| dbo:abstract
|
- Mithra vagy Mithrász (मित्र, proto-indoiráni alanyesetben *mitras) több vallásban és kultúrában is tisztelt istenség. A római császárkor egyik legnagyobb istene, a köré szerveződött mithraizmus (misztériumvallás) központi alakja, akit Mithrász néven ismertek. Előfordulása:
* Mitra – (szanszkrit Mitrá-, Mitráḥ) a Rigvédában (brahmanizmus)
* Mithra – Perzsiában, (avesztai Miθra-, Miθrō) a zoroasztrizmus Avesztájában és a manicheizmusban
* Mithrász – a görög-római mithraizmus istene. Mithras, Mitra néven az hitregékben a felkelő nap istene, később Mithra névalakban a perzsa vallásban egyre jobban előtérbe kerül, s a világosság istene, a perzsa vallás megváltója lett, aki a jóság és az igazság küzdelmében a diadalmas vezér szerepét játssza. A mítoszok szerint december 25-én született; egyes történetek szerint egy szűztől, más történetek szerint egy sziklából. Később – a kereszténység államvallássá válásakor – ünnepének ellensúlyozására Jézus születését tették dec. 25-re. Nagy mesternek tartották, ő volt a bölcsesség, az igazság és a hit.[forrás?] Funkciója miatt megváltónak is tekintették. Perzsiából Babilonba, onnan Kis-Ázsiába, majd az 1. században Rómába került, s a Római Birodalom egyik legnépszerűbb istenévé lett egészen az 5. századig. Commodus császár uralkodásának idején kultuszát már államilag támogatták. A 3. században szerepe egyre jelentősebbé vált, a Sol Invictus napistennel (magyarul: „A legyőzhetetlen Nap”) összeolvadva az egyik legfontosabb állami kultusszá vált Aurelianus császár idejére. 307-ben, a keresztényüldöző Diocletianus idején a birodalom fő védelmező istenévé nyilvánították. Hivatalos kultusza még a kereszténynek tartott I. Constantinus császár alatt is megőrizte befolyását, de innentől kezdve hanyatlásnak indult. (hu)
- Mithra vagy Mithrász (मित्र, proto-indoiráni alanyesetben *mitras) több vallásban és kultúrában is tisztelt istenség. A római császárkor egyik legnagyobb istene, a köré szerveződött mithraizmus (misztériumvallás) központi alakja, akit Mithrász néven ismertek. Előfordulása:
* Mitra – (szanszkrit Mitrá-, Mitráḥ) a Rigvédában (brahmanizmus)
* Mithra – Perzsiában, (avesztai Miθra-, Miθrō) a zoroasztrizmus Avesztájában és a manicheizmusban
* Mithrász – a görög-római mithraizmus istene. Mithras, Mitra néven az hitregékben a felkelő nap istene, később Mithra névalakban a perzsa vallásban egyre jobban előtérbe kerül, s a világosság istene, a perzsa vallás megváltója lett, aki a jóság és az igazság küzdelmében a diadalmas vezér szerepét játssza. A mítoszok szerint december 25-én született; egyes történetek szerint egy szűztől, más történetek szerint egy sziklából. Később – a kereszténység államvallássá válásakor – ünnepének ellensúlyozására Jézus születését tették dec. 25-re. Nagy mesternek tartották, ő volt a bölcsesség, az igazság és a hit.[forrás?] Funkciója miatt megváltónak is tekintették. Perzsiából Babilonba, onnan Kis-Ázsiába, majd az 1. században Rómába került, s a Római Birodalom egyik legnépszerűbb istenévé lett egészen az 5. századig. Commodus császár uralkodásának idején kultuszát már államilag támogatták. A 3. században szerepe egyre jelentősebbé vált, a Sol Invictus napistennel (magyarul: „A legyőzhetetlen Nap”) összeolvadva az egyik legfontosabb állami kultusszá vált Aurelianus császár idejére. 307-ben, a keresztényüldöző Diocletianus idején a birodalom fő védelmező istenévé nyilvánították. Hivatalos kultusza még a kereszténynek tartott I. Constantinus császár alatt is megőrizte befolyását, de innentől kezdve hanyatlásnak indult. (hu)
|
