünnepek idején) Thébában, ahol a karnaki templomhoz tartozó palotában laktak. Amenhotep azzal, hogy a városnak a templomtól lehető legmesszebb eső pontján épített palotát magának, hangsúlyozta eltávolodását a befolyásos Ámon-papságtól. (hu)
|
