| dbo:abstract
|
- A meander egy legalább visszafordulásig hajló folyókanyarulat, amely, ha levágják, holtággá válik. Egy folyó vagy patak leginkább akkor hajlamos meanderekben bővelkedő, kígyózó medert kialakítani, ha széles völgyben vagy alföldön halad, nem túl nagy eséssel. Meander azért alakul ki, mert a víz Newton 1. törvénye miatt a meder külső szélén még egy apró kanyarban is gyorsabban folyik, mint a belsőn, hiszen a víz egyenesen folyna tovább, ha tehetné. Ezért a belső szélen hordalék rakódik le, a külső szélen ezzel szemben a nagyobb vízsebesség miatt a parterózió a jellemző. Ez a folyamat a kanyar nagyobbodásához vezet a külső szél irányában. Gyakran jól megfigyelhető a partmenti fűzfák elhelyezkedésében. A meander belső szélén a vízpartot kedvelő fűzfák a parttól távolabb helyezkedhetnek el, a külső szélen viszont a víz gyakran a gyökereiket is alámossa, és végül bele is dőlhetnek a folyóba. (hu)
- A meander egy legalább visszafordulásig hajló folyókanyarulat, amely, ha levágják, holtággá válik. Egy folyó vagy patak leginkább akkor hajlamos meanderekben bővelkedő, kígyózó medert kialakítani, ha széles völgyben vagy alföldön halad, nem túl nagy eséssel. Meander azért alakul ki, mert a víz Newton 1. törvénye miatt a meder külső szélén még egy apró kanyarban is gyorsabban folyik, mint a belsőn, hiszen a víz egyenesen folyna tovább, ha tehetné. Ezért a belső szélen hordalék rakódik le, a külső szélen ezzel szemben a nagyobb vízsebesség miatt a parterózió a jellemző. Ez a folyamat a kanyar nagyobbodásához vezet a külső szél irányában. Gyakran jól megfigyelhető a partmenti fűzfák elhelyezkedésében. A meander belső szélén a vízpartot kedvelő fűzfák a parttól távolabb helyezkedhetnek el, a külső szélen viszont a víz gyakran a gyökereiket is alámossa, és végül bele is dőlhetnek a folyóba. (hu)
|
