| dbo:abstract
|
- A maorik Új-Zéland (Aotearoa) őslakos polinéziai származású népe. Őseik Délkelet-Polinéziából érkeztek valamikor 1300 előtt. A maorik Új-Zéland szigetein telepedtek le és sajátságos kultúrát alakítottak ki. Európaiak nagyobb számban a 18. században érkeztek Új-Zélandra és a fegyverekkel és járványokkal szétrombolták a maori társadalmat. 1840 után a maorik elveszítették földjeiket, nyelvük és kultúrájuk a hanyatlás útjára lépett, népességük viszont a 19. század végére növekedni kezdett, az 1960-as években pedig a kultúrájuk kezdett felemelkedni. A 2013-as népszámlálás idején mintegy 600 000 új-zélandi vallotta magát maorinak, azaz az új-zélandi lakosság mintegy 15%-a, de a nyelvüket nem beszélik ennyien, csak 157 ezren, azaz a maori népesség mintegy 21,7%-a, illetve az új-zélandi lakosság körülbelül 3%-a. Sok maori azonban Ausztráliába költözött, ahol körülbelül 120 ezren élnek. (hu)
- A maorik Új-Zéland (Aotearoa) őslakos polinéziai származású népe. Őseik Délkelet-Polinéziából érkeztek valamikor 1300 előtt. A maorik Új-Zéland szigetein telepedtek le és sajátságos kultúrát alakítottak ki. Európaiak nagyobb számban a 18. században érkeztek Új-Zélandra és a fegyverekkel és járványokkal szétrombolták a maori társadalmat. 1840 után a maorik elveszítették földjeiket, nyelvük és kultúrájuk a hanyatlás útjára lépett, népességük viszont a 19. század végére növekedni kezdett, az 1960-as években pedig a kultúrájuk kezdett felemelkedni. A 2013-as népszámlálás idején mintegy 600 000 új-zélandi vallotta magát maorinak, azaz az új-zélandi lakosság mintegy 15%-a, de a nyelvüket nem beszélik ennyien, csak 157 ezren, azaz a maori népesség mintegy 21,7%-a, illetve az új-zélandi lakosság körülbelül 3%-a. Sok maori azonban Ausztráliába költözött, ahol körülbelül 120 ezren élnek. (hu)
|
