| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- Miskolc története 70 000 évre vezethető vissza, az ezt bizonyító leleteket az avasi Tűzkövesen tárták fel. A honfoglaló magyarság a népvándorlás második hullámában érkezett a Kárpát-medencébe. Miskolcot és Győr (Diósgyőr) várát Böngér, a Miskolc (Miskóc) nemzetség őse foglalta el. Miskolc a rokonság legfontosabb birtoka lett, de Diósgyőr a 11–13. század között királyi várbirtokká vált. Ezt követően a két település a Szinva völgyében elkülönülten, de folyamatos egymásra hatásban fejlődött. A mohácsi csatavesztés után, amikor az ország három részre szakadt, Miskolc elvileg a királyi országrészhez tartozott, de a hódoltság szomszédságában, így mindkét hatalom jogot formált megadóztatására. A miskolciak eleinte nem akartak a töröknek fizetni, mire azok feldúlták a várost. Elpusztult a tapolcai bencés apátság is, ahol a Miskócok irattárát is tartották. Nem maradt fenn az adományozó oklevél sem, így – mivel nem ismert – Miskolc nem ünnepelheti alapítása évfordulóját (Miskolc város ünnepe egy későbbi eseményhez, az 1909-ben elnyert törvényhatósági joghoz kapcsolódik). Miskolc a 18. század első harmadában súlyos pénzekért kivásárolta magát a Diósgyőr uradalma alól, és erős vármegyei székhellyé vált. A megváltást azonban Mária Terézia 1755-ben semmisnek nyilvánította, ezután kezdődött el a város önállóságért folytatott állandó küzdelme, ami azonban csak a 20. század elején vált valóvá. Az 1700-as évek közepén a városban 17 céh működött. Diósgyőr határában Fazola Henrik vashámorokat telepített, amiből kifejlődött az állami tulajdonú diósgyőri kohászat. Erre az időre tehető a Diósgyőri Papírgyár alapítása is. A 19. század második felében ugrásszerűen megnőtt a városban létesített kis- vagy középüzemek száma. Miskolc a kultúra területén is az élen haladt: felépítette az ország második kőszínházát, majd annak leégése után a mai Nemzeti Színházat. Miskolc mai városképe – középkori alapokon – az 1860–1880-as évektől kezdett kialakulni. A város bekapcsolódott a vasúti forgalomba, elindult a villamosforgalom, elkészültek a belváros képét meghatározó legfontosabb építmények (Városháza, Megyeháza, Népkert, Közkórház stb.), létrejött a Borsod-Miskolci Múzeum. A város díszpolgárának választotta Kossuth Lajost, majd az országban elsőként emelt egész alakos szobrot neki. Miskolc 1909-re törvényhatósági joggal felruházott város lett, és ettől kezdve önállóan igyekezett a térség vezető nagyvárosává, ipari, kereskedelmi, pénzügyi, kulturális központjává válni. Miskolc hosszú időre meghatározó rendezési terve 1921-ben készült el. A fejlesztésekhez jelentős részben használták fel az amerikai Speyer-kölcsönt (lakóépületek, vásárcsarnok, infrastruktúra, Zenepalota, lillafüredi Palotaszálló stb.). Miskolc a második világháború végén súlyos károkat szenvedett, az újjáépítés és a fejlesztés a hároméves terv keretén belül valósult meg. 1945-re megvalósult a Nagy-Miskolc-álom, több környező települést Miskolchoz csatoltak. A városfejlesztés ez utáni irányát az határozta meg, hogy Miskolcnak a szocialista nehézipar egyik fellegvára szerepét szánták. A város lakosságszáma az 1980-as évekre 200 000 fölé nőtt. Az erőteljes iparosítás ellenére a kultúra is jelentős mértékben fejlődött (képzőművészet, zene, színház, tudomány). A rendszerváltás utáni években a város gazdasági szerkezete átalakult, a nagy állami cégek túlsúlya helyett a kis- és középvállalkozások lettek jelentősek. Nőtt a szolgáltatószektor jelentősége, nemzetközi nagyvállalatok, hipermarketek jelentek meg a térségben, az autópálya is elérte a várost. Miskolc ettől kezdve erősíteni igyekezett idegenforgalmi és kulturális szerepét, ígéretes pályázatot nyújtott be az Európa kulturális fővárosa címre, elindította a Miskolci Nemzetközi Operafesztivált. (hu)
- Miskolc története 70 000 évre vezethető vissza, az ezt bizonyító leleteket az avasi Tűzkövesen tárták fel. A honfoglaló magyarság a népvándorlás második hullámában érkezett a Kárpát-medencébe. Miskolcot és Győr (Diósgyőr) várát Böngér, a Miskolc (Miskóc) nemzetség őse foglalta el. Miskolc a rokonság legfontosabb birtoka lett, de Diósgyőr a 11–13. század között királyi várbirtokká vált. Ezt követően a két település a Szinva völgyében elkülönülten, de folyamatos egymásra hatásban fejlődött. A mohácsi csatavesztés után, amikor az ország három részre szakadt, Miskolc elvileg a királyi országrészhez tartozott, de a hódoltság szomszédságában, így mindkét hatalom jogot formált megadóztatására. A miskolciak eleinte nem akartak a töröknek fizetni, mire azok feldúlták a várost. Elpusztult a tapolcai bencés apátság is, ahol a Miskócok irattárát is tartották. Nem maradt fenn az adományozó oklevél sem, így – mivel nem ismert – Miskolc nem ünnepelheti alapítása évfordulóját (Miskolc város ünnepe egy későbbi eseményhez, az 1909-ben elnyert törvényhatósági joghoz kapcsolódik). Miskolc a 18. század első harmadában súlyos pénzekért kivásárolta magát a Diósgyőr uradalma alól, és erős vármegyei székhellyé vált. A megváltást azonban Mária Terézia 1755-ben semmisnek nyilvánította, ezután kezdődött el a város önállóságért folytatott állandó küzdelme, ami azonban csak a 20. század elején vált valóvá. Az 1700-as évek közepén a városban 17 céh működött. Diósgyőr határában Fazola Henrik vashámorokat telepített, amiből kifejlődött az állami tulajdonú diósgyőri kohászat. Erre az időre tehető a Diósgyőri Papírgyár alapítása is. A 19. század második felében ugrásszerűen megnőtt a városban létesített kis- vagy középüzemek száma. Miskolc a kultúra területén is az élen haladt: felépítette az ország második kőszínházát, majd annak leégése után a mai Nemzeti Színházat. Miskolc mai városképe – középkori alapokon – az 1860–1880-as évektől kezdett kialakulni. A város bekapcsolódott a vasúti forgalomba, elindult a villamosforgalom, elkészültek a belváros képét meghatározó legfontosabb építmények (Városháza, Megyeháza, Népkert, Közkórház stb.), létrejött a Borsod-Miskolci Múzeum. A város díszpolgárának választotta Kossuth Lajost, majd az országban elsőként emelt egész alakos szobrot neki. Miskolc 1909-re törvényhatósági joggal felruházott város lett, és ettől kezdve önállóan igyekezett a térség vezető nagyvárosává, ipari, kereskedelmi, pénzügyi, kulturális központjává válni. Miskolc hosszú időre meghatározó rendezési terve 1921-ben készült el. A fejlesztésekhez jelentős részben használták fel az amerikai Speyer-kölcsönt (lakóépületek, vásárcsarnok, infrastruktúra, Zenepalota, lillafüredi Palotaszálló stb.). Miskolc a második világháború végén súlyos károkat szenvedett, az újjáépítés és a fejlesztés a hároméves terv keretén belül valósult meg. 1945-re megvalósult a Nagy-Miskolc-álom, több környező települést Miskolchoz csatoltak. A városfejlesztés ez utáni irányát az határozta meg, hogy Miskolcnak a szocialista nehézipar egyik fellegvára szerepét szánták. A város lakosságszáma az 1980-as évekre 200 000 fölé nőtt. Az erőteljes iparosítás ellenére a kultúra is jelentős mértékben fejlődött (képzőművészet, zene, színház, tudomány). A rendszerváltás utáni években a város gazdasági szerkezete átalakult, a nagy állami cégek túlsúlya helyett a kis- és középvállalkozások lettek jelentősek. Nőtt a szolgáltatószektor jelentősége, nemzetközi nagyvállalatok, hipermarketek jelentek meg a térségben, az autópálya is elérte a várost. Miskolc ettől kezdve erősíteni igyekezett idegenforgalmi és kulturális szerepét, ígéretes pályázatot nyújtott be az Európa kulturális fővárosa címre, elindította a Miskolci Nemzetközi Operafesztivált. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 201106 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:alcím
|
- 200 (xsd:integer)
- 1526 (xsd:integer)
- 1702 (xsd:integer)
- 1849 (xsd:integer)
- 1918 (xsd:integer)
- --12-03
- A kezdetektől 1526-ig (hu)
- Segédkönyv a város megismeréséhez… (hu)
- Várostörténeti kalauz (hu)
|
| prop-hu:aurl
| |
| prop-hu:cím
|
- 100 (xsd:integer)
- dbpedia-hu:Gesta_Hungarorum
- Miskolc (hu)
- Miskolc zenei élete (hu)
- Miskolc írásban és képekben 1/1 (hu)
- Miskolc írásban és képekben 2 (hu)
- Miskolc írásban és képekben 1/2 (hu)
- Legendák, anekdoták, emlékek a miskolci színjátszás történetéből (hu)
- Miskolc története I (hu)
- Miskolc írásban és képekben 7 (hu)
- Miskolc írásban és képekben 9 (hu)
- Miskolci kalendárium 2006 (hu)
- Tények és képek a diósgyőri kohászat életéből 1770–2005 (hu)
- A miskolci Avas (hu)
- Miskolc írásban és képekben 3 (hu)
- Miskolci kalendárium 2010 (hu)
- Miskolc a millecentenárium évében 2 (hu)
- Miskolc története IV (hu)
- Az igazi Miskolc (hu)
- Miskolci legendák (hu)
- A Diósgyőr-vasgyári kolónia (hu)
- A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 1 (hu)
- Miskolc története III (hu)
- Tanulmányok a Diósgyőri Gépgyár történetéhez (hu)
- Miskolc, az önálló törvényhatósági joggal felruházott város, 1909–2009 (hu)
- Miskolc története II (hu)
- Miskolci Kalendárium 2012 (hu)
- A Kádár-korszak 1956–1989 (hu)
- A Miskolci Városi Könyvtár története (hu)
- Fejezetek Miskolc történelméből (hu)
- Fejlődő városunk (hu)
- Indul a postakocsi… (hu)
- Magya-rock 2 (hu)
- Magyar nagylexikon 1 (hu)
- Megnyílt a Pannon-tenger Múzeum (hu)
- Miskolc története V/1 (hu)
- Miskolc története V/2 (hu)
- Miskolctapolca – A Miskolcz nemzetség tagjai visszajártak Tapolcára temetkezni (hu)
- Tapolcai ásatás: van elég információ a bemutatáshoz (hu)
|
| prop-hu:dátum
|
- 2005 (xsd:integer)
- 2005-10-23 (xsd:date)
- 2007-08-15 (xsd:date)
- 2009-08-12 (xsd:date)
- 2012-01-19 (xsd:date)
- 2013-08-26 (xsd:date)
- 2013-08-29 (xsd:date)
- 2013-10-23 (xsd:date)
- 2013-11-20 (xsd:date)
- 2014-01-12 (xsd:date)
- 2014-04-03 (xsd:date)
|
| prop-hu:elér
|
- 2014-02-01 (xsd:date)
- 2014-03-31 (xsd:date)
- 2014-04-02 (xsd:date)
- 2014-04-13 (xsd:date)
|
| prop-hu:fejezetcím
|
- 1848 (xsd:integer)
- Mezőgazdaság (hu)
- A bérkocsitól a csuklós buszig (hu)
- Miskolc középkori topográfiája (hu)
- Mit jelentenek számunkra a miskolci színjátszás ünnepei (hu)
- Az utóbbi negyedszázad maradandó értékteremtése (hu)
- Az Avas topográfiája és toponímája a XIV–XVII. században (hu)
- Miskolc földjének története a honfoglalásig (hu)
- Miskolc történetének földrajzi háttere (hu)
- Egy tárgy, ami nélkül nem nyílt múzeumi kiállítás (hu)
- Az Avas betelepültsége az őskőkortól az újabb kőkorig (hu)
- Őskori emberi kultúra az Avason (hu)
- Miskolc képzőművészete (hu)
- Az utak szerepe a mai Miskolc kialakításában (hu)
- Miskolc az országos politikában (hu)
- Rákóczi álma (hu)
- „Újgyár”, DIMÁVAG NV, Diósgyőri Gépgyár (hu)
- Miskolc topográfiája a XVI–XVII. században (hu)
- Államosítás (hu)
- Lovagterem és teraszok – új funkciók (hu)
- A színház- és mozitörténet – Palágyi színháza (hu)
- Ipartörténet a kézművességtől a XX. század közepi nagyüzemi termelésig (hu)
- A Miskolci Akadémiai Bizottság munkája (hu)
- A kereskedelem… (hu)
- A kereskedelmi élet fórumai és intézményei (hu)
- A kereskedelmi élet fórumai és képviselői (hu)
- A könyvtárak és a múzeum (hu)
- A közoktatás Miskolcon (hu)
- A közoktatás intézményrendszere (hu)
- A mentőügy története (hu)
- A nagyüzemi termelés (hu)
- A numerus clausustól a holocaustig (hu)
- A sportélet kibontakozása (hu)
- A város sporttörténete (hu)
- A város zenei élete (hu)
- Az ispotálytól a modern kórházakig (hu)
- Iparfejlődés (hu)
- Ipari középvállalkozások, a gyáripar kezdetei (hu)
- Közlekedés, hírközlés (hu)
- Közlekedés, szállítás (hu)
- Mezőgazdaság – árutermelés – piac (hu)
- Miskolc közigazgatás-történetének vázlata (hu)
- Miskolc mezőgazdasága (hu)
- Miskolc zenei életéről (hu)
- Múzeum – könyvtár (hu)
- Műveltség és művelődés (hu)
- Miskolc képzőművészeti élete a 20. század második felében (hu)
- Pénz- és hitelügy, pénzintézeti rendszer (hu)
- Pénz- és hitelügyek (hu)
- Színház, mozi (hu)
- Topográfia és városkép (hu)
- Városfejlődés, városépítészet (hu)
- Az őszirózsás forradalomtól a trianoni békekötésig (hu)
- Miskolc polgárosultsága – a kortársak és az utókor szemével (hu)
- Képviselő-választások, pártok és politikai csoportosulások, önkormányzatiság (hu)
- Felső-Magyarország és Miskolc három hatalom szorításában (hu)
- ''Képviselő-választások, a város politikai arculata (hu)
- Miskolc birtoktörténete a középkorban, A Miskolchoz csatolt települések középkori története (hu)
- Ipari középüzemek. Gyárak Miskolcon, Diósgyőrben és Görömbölyön (hu)
- Festészet, szobrászat, iparművészeti törekvések (hu)
- A város jogállásával összefüggő események, intézkedések (hu)
- Miskolc a második világháború alatt – Háborús hangulat a háború utáni városban (hu)
|
| prop-hu:fejezetszerző
|
- Dobrossy István (hu)
- Kárpáti Béla (hu)
- Kiss József (hu)
- Kozák Imre (hu)
- Terplán Zénó (hu)
- Eszenyi Miklós (hu)
- Gyulai Éva (hu)
- Mikita Gábor (hu)
- Püspöki Péter (hu)
- Tóth Péter (hu)
- Goda Gertrud (hu)
- Olajos Csaba (hu)
- Ringer Árpád (hu)
- Rémiás Tibor (hu)
- Dobrik István (hu)
- Zsadányi Guidó (hu)
- Somorjai Lehel (hu)
- Papp Klára (hu)
- Rózsa György (hu)
- Csiffáry Gergely (hu)
- Fazekas Csaba (hu)
- Szávay Árpád (hu)
- Veres László (hu)
- Draskóczy István (hu)
- Kápolnai Iván (hu)
- Tajthy Ákos (hu)
- Bócz Sándor (hu)
- Csiki Tamás (hu)
- Holopcev Péter (hu)
- Lénárt Béla (hu)
- Nagy Magdolna (hu)
- Németh Györgyi (hu)
- Szegőfi Anna (hu)
- Dobrossy István (hu)
- Kárpáti Béla (hu)
- Kiss József (hu)
- Kozák Imre (hu)
- Terplán Zénó (hu)
- Eszenyi Miklós (hu)
- Gyulai Éva (hu)
- Mikita Gábor (hu)
- Püspöki Péter (hu)
- Tóth Péter (hu)
- Goda Gertrud (hu)
- Olajos Csaba (hu)
- Ringer Árpád (hu)
- Rémiás Tibor (hu)
- Dobrik István (hu)
- Zsadányi Guidó (hu)
- Somorjai Lehel (hu)
- Papp Klára (hu)
- Rózsa György (hu)
- Csiffáry Gergely (hu)
- Fazekas Csaba (hu)
- Szávay Árpád (hu)
- Veres László (hu)
- Draskóczy István (hu)
- Kápolnai Iván (hu)
- Tajthy Ákos (hu)
- Bócz Sándor (hu)
- Csiki Tamás (hu)
- Holopcev Péter (hu)
- Lénárt Béla (hu)
- Nagy Magdolna (hu)
- Németh Györgyi (hu)
- Szegőfi Anna (hu)
|
| prop-hu:hely
|
- Budapest (hu)
- Miskolc (hu)
- Budapest (hu)
- Miskolc (hu)
|
| prop-hu:isbn
|
- 963031973 (xsd:integer)
- 9630297590 (xsd:decimal)
- 9630566125 (xsd:decimal)
- 9632072588 (xsd:decimal)
- 9633305357 (xsd:decimal)
- 9637221328 (xsd:decimal)
- 9637221581 (xsd:decimal)
- 9637241663 (xsd:decimal)
- 9637241701 (xsd:decimal)
- 9637241892 (xsd:decimal)
- 9639271063 (xsd:decimal)
- 9639311189 (xsd:decimal)
- 9639311219 (xsd:decimal)
- 9639311448 (xsd:decimal)
- 9639311464 (xsd:decimal)
- 9639311499 (xsd:decimal)
- 9639466298 (xsd:decimal)
- 9789630627757 (xsd:decimal)
- 9789630957007 (xsd:decimal)
- 9789630960847 (xsd:decimal)
- 9789639311213 (xsd:decimal)
- 9789639311435 (xsd:decimal)
|
| prop-hu:kiadás
|
- kézirat (hu)
- kézirat (hu)
|
| prop-hu:kiadó
|
- dbpedia-hu:Borsod-Abaúj-Zemplén_Megyei_Levéltár
- dbpedia-hu:Herman_Ottó_Múzeum
- Műszaki Könyvkiadó (hu)
- Akadémiai Kiadó (hu)
- Kossuth Kiadó (hu)
- Zeneműkiadó (hu)
- Magyar Helikon (hu)
- Borsodi Nyomda (hu)
- Ezredvég (hu)
- Herman Ottó Múzeum (hu)
- Miskolci Kommunikációs Kht (hu)
- Nazar Bt (hu)
- Borsod online (hu)
- Herman Ottó Múzeum, Borsodi Nyomda (hu)
- Miskolci Idegenforgalmi és Kulturális Iroda, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár (hu)
- Bíbor Kiadó (hu)
- Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárért Alapítvány (hu)
- Kézirat (hu)
- Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Levéltár, Pfliegler J. Ferenc Alapítvány (hu)
- Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Herman Ottó Múzeum (hu)
- Belvárosi Menedzser Iroda (hu)
- MiNap online (hu)
- Miskolci Városi Könyvtár (hu)
- Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárért Alapítvány, Északkelet-Magyarország Ipartörténetének Ápolásáért Alapítvány (hu)
- Belvárosi Kulturális Menedzser Iroda, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár (hu)
- Híradástechnikai Tudományos Egyesület, Miskolci Postaigazgatóság (hu)
- Miskolci Kommunikációs Kht, Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Levéltár (hu)
|
| prop-hu:közreműködők
| |
| prop-hu:oldal
|
- 7 (xsd:integer)
- 9 (xsd:integer)
- 17 (xsd:integer)
- 21 (xsd:integer)
- 27 (xsd:integer)
- 33 (xsd:integer)
- 41 (xsd:integer)
- 48 (xsd:integer)
- 53 (xsd:integer)
- 57 (xsd:integer)
- 62 (xsd:integer)
- 67 (xsd:integer)
- 69 (xsd:integer)
- 81 (xsd:integer)
- 85 (xsd:integer)
- 87 (xsd:integer)
- 90 (xsd:integer)
- 94 (xsd:integer)
- 118 (xsd:integer)
- 142 (xsd:integer)
- 170 (xsd:integer)
- 174 (xsd:integer)
- 175 (xsd:integer)
- 181 (xsd:integer)
- 195 (xsd:integer)
- 207 (xsd:integer)
- 211 (xsd:integer)
- 273 (xsd:integer)
- 279 (xsd:integer)
- 296 (xsd:integer)
- 299 (xsd:integer)
- 302 (xsd:integer)
- 304 (xsd:integer)
- 316 (xsd:integer)
- 317 (xsd:integer)
- 318 (xsd:integer)
- 363 (xsd:integer)
- 372 (xsd:integer)
- 388 (xsd:integer)
- 395 (xsd:integer)
- 400 (xsd:integer)
- 429 (xsd:integer)
- 438 (xsd:integer)
- 457 (xsd:integer)
- 460 (xsd:integer)
- 465 (xsd:integer)
- 474 (xsd:integer)
- 480 (xsd:integer)
- 493 (xsd:integer)
- 645 (xsd:integer)
- 737 (xsd:integer)
- 887 (xsd:integer)
- 924 (xsd:integer)
- 985 (xsd:integer)
- 1006 (xsd:integer)
- 1039 (xsd:integer)
|
| prop-hu:sorozat
|
- Magyarország története (hu)
- Tanulmányok Diósgyőr történetéhez (hu)
- Miskolci kismonográfiák (hu)
- Magyarország története (hu)
- Tanulmányok Diósgyőr történetéhez (hu)
- Miskolci kismonográfiák (hu)
|
| prop-hu:sorozatszám
|
- 4 (xsd:integer)
- 22 (xsd:integer)
- 35 (xsd:integer)
|
| prop-hu:szerző
| |
| prop-hu:url
|
- http://mek.oszk.hu/08000/08074/08074.pdf
- http://www.boon.hu/1956-miskolcon/boon-news-ed06-20051023-123152|cím= 1956 Miskolcon (hu)
- http://www.zoldnyil.hu/a-projekt-leirasa.html|cím=A Projekt leírása (hu)
- http://www.bosch-career.com/hu/hu/bosch_employer_hu/bosch_telephelyek_magyarorszagon/mcp/mcp_1.html|cím= Robert Bosch Power Tool Kft. – Miskolc (hu)
- http://www.boon.hu/meselt-a-sir-a-regeszeknek-miskolctapolcan/2347766|szerző= ÉM-SZP (hu)
- http://gyarepszer.hu/index.php/hu/referenciak/autopalya-epites/79-m3-m30-as-autopalya-epites|cím=M3-M30-as autópálya építés (hu)
- http://www.alternativenergia.hu/geotermikus-eromuvet-epit-miskolcon-a-pannergy/7077|cím=Geotermikus erőművet épít Miskolcon a PannErgy (hu)
- https://web.archive.org/web/20071128034353/http://irodalom.elte.hu/ezredveg/0508-9/0508-97.html|szerző= Sir László (hu)
- http://www.boon.hu/egeszsegugyben-felzarkozott-felso-magyarorszag/2520627|cím=Egészségügyben felzárkózott Felső-Magyarország (hu)
- http://minap.hu/news.php?extend.72407.5|szerző= K. Cs. (hu)
- http://www.minap.hu/news.php?extend.74862.2|szerző=|szerző2=|szerző3=|cím= 1956 Miskolcon – ritka, archív felvételekkel! (hu)
- http://www.boon.hu/%E2%80%9Emaradando-erteket-akartunk%E2%80%9D/1887374|cím=Maradandó értéket akartunk (hu)
- http://epiteszforum.hu/jegcsarnok-a-miskolci-nepkertben|cím=Jégcsarnok a miskolci Népkertben (hu)
- http://www.boon.hu/epul-a-japan-takata-jarmuipari-vallalat-uj-gyara-miskolcon/2454152|cím= Épül a japán Takata járműipari vállalat új gyára Miskolcon (hu)
- http://minap.hu/news.php?extend.76013.5|szerző= Tajthy Á. (hu)
- http://www.miskolctapolca.info/uszoda-miskolc|cím=Kemény Dénes Városi Sportuszoda (hu)
|
| prop-hu:weblap
|
- epiteszforum.hu (hu)
- minap.hu (hu)
- boon.hu (hu)
- MiNap.hu (hu)
- alternativenergia.hu (hu)
- bosch-career.com (hu)
- elte.hu (hu)
- gyarepszer.hu (hu)
- miskolctapolca.info (hu)
- zoldnyil.hu (hu)
- epiteszforum.hu (hu)
- minap.hu (hu)
- boon.hu (hu)
- MiNap.hu (hu)
- alternativenergia.hu (hu)
- bosch-career.com (hu)
- elte.hu (hu)
- gyarepszer.hu (hu)
- miskolctapolca.info (hu)
- zoldnyil.hu (hu)
|
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:év
|
- 1955 (xsd:integer)
- 1962 (xsd:integer)
- 1975 (xsd:integer)
- 1976 (xsd:integer)
- 1977 (xsd:integer)
- 1984 (xsd:integer)
- 1988 (xsd:integer)
- 1990 (xsd:integer)
- 1993 (xsd:integer)
- 1995 (xsd:integer)
- 1996 (xsd:integer)
- 1997 (xsd:integer)
- 1998 (xsd:integer)
- 2000 (xsd:integer)
- 2002 (xsd:integer)
- 2003 (xsd:integer)
- 2005 (xsd:integer)
- 2006 (xsd:integer)
- 2007 (xsd:integer)
- 2009 (xsd:integer)
- 2010 (xsd:integer)
- 2011 (xsd:integer)
|
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- Miskolc története (hu)
- Miskolc története (hu)
|
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
