| dbo:abstract
|
- A Messier-katalógus Charles Messier francia csillagász által 1758 és 1782 között összeállított katalógus, amely a legfényesebb mélyégobjektumokat tartalmazza. Ezek között vannak nyílthalmazok, gömbhalmazok, ködök és galaxisok, tévedésből egy kettőscsillag is bekerült (a Messier 40). A katalógus objektumait M betűvel és egy számmal szokás jelölni. Eredeti célja azon égi objektumoknak a felsorolása volt, amelyeket gyakran tévesztettek össze az akkor a csillagászat érdeklődésének középpontjába került üstökösökkel, ugyanis készítése évszázadában jött rá Edmond Halley, hogy az üstükösök a Naprendszer tagjai, így keresésük és pályájuk meghatározása rendszeres tevékenységgé vált. (Az M1-et Messier a Halley-üstökös 1758-as visszatérésének keresése közben véletlenül fedezte fel, tévesen az üstökösnek gondolva, megtalálásának elsőségét a német hagyva.) Napjainkban elsősorban amatőrcsillagászok használják, mert sok viszonylag fényes, könnyen megfigyelhető mélyég-objektum van benne. A Messier által használt eszközök fejlettsége általában nem tette lehetővé, hogy a katalogizált csillaghalmazokban különálló csillagokat tudjon észlelni. Ezt a Messier-objektumok jelentős részénél William Herschel tudta először megtenni. Mivel Messier Franciaországban élt és csillagászati tevékenységét is ott végezte, katalógusa csak az északi égbolt és a déli égbolt onnan megfigyelhető részének objektumait tartalmazza. Mivel számos, a lévő, illetve Messier korában még nem ismert, de fényes vagy érdekes, az amatőrcsillagászok számára elérhető mélyég-objektumot nem tartalmaz, ezért 1995-ben elkészítette a Caldwell-katalógust, mely 109 objektumot tartalmaz, és a Messier-katalógus kiegészítésének tekinthető. (hu)
- A Messier-katalógus Charles Messier francia csillagász által 1758 és 1782 között összeállított katalógus, amely a legfényesebb mélyégobjektumokat tartalmazza. Ezek között vannak nyílthalmazok, gömbhalmazok, ködök és galaxisok, tévedésből egy kettőscsillag is bekerült (a Messier 40). A katalógus objektumait M betűvel és egy számmal szokás jelölni. Eredeti célja azon égi objektumoknak a felsorolása volt, amelyeket gyakran tévesztettek össze az akkor a csillagászat érdeklődésének középpontjába került üstökösökkel, ugyanis készítése évszázadában jött rá Edmond Halley, hogy az üstükösök a Naprendszer tagjai, így keresésük és pályájuk meghatározása rendszeres tevékenységgé vált. (Az M1-et Messier a Halley-üstökös 1758-as visszatérésének keresése közben véletlenül fedezte fel, tévesen az üstökösnek gondolva, megtalálásának elsőségét a német hagyva.) Napjainkban elsősorban amatőrcsillagászok használják, mert sok viszonylag fényes, könnyen megfigyelhető mélyég-objektum van benne. A Messier által használt eszközök fejlettsége általában nem tette lehetővé, hogy a katalogizált csillaghalmazokban különálló csillagokat tudjon észlelni. Ezt a Messier-objektumok jelentős részénél William Herschel tudta először megtenni. Mivel Messier Franciaországban élt és csillagászati tevékenységét is ott végezte, katalógusa csak az északi égbolt és a déli égbolt onnan megfigyelhető részének objektumait tartalmazza. Mivel számos, a lévő, illetve Messier korában még nem ismert, de fényes vagy érdekes, az amatőrcsillagászok számára elérhető mélyég-objektumot nem tartalmaz, ezért 1995-ben elkészítette a Caldwell-katalógust, mely 109 objektumot tartalmaz, és a Messier-katalógus kiegészítésének tekinthető. (hu)
|
