| dbo:abstract
|
- Mendel Jakab a leghĂresebb "zsidĂłprefektus" (praefectus omnium Judaeorum) volt, Ăgy gyakorlatilag a magyarországi zsidĂł közössĂ©g vezetĹ‘je Ă©s a budai zsidĂł hitközsĂ©g elnöke. Egyes források szerint az 1470-es Ă©vektĹ‘l 1516-ig, más adatok szerint 1493 Ă©s 1522 között töltötte be a tisztsĂ©get. A legrĂ©gebbi törtĂ©nelmi okirat, amely emlĂti 1482-bĹ‘l valĂł, amikor már a Magyarországon lakĂł összes zsidĂł prefektusi hivatalát töltötte be. Mátyás király, amikor felállĂtotta a zsidĂł prefektĂşrát a zsidĂł közössĂ©g Ă©s a királyság közötti kapcsolattartás cĂ©ljára, Ĺ‘t nevezte ki annak Ă©lĂ©re. A tisztsĂ©gre a zsidĂł közössĂ©g egy tagját neveztĂ©k ki, ellentĂ©tben a korábbi gyakorlattal, amikor a zsidĂłk jogi kĂ©pviselete egy keresztĂ©ny fĹ‘Ăşr feladata volt. A prefektusnak közvetĂtĹ‘ szerepe mellett szĂ©les körű jogai voltak a zsidĂł közössĂ©gen belĂĽl is. Mendel Jakab okleveleket is kiadott, melyeket saját cĂmerĂ©vel Ă©s arckĂ©pĂ©vel ellátott pecsĂ©tjĂ©vel hitelesĂtette, ami egyedĂĽlállĂł volt a korabeli eurĂłpai gyakorlatban. A kassai levĂ©ltárban Ĺ‘rzött pecsĂ©t alapján festette meg GedĹ‘ LipĂłt a prefektus hiteles portrĂ©ját a ZsidĂł MĂşzeum megrendelĂ©sĂ©re az 1910-es Ă©vekben. Mendelt Mátyás király pártfogolta Ă©s mindenfĂ©le kedvezmĂ©nyekben rĂ©szesĂtette. PĂ©ldául, amikor MonyorĂłkereki Elderboch János nem fizette meg határidĹ‘re a tartozását Mendelnek, Mátyás királyi leveleket bocsátott ki, amelyekben utasĂtotta az ország valamennyi hatĂłságát, hogy Elderboch jobbágyait tartĂłztassák le, minden vagyonukat foglalják le Ă©s szolgáltassák ki Mendel ĂĽgynökeinek. Más alkalommal meg Pozsony városát utasĂtotta, hogy Binberg nevű ottani lakos egyĂ©b hitelezĹ‘inek kielĂ©gĂtĂ©se elĹ‘tt Mendel követelĂ©sĂ©t teljesĂtse. 1505-ben pedig vĂ©dlevelet adott Mendel Jakabnak Ă©s családjának, amikor a budai zsidóüldözĂ©sek idejĂ©n Pozsonyba kellett menekĂĽlniĂĽk. Ugyanakkor neki kellett behajtania a legkĂmĂ©letlenebb eszközökkel a DĂłzsa-fĂ©le parasztfelkelĂ©s (1514) következtĂ©ben a zsidĂłságra kirĂłtt nagy adĂłterheket, hogy UlászlĂł Ă©s Zápolyai János felszerelhesse a lázadĂłk elleni csapatait. Utána mindvĂ©gig, mĂg csak a prefektusi tisztsĂ©g fennállott, a Mendel-család tagjai viseltĂ©k ezt a hivatalt. A Mendel-család igen gazdag Ă©s elĹ‘kelĹ‘ volt, Ĺ‘k töltöttĂ©k be a hitközsĂ©gi elnöki Ă©s az országos zsidĂł prefektusi tisztet Mátyás király uralkodásátĂłl, tehát az 1470-es Ă©vektĹ‘l 1526-ig, a mohácsi vĂ©szig. Mendel Jakab olyan nagy Ăşr volt, hogy Mátyás király Ă©s Beatrix 1476-ban lezajlott eskĂĽvĹ‘jĂ©n lovasbandĂ©rium Ă©lĂ©n, karddal az oldalán lovagolt a királyi pár elĂ©. (Ebben az idĹ‘ben Nyugat-EurĂłpában zsidĂłnak nemhogy lovon ĂĽlni, vagy fegyvert viselni nem volt szabad, de megkĂĽlönböztetĹ‘ sárga foltot kellett ruháján hordania.) Kohn Sámuel Ăgy Ăr egy nĂ©vtelen erfurti lovag leĂrását idĂ©zve a zsidĂłk felvonulásárĂłl az eskĂĽvĹ‘i menetben: Buda várának bejáratánál „a zsidĂłk Ă©lĂ©n agg elöljárĂłjuk ment, lĂłháton, kivont karddal, melyen kosár fĂĽggött, amelyben tĂz font ezĂĽst volt. Mellette fia, szintĂ©n lĂłháton, karddal Ă©s ezĂĽst kosárral. Utánuk jött huszonnĂ©gy lovag, mindnyájan bĂbor dĂszruhában, kalapjukon három szál strucctollal.” II. UlászlĂł koronázásán pedig huszonnĂ©gy lovas kĂsĂ©retĂ©ben jelent meg fĂ©nyes fegyverzetben. Egyes források szerint a Magyar ZsidĂł MĂşzeum egyik legĂ©rtĂ©kesebb ereklyĂ©je, az a hĂ©ber feliratĂş kard, amelyet a törtĂ©nĂ©szek Ă©s kĂĽlönösen a hazai zsidĂł nĂ©phagyomány a „magyar zsidĂłk szent kardjának” tart, Mendel Jakab tulajdona volt. Mendel palotája - ma már tudjuk - a mai Táncsics Mihály utca 23. számĂş telken állt, Ă©s ennek BástyasĂ©tány felĹ‘li udvarán Ă©pĂtette fel a zsidĂłprefektus a budai askenázi hitközsĂ©g nagy zsinagĂłgáját feltehetĹ‘en 1461-ben. A közĂ©pkori EurĂłpa egyik legnagyobb zsinagĂłgája volt, három hajĂłval, a maga korában hatalmas mĂ©retű (26,26 x 10,73 mĂ©ter alapterĂĽletű Ă©s kb. 9 mĂ©ter belmagasságĂş) csarnokokkal. FeltehetĹ‘en a királyi udvar Ă©pĂtĹ‘mesterei Ă©pĂtettĂ©k gazdag tagozásĂş kĂ©sĹ‘gĂłtikus stĂlusban. Az Ă©pĂĽletet a budai várat felszabadĂtĂł keresztĂ©ny csapatok rombolták le 1686 szeptemberĂ©ben. (hu)
- Mendel Jakab a leghĂresebb "zsidĂłprefektus" (praefectus omnium Judaeorum) volt, Ăgy gyakorlatilag a magyarországi zsidĂł közössĂ©g vezetĹ‘je Ă©s a budai zsidĂł hitközsĂ©g elnöke. Egyes források szerint az 1470-es Ă©vektĹ‘l 1516-ig, más adatok szerint 1493 Ă©s 1522 között töltötte be a tisztsĂ©get. A legrĂ©gebbi törtĂ©nelmi okirat, amely emlĂti 1482-bĹ‘l valĂł, amikor már a Magyarországon lakĂł összes zsidĂł prefektusi hivatalát töltötte be. Mátyás király, amikor felállĂtotta a zsidĂł prefektĂşrát a zsidĂł közössĂ©g Ă©s a királyság közötti kapcsolattartás cĂ©ljára, Ĺ‘t nevezte ki annak Ă©lĂ©re. A tisztsĂ©gre a zsidĂł közössĂ©g egy tagját neveztĂ©k ki, ellentĂ©tben a korábbi gyakorlattal, amikor a zsidĂłk jogi kĂ©pviselete egy keresztĂ©ny fĹ‘Ăşr feladata volt. A prefektusnak közvetĂtĹ‘ szerepe mellett szĂ©les körű jogai voltak a zsidĂł közössĂ©gen belĂĽl is. Mendel Jakab okleveleket is kiadott, melyeket saját cĂmerĂ©vel Ă©s arckĂ©pĂ©vel ellátott pecsĂ©tjĂ©vel hitelesĂtette, ami egyedĂĽlállĂł volt a korabeli eurĂłpai gyakorlatban. A kassai levĂ©ltárban Ĺ‘rzött pecsĂ©t alapján festette meg GedĹ‘ LipĂłt a prefektus hiteles portrĂ©ját a ZsidĂł MĂşzeum megrendelĂ©sĂ©re az 1910-es Ă©vekben. Mendelt Mátyás király pártfogolta Ă©s mindenfĂ©le kedvezmĂ©nyekben rĂ©szesĂtette. PĂ©ldául, amikor MonyorĂłkereki Elderboch János nem fizette meg határidĹ‘re a tartozását Mendelnek, Mátyás királyi leveleket bocsátott ki, amelyekben utasĂtotta az ország valamennyi hatĂłságát, hogy Elderboch jobbágyait tartĂłztassák le, minden vagyonukat foglalják le Ă©s szolgáltassák ki Mendel ĂĽgynökeinek. Más alkalommal meg Pozsony városát utasĂtotta, hogy Binberg nevű ottani lakos egyĂ©b hitelezĹ‘inek kielĂ©gĂtĂ©se elĹ‘tt Mendel követelĂ©sĂ©t teljesĂtse. 1505-ben pedig vĂ©dlevelet adott Mendel Jakabnak Ă©s családjának, amikor a budai zsidóüldözĂ©sek idejĂ©n Pozsonyba kellett menekĂĽlniĂĽk. Ugyanakkor neki kellett behajtania a legkĂmĂ©letlenebb eszközökkel a DĂłzsa-fĂ©le parasztfelkelĂ©s (1514) következtĂ©ben a zsidĂłságra kirĂłtt nagy adĂłterheket, hogy UlászlĂł Ă©s Zápolyai János felszerelhesse a lázadĂłk elleni csapatait. Utána mindvĂ©gig, mĂg csak a prefektusi tisztsĂ©g fennállott, a Mendel-család tagjai viseltĂ©k ezt a hivatalt. A Mendel-család igen gazdag Ă©s elĹ‘kelĹ‘ volt, Ĺ‘k töltöttĂ©k be a hitközsĂ©gi elnöki Ă©s az országos zsidĂł prefektusi tisztet Mátyás király uralkodásátĂłl, tehát az 1470-es Ă©vektĹ‘l 1526-ig, a mohácsi vĂ©szig. Mendel Jakab olyan nagy Ăşr volt, hogy Mátyás király Ă©s Beatrix 1476-ban lezajlott eskĂĽvĹ‘jĂ©n lovasbandĂ©rium Ă©lĂ©n, karddal az oldalán lovagolt a királyi pár elĂ©. (Ebben az idĹ‘ben Nyugat-EurĂłpában zsidĂłnak nemhogy lovon ĂĽlni, vagy fegyvert viselni nem volt szabad, de megkĂĽlönböztetĹ‘ sárga foltot kellett ruháján hordania.) Kohn Sámuel Ăgy Ăr egy nĂ©vtelen erfurti lovag leĂrását idĂ©zve a zsidĂłk felvonulásárĂłl az eskĂĽvĹ‘i menetben: Buda várának bejáratánál „a zsidĂłk Ă©lĂ©n agg elöljárĂłjuk ment, lĂłháton, kivont karddal, melyen kosár fĂĽggött, amelyben tĂz font ezĂĽst volt. Mellette fia, szintĂ©n lĂłháton, karddal Ă©s ezĂĽst kosárral. Utánuk jött huszonnĂ©gy lovag, mindnyájan bĂbor dĂszruhában, kalapjukon három szál strucctollal.” II. UlászlĂł koronázásán pedig huszonnĂ©gy lovas kĂsĂ©retĂ©ben jelent meg fĂ©nyes fegyverzetben. Egyes források szerint a Magyar ZsidĂł MĂşzeum egyik legĂ©rtĂ©kesebb ereklyĂ©je, az a hĂ©ber feliratĂş kard, amelyet a törtĂ©nĂ©szek Ă©s kĂĽlönösen a hazai zsidĂł nĂ©phagyomány a „magyar zsidĂłk szent kardjának” tart, Mendel Jakab tulajdona volt. Mendel palotája - ma már tudjuk - a mai Táncsics Mihály utca 23. számĂş telken állt, Ă©s ennek BástyasĂ©tány felĹ‘li udvarán Ă©pĂtette fel a zsidĂłprefektus a budai askenázi hitközsĂ©g nagy zsinagĂłgáját feltehetĹ‘en 1461-ben. A közĂ©pkori EurĂłpa egyik legnagyobb zsinagĂłgája volt, három hajĂłval, a maga korában hatalmas mĂ©retű (26,26 x 10,73 mĂ©ter alapterĂĽletű Ă©s kb. 9 mĂ©ter belmagasságĂş) csarnokokkal. FeltehetĹ‘en a királyi udvar Ă©pĂtĹ‘mesterei Ă©pĂtettĂ©k gazdag tagozásĂş kĂ©sĹ‘gĂłtikus stĂlusban. Az Ă©pĂĽletet a budai várat felszabadĂtĂł keresztĂ©ny csapatok rombolták le 1686 szeptemberĂ©ben. (hu)
|
