Property Value
dbo:abstract
  • A Moderna amerikai biotechnológiai vállalat Cambridge (Massachusetts) székhellyel. Kizárólag a messenger RNS-en (mRNS) alapuló gyógyszerfelfedezésre, gyógyszerfejlesztésre és oltástechnológiákra koncentrál. A Moderna technológiai platformja szintetikus, módosított nukleozidot tartalmazó mRNS-t (modRNS) épít be az emberi sejtekbe. Ez az mRNS ezután újraprogramozza a sejteket az immunválasz ösztönzése érdekében. Ezt az új technikát korábban az mRNS sejtekbe történő beépítése során jelentkezett mellékhatások miatt állították le. A problémát a magyar Karikó Katalin és az amerikai Drew Weissman oldotta meg, akik módosított nukleozidot tartalmazó mRNS-t használtak, ami lehetővé tette azt, hogy az mRNS terápia alkalmazható legyen túlzott immunreakciók kiváltása nélkül. Karikó 2013-ban a Moderna hívása helyett végül a hasonló profilú német BioNTech elnökhelyettesi ajánlatára mondott igent. 2020 novemberében a Moderna kísérleti Covid19 elleni vakcinája, az mRNA-1273, már egy III. fázisú vizsgálatban is bizonyította, hogy azzal a COVID-19 megelőzésének valószínűsége 94 százalék, s mindössze kisebb, influenzaszerű mellékhatásokat okozhat. Ezt követően a sikeres vizsgálati eredmények alapján megkérték az oltóanyag engedélyezését mások mellett az Európai Unióban, az Egyesült Államokban és Kanadában. 2020. december 18-án az mRNA-1273-nak sürgősségi felhasználási engedélyt (EUA) bocsátottak ki az Egyesült Államokban, Kanadában 2020. december 23-án engedélyezték használatát, míg az Európai Bizottság 2021. január 6-án hagyta jóvá a Moderna oltóanyagának felhasználását az Európai Unióban. (hu)
  • A Moderna amerikai biotechnológiai vállalat Cambridge (Massachusetts) székhellyel. Kizárólag a messenger RNS-en (mRNS) alapuló gyógyszerfelfedezésre, gyógyszerfejlesztésre és oltástechnológiákra koncentrál. A Moderna technológiai platformja szintetikus, módosított nukleozidot tartalmazó mRNS-t (modRNS) épít be az emberi sejtekbe. Ez az mRNS ezután újraprogramozza a sejteket az immunválasz ösztönzése érdekében. Ezt az új technikát korábban az mRNS sejtekbe történő beépítése során jelentkezett mellékhatások miatt állították le. A problémát a magyar Karikó Katalin és az amerikai Drew Weissman oldotta meg, akik módosított nukleozidot tartalmazó mRNS-t használtak, ami lehetővé tette azt, hogy az mRNS terápia alkalmazható legyen túlzott immunreakciók kiváltása nélkül. Karikó 2013-ban a Moderna hívása helyett végül a hasonló profilú német BioNTech elnökhelyettesi ajánlatára mondott igent. 2020 novemberében a Moderna kísérleti Covid19 elleni vakcinája, az mRNA-1273, már egy III. fázisú vizsgálatban is bizonyította, hogy azzal a COVID-19 megelőzésének valószínűsége 94 százalék, s mindössze kisebb, influenzaszerű mellékhatásokat okozhat. Ezt követően a sikeres vizsgálati eredmények alapján megkérték az oltóanyag engedélyezését mások mellett az Európai Unióban, az Egyesült Államokban és Kanadában. 2020. december 18-án az mRNA-1273-nak sürgősségi felhasználási engedélyt (EUA) bocsátottak ki az Egyesült Államokban, Kanadában 2020. december 23-án engedélyezték használatát, míg az Európai Bizottság 2021. január 6-án hagyta jóvá a Moderna oltóanyagának felhasználását az Európai Unióban. (hu)
dbo:wikiPageID
  • 1747882 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 32993 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23750893 (xsd:integer)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdf:type
rdfs:label
  • Moderna (hu)
  • Moderna (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is foaf:primaryTopic of