| dbo:abstract
|
- A Mefistofele Arrigo Boito olasz zeneszerző egyetlen befejezett operája. 1868. március 5-én mutatták be a milanói Scalában, és máig viszonylag gyakran játszott darabja az operairodalomnak. Mefistofele a Faust-legendát feldolgozó komolyzenei alkotások közé tartozik, hasonlóan Gounod Faustjához, Liszt Faust-szimfóniájához vagy Berlioznak a Faust elkárhozása című művéhez. Más zeneszerzőkhöz hasonlóan Boito műve is Goethe drámai költeményén alapszik. Boito Wagner nagy csodálója volt, és hozzá hasonlóan saját maga írta az opera szövegkönyvét. A darab az 1868-as bemutatón megbukott. A közönségnek még a premier előtt tudomására jutott, hogy Boito műve különbözik az olasz opera hagyományában megszokottaktól, és erre ellenségesen reagált. A különösen népszerűtlen jelenetek (például a császári udvarban játszódó jelenet) mellett maga a mű hossza is nehézséget jelenthetett a közönségnek. Valószínűleg az énekesek is másodrangúak voltak. Az operát két előadás után levették a műsorról. Boito jelentősen átdolgozta művét, és ezt a változatot 1875-ben mutatták be Bolognában, most már kiváló énekesekkel. Boito sokat húzott az eredeti változatból, és a megmaradó jeleneteket is kisebb léptékűre vette. Faust szerepét baritonról tenorra írta át. Az előadás nagy siker volt. A közönség reakciójának változását egyrészt azzal lehet magyarázni, hogy az operának ez a változata közelebb állt az olasz operai tradícióhoz, másrészt a publikum már jobban ismerte és elfogadta az elsősorban Wagner nevéhez fűződő modern fejleményeket. 1876-ban Boito további kisebb változtatásokat végzett művén. Ezt az – immár végleges – verziót 1876. május 13-án mutatták be Velencében. Magyarországon 1882-ben mutatták be először. Manapság valószínűleg Gounod Faustja után ez a második legnépszerűbb olyan dalmű, amely Goethe Faust-ján alapul. A Faithless a „Drifting Away” című, 1997-es számában feldolgozta Margherita III. felvonásbeli áriájának („L'altra notte in fondo al mare”) egy részletét. (hu)
- A Mefistofele Arrigo Boito olasz zeneszerző egyetlen befejezett operája. 1868. március 5-én mutatták be a milanói Scalában, az operairodalom viszonylag gyakran játszott darabja. Mefistofele a Faust-legendát feldolgozó komolyzenei alkotások közé tartozik, hasonlóan Gounod Faustjához, Liszt Faust-szimfóniájához vagy Berlioznak a Faust elkárhozása című művéhez. Más zeneszerzőkhöz hasonlóan Boito műve is Goethe drámai költeményén alapszik. Boito Wagner nagy csodálója volt, és hozzá hasonlóan saját maga írta az opera szövegkönyvét. A darab az 1868-as bemutatón megbukott. A közönségnek még a premier előtt tudomására jutott, hogy Boito műve különbözik az olasz opera hagyományában megszokottaktól, és erre ellenségesen reagált. A különösen népszerűtlen jelenetek (például a császári udvarban játszódó jelenet) mellett maga a mű hossza is nehézséget jelenthetett a közönségnek. Valószínűleg az énekesek is másodrangúak voltak. Az operát két előadás után levették a műsorról. Boito jelentősen átdolgozta művét, és ezt a változatot 1875-ben mutatták be Bolognában, most már kiváló énekesekkel. Boito sokat húzott az eredeti változatból, és a megmaradó jeleneteket is kisebb léptékűre vette. Faust szerepét baritonról tenorra írta át. Az előadás nagy siker volt. A közönség reakciójának változását egyrészt azzal lehet magyarázni, hogy az operának ez a változata közelebb állt az olasz operai tradícióhoz, másrészt a publikum már jobban ismerte és elfogadta az elsősorban Wagner nevéhez fűződő modern fejleményeket. 1876-ban Boito további kisebb változtatásokat végzett művén. Ezt az – immár végleges – verziót 1876. május 13-án mutatták be Velencében. Magyarországon 1882-ben mutatták be először. Manapság valószínűleg Gounod Faustja után ez a második legnépszerűbb olyan dalmű, amely Goethe Faustján alapul. A Faithless a Drifting Away (1997) című számában feldolgozta Margherita III. felvonásbeli áriájának („L'altra notte in fondo al mare”) egy részletét. (hu)
- <api batchcomplete="">A Mefistofele Arrigo Boito olasz zeneszerző egyetlen befejezett operája. 1868. március 5-én mutatták be a milánói Scaln, az operairodalom viszonylag gyakran játszott darabja.Mefistofele a Faust-legendát feldolgozó komolyzenei alkotások közé tartozik, hasonl༺n Gounod Faustjához, Liszt Faust-szimfóniájához vagy Berlioznak a Faust elkárhozása című művéhez. Más zeneszerzőkhöz hasonl༺n Boito műve is Goethe drámai költeményén alapszik. Boito Wagner nagy csodálója volt, és hozzá hasonl༺n saját maga írta az opera szövegkönyvét is.A darab az 1868-as bemutatón megbukott. A közönségnek még a premier előtt tudomására jutott, hogy Boito műve különbözik az olasz opera hagyományaiban megszokottaktól, és erre ellenségesen reagált. A különösen népszerűtlen jelenetek (például a császári udvarban játsz༽ó) mellett maga a mű hossza is nehézséget jelenthetett a közönségnek. Valószínűleg az énekesek is másodrangྪk voltak. Az operát két elás után levették a műsorról.Boito jelentősen átdolgozta művét, és ezt a változatot 1875-ben mutatták be Bolognn, most már kiváló énekesekkel. Boito sokat húzott az eredeti változatból, és a megmaradó jeleneteket is kisebb léptékűre vette. Faust szerepét baritonról tenorra írta át. Az elás nagy siker volt. A közönség reakciójának változását egyrészt azzal lehet magyarázni, hogy az operának ez a változata közelebb állt az olasz operai tradໜióhoz, másrészt a publikum már jobban ismerte és elfogadta az elsősorban Wagner nevéhez fűzᔝő modern fejleményeket. 1876-ban Boito tovi kisebb változtatásokat végzett művén. Ezt az – immár végleges – verziót 1876. május 13-án mutatták be Velencn. Magyarországon 1882-ben mutatták be először. Manapság valószínűleg Gounod Faustja után ez a második legnépszer𗆻 olyan dalmű, amely Goethe Faustján alapul.A Faithless a Drifting Away (1997) című számn feldolgozta Margherita III. felvonásbeli áriájának („L'altra notte in fondo al mare”) egy részletét. (hu)
- <api batchcomplete="">A Mefistofele Arrigo Boito olasz zeneszerző egyetlen befejezett operája. 1868. március 5-én mutatták be a milánói Scalában, az operairodalom viszonylag gyakran játszott darabja.Mefistofele a Faust-legendát feldolgozó komolyzenei alkotások közé tartozik, hasonlóan Gounod Faustjához, Liszt Faust-szimfóniájához vagy Berlioznak a Faust elkárhozása című művéhez. Más zeneszerzőkhöz hasonlóan Boito műve is Goethe drámai költeményén alapszik. Boito Wagner nagy csodálója volt, és hozzá hasonlóan saját maga írta az opera szövegkönyvét is.A darab az 1868-as bemutatón megbukott. A közönségnek még a premier előtt tudomására jutott, hogy Boito műve különbözik az olasz opera hagyományaiban megszokottaktól, és erre ellenségesen reagált. A különösen népszerűtlen jelenetek (például a császári udvarban játszódó) mellett maga a mű hossza is nehézséget jelenthetett a közönségnek. Valószínűleg az énekesek is másodrangúak voltak. Az operát két előadás után levették a műsorról.Boito jelentősen átdolgozta művét, és ezt a változatot 1875-ben mutatták be Bolognában, most már kiváló énekesekkel. Boito sokat húzott az eredeti változatból, és a megmaradó jeleneteket is kisebb léptékűre vette. Faust szerepét baritonról tenorra írta át. Az előadás nagy siker volt. A közönség reakciójának változását egyrészt azzal lehet magyarázni, hogy az operának ez a változata közelebb állt az olasz operai tradícióhoz, másrészt a publikum már jobban ismerte és elfogadta az elsősorban Wagner nevéhez fűződő modern fejleményeket. 1876-ban Boito további kisebb változtatásokat végzett művén. Ezt az – immár végleges – verziót 1876. május 13-án mutatták be Velencében. Magyarországon 1882-ben mutatták be először. Manapság valószínűleg Gounod Faustja után ez a második legnépszerűbb olyan dalmű, amely Goethe Faustján alapul.A Faithless a Drifting Away (1997) című számában feldolgozta Margherita III. felvonásbeli áriájának („L'altra notte in fondo al mare”) egy részletét. (hu)
- A Mefistofele Arrigo Boito olasz zeneszerző egyetlen befejezett operája. 1868. március 5-én mutatták be a milanói Scalában, és máig viszonylag gyakran játszott darabja az operairodalomnak. Mefistofele a Faust-legendát feldolgozó komolyzenei alkotások közé tartozik, hasonlóan Gounod Faustjához, Liszt Faust-szimfóniájához vagy Berlioznak a Faust elkárhozása című művéhez. Más zeneszerzőkhöz hasonlóan Boito műve is Goethe drámai költeményén alapszik. Boito Wagner nagy csodálója volt, és hozzá hasonlóan saját maga írta az opera szövegkönyvét. A darab az 1868-as bemutatón megbukott. A közönségnek még a premier előtt tudomására jutott, hogy Boito műve különbözik az olasz opera hagyományában megszokottaktól, és erre ellenségesen reagált. A különösen népszerűtlen jelenetek (például a császári udvarban játszódó jelenet) mellett maga a mű hossza is nehézséget jelenthetett a közönségnek. Valószínűleg az énekesek is másodrangúak voltak. Az operát két előadás után levették a műsorról. Boito jelentősen átdolgozta művét, és ezt a változatot 1875-ben mutatták be Bolognában, most már kiváló énekesekkel. Boito sokat húzott az eredeti változatból, és a megmaradó jeleneteket is kisebb léptékűre vette. Faust szerepét baritonról tenorra írta át. Az előadás nagy siker volt. A közönség reakciójának változását egyrészt azzal lehet magyarázni, hogy az operának ez a változata közelebb állt az olasz operai tradícióhoz, másrészt a publikum már jobban ismerte és elfogadta az elsősorban Wagner nevéhez fűződő modern fejleményeket. 1876-ban Boito további kisebb változtatásokat végzett művén. Ezt az – immár végleges – verziót 1876. május 13-án mutatták be Velencében. Magyarországon 1882-ben mutatták be először. Manapság valószínűleg Gounod Faustja után ez a második legnépszerűbb olyan dalmű, amely Goethe Faust-ján alapul. A Faithless a „Drifting Away” című, 1997-es számában feldolgozta Margherita III. felvonásbeli áriájának („L'altra notte in fondo al mare”) egy részletét. (hu)
- A Mefistofele Arrigo Boito olasz zeneszerző egyetlen befejezett operája. 1868. március 5-én mutatták be a milanói Scalában, az operairodalom viszonylag gyakran játszott darabja. Mefistofele a Faust-legendát feldolgozó komolyzenei alkotások közé tartozik, hasonlóan Gounod Faustjához, Liszt Faust-szimfóniájához vagy Berlioznak a Faust elkárhozása című művéhez. Más zeneszerzőkhöz hasonlóan Boito műve is Goethe drámai költeményén alapszik. Boito Wagner nagy csodálója volt, és hozzá hasonlóan saját maga írta az opera szövegkönyvét. A darab az 1868-as bemutatón megbukott. A közönségnek még a premier előtt tudomására jutott, hogy Boito műve különbözik az olasz opera hagyományában megszokottaktól, és erre ellenségesen reagált. A különösen népszerűtlen jelenetek (például a császári udvarban játszódó jelenet) mellett maga a mű hossza is nehézséget jelenthetett a közönségnek. Valószínűleg az énekesek is másodrangúak voltak. Az operát két előadás után levették a műsorról. Boito jelentősen átdolgozta művét, és ezt a változatot 1875-ben mutatták be Bolognában, most már kiváló énekesekkel. Boito sokat húzott az eredeti változatból, és a megmaradó jeleneteket is kisebb léptékűre vette. Faust szerepét baritonról tenorra írta át. Az előadás nagy siker volt. A közönség reakciójának változását egyrészt azzal lehet magyarázni, hogy az operának ez a változata közelebb állt az olasz operai tradícióhoz, másrészt a publikum már jobban ismerte és elfogadta az elsősorban Wagner nevéhez fűződő modern fejleményeket. 1876-ban Boito további kisebb változtatásokat végzett művén. Ezt az – immár végleges – verziót 1876. május 13-án mutatták be Velencében. Magyarországon 1882-ben mutatták be először. Manapság valószínűleg Gounod Faustja után ez a második legnépszerűbb olyan dalmű, amely Goethe Faustján alapul. A Faithless a Drifting Away (1997) című számában feldolgozta Margherita III. felvonásbeli áriájának („L'altra notte in fondo al mare”) egy részletét. (hu)
- <api batchcomplete="">A Mefistofele Arrigo Boito olasz zeneszerző egyetlen befejezett operája. 1868. március 5-én mutatták be a milánói Scaln, az operairodalom viszonylag gyakran játszott darabja.Mefistofele a Faust-legendát feldolgozó komolyzenei alkotások közé tartozik, hasonl༺n Gounod Faustjához, Liszt Faust-szimfóniájához vagy Berlioznak a Faust elkárhozása című művéhez. Más zeneszerzőkhöz hasonl༺n Boito műve is Goethe drámai költeményén alapszik. Boito Wagner nagy csodálója volt, és hozzá hasonl༺n saját maga írta az opera szövegkönyvét is.A darab az 1868-as bemutatón megbukott. A közönségnek még a premier előtt tudomására jutott, hogy Boito műve különbözik az olasz opera hagyományaiban megszokottaktól, és erre ellenségesen reagált. A különösen népszerűtlen jelenetek (például a császári udvarban játsz༽ó) mellett maga a mű hossza is nehézséget jelenthetett a közönségnek. Valószínűleg az énekesek is másodrangྪk voltak. Az operát két elás után levették a műsorról.Boito jelentősen átdolgozta művét, és ezt a változatot 1875-ben mutatták be Bolognn, most már kiváló énekesekkel. Boito sokat húzott az eredeti változatból, és a megmaradó jeleneteket is kisebb léptékűre vette. Faust szerepét baritonról tenorra írta át. Az elás nagy siker volt. A közönség reakciójának változását egyrészt azzal lehet magyarázni, hogy az operának ez a változata közelebb állt az olasz operai tradໜióhoz, másrészt a publikum már jobban ismerte és elfogadta az elsősorban Wagner nevéhez fűzᔝő modern fejleményeket. 1876-ban Boito tovi kisebb változtatásokat végzett művén. Ezt az – immár végleges – verziót 1876. május 13-án mutatták be Velencn. Magyarországon 1882-ben mutatták be először. Manapság valószínűleg Gounod Faustja után ez a második legnépszer𗆻 olyan dalmű, amely Goethe Faustján alapul.A Faithless a Drifting Away (1997) című számn feldolgozta Margherita III. felvonásbeli áriájának („L'altra notte in fondo al mare”) egy részletét. (hu)
- <api batchcomplete="">A Mefistofele Arrigo Boito olasz zeneszerző egyetlen befejezett operája. 1868. március 5-én mutatták be a milánói Scalában, az operairodalom viszonylag gyakran játszott darabja.Mefistofele a Faust-legendát feldolgozó komolyzenei alkotások közé tartozik, hasonlóan Gounod Faustjához, Liszt Faust-szimfóniájához vagy Berlioznak a Faust elkárhozása című művéhez. Más zeneszerzőkhöz hasonlóan Boito műve is Goethe drámai költeményén alapszik. Boito Wagner nagy csodálója volt, és hozzá hasonlóan saját maga írta az opera szövegkönyvét is.A darab az 1868-as bemutatón megbukott. A közönségnek még a premier előtt tudomására jutott, hogy Boito műve különbözik az olasz opera hagyományaiban megszokottaktól, és erre ellenségesen reagált. A különösen népszerűtlen jelenetek (például a császári udvarban játszódó) mellett maga a mű hossza is nehézséget jelenthetett a közönségnek. Valószínűleg az énekesek is másodrangúak voltak. Az operát két előadás után levették a műsorról.Boito jelentősen átdolgozta művét, és ezt a változatot 1875-ben mutatták be Bolognában, most már kiváló énekesekkel. Boito sokat húzott az eredeti változatból, és a megmaradó jeleneteket is kisebb léptékűre vette. Faust szerepét baritonról tenorra írta át. Az előadás nagy siker volt. A közönség reakciójának változását egyrészt azzal lehet magyarázni, hogy az operának ez a változata közelebb állt az olasz operai tradícióhoz, másrészt a publikum már jobban ismerte és elfogadta az elsősorban Wagner nevéhez fűződő modern fejleményeket. 1876-ban Boito további kisebb változtatásokat végzett művén. Ezt az – immár végleges – verziót 1876. május 13-án mutatták be Velencében. Magyarországon 1882-ben mutatták be először. Manapság valószínűleg Gounod Faustja után ez a második legnépszerűbb olyan dalmű, amely Goethe Faustján alapul.A Faithless a Drifting Away (1997) című számában feldolgozta Margherita III. felvonásbeli áriájának („L'altra notte in fondo al mare”) egy részletét. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- A Mefistofele Arrigo Boito olasz zeneszerző egyetlen befejezett operája. 1868. március 5-én mutatták be a milanói Scalában, és máig viszonylag gyakran játszott darabja az operairodalomnak. Mefistofele a Faust-legendát feldolgozó komolyzenei alkotások közé tartozik, hasonlóan Gounod Faustjához, Liszt Faust-szimfóniájához vagy Berlioznak a Faust elkárhozása című művéhez. Más zeneszerzőkhöz hasonlóan Boito műve is Goethe drámai költeményén alapszik. Boito Wagner nagy csodálója volt, és hozzá hasonlóan saját maga írta az opera szövegkönyvét. (hu)
- <api batchcomplete="">A Mefistofele Arrigo Boito olasz zeneszerző egyetlen befejezett operája. 1868. március 5-én mutatták be a milánói Scaln, az operairodalom viszonylag gyakran játszott darabja.Mefistofele a Faust-legendát feldolgozó komolyzenei alkotások közé tartozik, hasonl༺n Gounod Faustjához, Liszt Faust-szimfóniájához vagy Berlioznak a Faust elkárhozása című művéhez. Más zeneszerzőkhöz hasonl༺n Boito műve is Goethe drámai költeményén alapszik. (hu)
- <api batchcomplete="">A Mefistofele Arrigo Boito olasz zeneszerző egyetlen befejezett operája. 1868. március 5-én mutatták be a milánói Scalában, az operairodalom viszonylag gyakran játszott darabja.Mefistofele a Faust-legendát feldolgozó komolyzenei alkotások közé tartozik, hasonlóan Gounod Faustjához, Liszt Faust-szimfóniájához vagy Berlioznak a Faust elkárhozása című művéhez. Más zeneszerzőkhöz hasonlóan Boito műve is Goethe drámai költeményén alapszik. (hu)
- A Mefistofele Arrigo Boito olasz zeneszerző egyetlen befejezett operája. 1868. március 5-én mutatták be a milanói Scalában, és máig viszonylag gyakran játszott darabja az operairodalomnak. Mefistofele a Faust-legendát feldolgozó komolyzenei alkotások közé tartozik, hasonlóan Gounod Faustjához, Liszt Faust-szimfóniájához vagy Berlioznak a Faust elkárhozása című művéhez. Más zeneszerzőkhöz hasonlóan Boito műve is Goethe drámai költeményén alapszik. Boito Wagner nagy csodálója volt, és hozzá hasonlóan saját maga írta az opera szövegkönyvét. (hu)
- <api batchcomplete="">A Mefistofele Arrigo Boito olasz zeneszerző egyetlen befejezett operája. 1868. március 5-én mutatták be a milánói Scaln, az operairodalom viszonylag gyakran játszott darabja.Mefistofele a Faust-legendát feldolgozó komolyzenei alkotások közé tartozik, hasonl༺n Gounod Faustjához, Liszt Faust-szimfóniájához vagy Berlioznak a Faust elkárhozása című művéhez. Más zeneszerzőkhöz hasonl༺n Boito műve is Goethe drámai költeményén alapszik. (hu)
- <api batchcomplete="">A Mefistofele Arrigo Boito olasz zeneszerző egyetlen befejezett operája. 1868. március 5-én mutatták be a milánói Scalában, az operairodalom viszonylag gyakran játszott darabja.Mefistofele a Faust-legendát feldolgozó komolyzenei alkotások közé tartozik, hasonlóan Gounod Faustjához, Liszt Faust-szimfóniájához vagy Berlioznak a Faust elkárhozása című művéhez. Más zeneszerzőkhöz hasonlóan Boito műve is Goethe drámai költeményén alapszik. (hu)
|
