| dbo:abstract
|
- A Matricum flóravidék (Ősmátra flóravidék) Pannonicum flóratartomány északi, a Dunakanyar andezit-vonulataitól a Zempléni-hegységig terjedő hegyvidéki területeit felölelő . Növényzetét a kettősség jellemzi: a 800–900 m magasságot is elérő tetők, az északias lejtők és a szurdokvölgyek sok szempontból a Kárpátokat idézik, az alacsonyabb felszíneken és a déli lejtőkön azonban a pannon flóra a jellemző. A változatos földtani és kőzettani felépítésű hegyvidéket zárt erdőtakaró borítja. Az alacsonyabb hegyek uralkodó erdőtársulása a , a magasabb régióké a gyertyános-tölgyes. 750–800 m között a bükk uralkodik: a (montán bükkös) elegyetlen állományai a 800 m fölötti fennsíkokon és a 900 m körüli tetőkön, az (szubmontán bükkös) az alacsonyabb, északi lejtőkön. Az alacsonyabban fekvő, száraz, bázikus talajokon , illetve , illetve , a sekély sziklagyepek, alakultak ki. Felszínének nagy többségét három csoportba:
* harmadkori törmelékes üledékek,
* andezites, illetve savanyú vulkanitok,
* mészkövek közé sorolható kőzetek borítják. Az idősebb törmelékes üledékek, bázikus vulkanitok stb. jelentősége jóval kisebb, illetve alárendelt. Éghajlatát két fő tényező befolyásolja:
* kárpáti hatás;
* kontinentális hatás (nyári esőmaximummal). (hu)
- A Matricum flóravidék (Ősmátra flóravidék) Pannonicum flóratartomány északi, a Dunakanyar andezit-vonulataitól a Zempléni-hegységig terjedő hegyvidéki területeit felölelő . Növényzetét a kettősség jellemzi: a 800–900 m magasságot is elérő tetők, az északias lejtők és a szurdokvölgyek sok szempontból a Kárpátokat idézik, az alacsonyabb felszíneken és a déli lejtőkön azonban a pannon flóra a jellemző. A változatos földtani és kőzettani felépítésű hegyvidéket zárt erdőtakaró borítja. Az alacsonyabb hegyek uralkodó erdőtársulása a , a magasabb régióké a gyertyános-tölgyes. 750–800 m között a bükk uralkodik: a (montán bükkös) elegyetlen állományai a 800 m fölötti fennsíkokon és a 900 m körüli tetőkön, az (szubmontán bükkös) az alacsonyabb, északi lejtőkön. Az alacsonyabban fekvő, száraz, bázikus talajokon , illetve , illetve , a sekély sziklagyepek, alakultak ki. Felszínének nagy többségét három csoportba:
* harmadkori törmelékes üledékek,
* andezites, illetve savanyú vulkanitok,
* mészkövek közé sorolható kőzetek borítják. Az idősebb törmelékes üledékek, bázikus vulkanitok stb. jelentősége jóval kisebb, illetve alárendelt. Éghajlatát két fő tényező befolyásolja:
* kárpáti hatás;
* kontinentális hatás (nyári esőmaximummal). (hu)
|
