Property Value
dbo:abstract
  • A metafizika jelentése a filozófiában kétféle: egyrészt filozófiai rendszer, másrészt filozófiai módszer. A metafizika mint filozófiai rendszer olyan szellemi princípiumból indul ki, amely a létező világ felett áll, az érzékszerveink számára hozzáférhetetlen, és csak spekulatív módon, az absztrakt logika (a priori) révén ismerhető meg. Ebben az értelemben megfelel az kategóriájának. A metafizika mint módszer a dialektika ellentettje, olyan filozófiai szemlélet és módszer, amely a dolgokat statikusan, a mozgást, fejlődést csupán mennyiségi változásokként fogja fel. Az ellentéteket mereven szétválasztja, egymást kizáró kategóriákként kezeli, tagadja a valóság önmozgását. A 18. és 19. században a metafizika témakörébe sorolták a külvilág létezésével, más elmék létezésével, az a priori tudás lehetőségével, az érzékeléssel és emlékezéssel foglalkozó kérdéseket is. (A jelenlegi felfogás szerint ezek a kérdések az ismeretelmélet területére tartoznak.) Isten létének igazolásával a metafizikához szorosan kapcsolódó foglalkozik. A metafizikának része az ontológia („létfilozófia”), amely azonban csupán magukat a létező dolgokat elemzi és rendszerezi a metafizika által felvetett tágabb összefüggések vizsgálata nélkül, és önálló filozófiai területnek is tekinthető. (hu)
  • A metafizika jelentése a filozófiában kétféle: egyrészt filozófiai rendszer, másrészt filozófiai módszer. A metafizika mint filozófiai rendszer olyan szellemi princípiumból indul ki, amely a létező világ felett áll, az érzékszerveink számára hozzáférhetetlen, és csak spekulatív módon, az absztrakt logika (a priori) révén ismerhető meg. Ebben az értelemben megfelel az kategóriájának. A metafizika mint módszer a dialektika ellentettje, olyan filozófiai szemlélet és módszer, amely a dolgokat statikusan, a mozgást, fejlődést csupán mennyiségi változásokként fogja fel. Az ellentéteket mereven szétválasztja, egymást kizáró kategóriákként kezeli, tagadja a valóság önmozgását. A 18. és 19. században a metafizika témakörébe sorolták a külvilág létezésével, más elmék létezésével, az a priori tudás lehetőségével, az érzékeléssel és emlékezéssel foglalkozó kérdéseket is. (A jelenlegi felfogás szerint ezek a kérdések az ismeretelmélet területére tartoznak.) Isten létének igazolásával a metafizikához szorosan kapcsolódó foglalkozik. A metafizikának része az ontológia („létfilozófia”), amely azonban csupán magukat a létező dolgokat elemzi és rendszerezi a metafizika által felvetett tágabb összefüggések vizsgálata nélkül, és önálló filozófiai területnek is tekinthető. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 26430 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 46992 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23848136 (xsd:integer)
prop-hu:cím
  • Filozófiai kislexikon (hu)
  • Magyar Larousse (hu)
  • Magyar Értelmező Kéziszótár I-II (hu)
  • Filozófiai kislexikon (hu)
  • Magyar Larousse (hu)
  • Magyar Értelmező Kéziszótár I-II (hu)
prop-hu:date
  • 2019 (xsd:integer)
prop-hu:hely
  • Budapest (hu)
  • Budapest (hu)
prop-hu:isbn
  • 9630558564 (xsd:decimal)
prop-hu:kiadó
  • Akadémiai (hu)
  • Kossuth (hu)
  • Akadémiai (hu)
  • Kossuth (hu)
prop-hu:url
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:év
  • 1973 (xsd:integer)
  • 1987 (xsd:integer)
  • 1991 (xsd:integer)
dct:subject
rdfs:label
  • Metafizika (hu)
  • Metafizika (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:mainInterest of
is dbo:wikiPageRedirects of
is prop-hu:szakterület of
is foaf:primaryTopic of