Property |
Value |
dbo:abstract
|
- Megiddó (héberül: מגידו, arabul: المجیدو, ógörögül: Μεγιδδώ/Μαγεδδών, latinul: Mageddo, akkádul: MAGIDDU, MAGGADU, MAGIDDA és MAKIDA, egyiptomiul Maketi, Mektej, Makitu vagy Makedo) ókori alapítású város a mai Izrael területén. Megiddó nevét az Amarna-levelek is említik. A Biblia szerint (Jelenések könyve 16,12-16) itt fog sor kerülni a végső csatára, az Armageddonra is, amikor a „fenevad” erői összecsapnak Isten hadaival. Az i. e. 4. évezredtől az i. e. 4. századig létezett. A helyén ma áll, a Jezreel-völgyben, Názárettől 15 km-re. A város már a korai és a középső bronzkorban is jelentős, erődített település volt. A történetírás két ízben is híres csata színhelyeként említi. Először i.e. 1456-ban (egyes források szerint i.e. 1468-ban, a német Wikipédiában 1457-ben) III. Thotmesz (Thutmószisz) egyiptomi fáraó aratott döntő győzelmet Szíria és Palesztina szövetségesi fölött. A fáraó seregével a tengerparti úton haladt észak felé, amikor hírül vette, hogy a szíriai uralkodók Kádes fejedelme által vezetett szövetséges csapatai Megiddóba értek. A fáraó tábornokai tanácsa ellenére a két felet elválasztó Kármel-hegyen átvezető három út közül a legrövidebbet választva, amelyik a legnehezebben járható volt, úgy meglepte az ellenséget, hogy az nem is tanúsított nagy ellenállást. Az egyiptomi sereg mindössze 83 harcost veszített és közel 900 harci szekeret zsákmányolt. III. Thotmesz, miután a várost elfoglalta, stratégiai jelentősége miatt (itt húzódott az Egyiptomot Mezopotámiával összekötő hadi út) fontos katonai támaszponttá és egyiptomi közigazgatási központtá tette. A csata következményeként Szíria egyiptomi fennhatóság alá került és az Egyiptomi Birodalom közvetlen szomszédja lett a hatalmas Mitanninak. (hu)
- Megiddó (héberül: מגידו, arabul: المجیدو, ógörögül: Μεγιδδώ/Μαγεδδών, latinul: Mageddo, akkádul: MAGIDDU, MAGGADU, MAGIDDA és MAKIDA, egyiptomiul Maketi, Mektej, Makitu vagy Makedo) ókori alapítású város a mai Izrael területén. Megiddó nevét az Amarna-levelek is említik. A Biblia szerint (Jelenések könyve 16,12-16) itt fog sor kerülni a végső csatára, az Armageddonra is, amikor a „fenevad” erői összecsapnak Isten hadaival. Az i. e. 4. évezredtől az i. e. 4. századig létezett. A helyén ma áll, a Jezreel-völgyben, Názárettől 15 km-re. A város már a korai és a középső bronzkorban is jelentős, erődített település volt. A történetírás két ízben is híres csata színhelyeként említi. Először i.e. 1456-ban (egyes források szerint i.e. 1468-ban, a német Wikipédiában 1457-ben) III. Thotmesz (Thutmószisz) egyiptomi fáraó aratott döntő győzelmet Szíria és Palesztina szövetségesi fölött. A fáraó seregével a tengerparti úton haladt észak felé, amikor hírül vette, hogy a szíriai uralkodók Kádes fejedelme által vezetett szövetséges csapatai Megiddóba értek. A fáraó tábornokai tanácsa ellenére a két felet elválasztó Kármel-hegyen átvezető három út közül a legrövidebbet választva, amelyik a legnehezebben járható volt, úgy meglepte az ellenséget, hogy az nem is tanúsított nagy ellenállást. Az egyiptomi sereg mindössze 83 harcost veszített és közel 900 harci szekeret zsákmányolt. III. Thotmesz, miután a várost elfoglalta, stratégiai jelentősége miatt (itt húzódott az Egyiptomot Mezopotámiával összekötő hadi út) fontos katonai támaszponttá és egyiptomi közigazgatási központtá tette. A csata következményeként Szíria egyiptomi fennhatóság alá került és az Egyiptomi Birodalom közvetlen szomszédja lett a hatalmas Mitanninak. (hu)
|
dbo:country
| |
dbo:creationYear
| |
dbo:requirement
| |
dbo:wikiPageExternalLink
| |
dbo:wikiPageID
| |
dbo:wikiPageLength
|
- 10598 (xsd:nonNegativeInteger)
|
dbo:wikiPageRevisionID
| |
prop-hu:hosszúságiFok
| |
prop-hu:hosszúságiÍvperc
| |
prop-hu:kategória
|
- Kulturális világörökségi helyszínek (hu)
- Kulturális világörökségi helyszínek (hu)
|
prop-hu:kritériumok
|
- II, III, IV, VI (hu)
- II, III, IV, VI (hu)
|
prop-hu:kép
|
- Megido City Gate1.jpg (hu)
- Megido City Gate1.jpg (hu)
|
prop-hu:képaláírás
|
- Megiddó kapuja (hu)
- Megiddó kapuja (hu)
|
prop-hu:név
|
- Bibliai lelőhelyek – Megiddó (hu)
- Bibliai lelőhelyek – Megiddó (hu)
|
prop-hu:ország
| |
prop-hu:szélességiFok
| |
prop-hu:szélességiÍvperc
| |
prop-hu:típus
|
- Kulturális helyszín (hu)
- Kulturális helyszín (hu)
|
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
prop-hu:év
| |
dct:subject
| |
rdf:type
| |
rdfs:comment
|
- Megiddó (héberül: מגידו, arabul: المجیدو, ógörögül: Μεγιδδώ/Μαγεδδών, latinul: Mageddo, akkádul: MAGIDDU, MAGGADU, MAGIDDA és MAKIDA, egyiptomiul Maketi, Mektej, Makitu vagy Makedo) ókori alapítású város a mai Izrael területén. Megiddó nevét az Amarna-levelek is említik. A Biblia szerint (Jelenések könyve 16,12-16) itt fog sor kerülni a végső csatára, az Armageddonra is, amikor a „fenevad” erői összecsapnak Isten hadaival. (hu)
- Megiddó (héberül: מגידו, arabul: المجیدو, ógörögül: Μεγιδδώ/Μαγεδδών, latinul: Mageddo, akkádul: MAGIDDU, MAGGADU, MAGIDDA és MAKIDA, egyiptomiul Maketi, Mektej, Makitu vagy Makedo) ókori alapítású város a mai Izrael területén. Megiddó nevét az Amarna-levelek is említik. A Biblia szerint (Jelenések könyve 16,12-16) itt fog sor kerülni a végső csatára, az Armageddonra is, amikor a „fenevad” erői összecsapnak Isten hadaival. (hu)
|
rdfs:label
|
- Megiddó (hu)
- Megiddó (hu)
|
owl:sameAs
| |
prov:wasDerivedFrom
| |
foaf:isPrimaryTopicOf
| |
foaf:name
|
- Bibliai lelőhelyek – Megiddó (hu)
- Bibliai lelőhelyek – Megiddó (hu)
|
is dbo:territory
of | |
is dbo:wikiPageRedirects
of | |
is prop-hu:egyikFél
of | |
is prop-hu:halálozásiHely
of | |
is prop-hu:helyszín
of | |
is foaf:primaryTopic
of | |