| dbo:abstract
|
- Mogul művészetnek nevezik az Indiában 1526 és 1858 között uralkodó mogul dinasztia idejében készült műalkotások összességét. A mogul művészetben kifejezésre jutott a birodalom hatalma, de ugyanakkor azok a kompromisszumok is, amelyekre ez a hatalom épült. A mogul császárok nagy jelentÅ‘séget tulajdonÃtottak az épÃtészetnek, az uralkodói rang jelképének és a dinasztikus önazonosság megnyilvánulásának tekintették. Az épÃtészet világosan kifejezi az iszlám és a helyi indiai stÃlus összefonódását. Ez a szintézis legvilágosabban Akbar sah Agra közelében felépÃtett ideiglenes fÅ‘városában, Fatehpur SzÃkriben mutatkozik meg. Ez a város a hagyományos muszlim boltÃvek, kupolák és tágas terek, valamint egyszerű kÅ‘oszlopok és dÃszÃtÅ‘ elemek ötvözete. A kor jellegzetes alkotásai a nagy méretű mecsetek, amelyekkel az uralkodók az iszlám valláshoz való elkötelezettségüket hangsúlyozták, a kertekben található, pódiumon álló monumentális sÃremlékek és az erÅ‘dök. A mogul épÃtészet legkiemelkedÅ‘bb alkotásai a birodalom legfontosabb városaiban, az indiai Agrában, Delhiben és Fatehpur SzÃkriben, valamint a pakisztáni Lahorban találhatók. Akbar tekinthetÅ‘ a mogul festészet megalapÃtójának. A királyi műtermekben több mint száz festÅ‘, leginkább gudzsaráti, rádzsasztáni és kasmÃri hinduk alkottak. Amikor Akbar meghalt, könyvtára huszonnégyezer illusztrált kéziratot tartalmazott. Az uralkodó tág érdeklÅ‘dési körét tükrözte az ábrázolt témák sokfélesége. A perzsa és közép-ázsiai udvarok által kedvelt perzsa irodalmi klasszikusokat illusztrálták, a királyi műterem hatalmas vállalkozása a ezernégyszáz szövetre festett képével is ezek közé tartozik. Egyes hindu elbeszélÅ‘ költeményeket, például a Rámájanát és Mahábháratát szintén képekkel dÃszÃtették, akárcsak az uralkodóházzal kapcsolatos életrajzokat, a , a és az . DzsahángÃr uralkodása alatt mutatta a mogul festészet a legnagyobb formai és stiláris változatosságot. Az Akbar korában készült mozgalmas műalkotások drámai hangulata továbbra is megtalálható a képeken, de a rájuk jellemzÅ‘ zsúfoltság nélkül. Megjelenik az emberi természet ábrázolásának igénye és a realizmusra való törekvés is. Uralma alatt a mogul festészet valamennyi ága kibontakozott, az allegorikus, a realista, az ünnepélyes, az érzéki, a jellemvonások iránti érdeklÅ‘dés, illetve a természet csodálatát tükrözÅ‘ ábrázolásmód. Sáh Dzsahán a festészettel szemben elÅ‘nyben részesÃtette az épÃtészetet, uralkodása alatt a festészet ünnepélyesebb stÃlusúvá vált. A művészek fÅ‘ként udvari eseményeket és megrendelésre készült portrékat ábrázoltak. Az udvari műhelyben a királyi családhoz kapcsolódó krónikák illusztrálására helyezték a fÅ‘ hangsúlyt. Aurangzébet nem érdekelte a festészet, és bár uralkodásának kezdetén egy darabig még készültek könyvillusztrációk, ezekre a képekre már nem jellemzÅ‘ a realizmusra való törekvés. A mogul uralkodók nemcsak gyűjtötték a műveket és elrendelték illusztrálásukat, hanem maguk is Ãrtak könyveket. Bábur önéletrajza a világ egyik legkiemelkedÅ‘bb önéletÃrásának tekinthetÅ‘, amelynek erÅ‘teljes stÃlusa és közvetlensége, valamint szerzÅ‘jének esztétikai érzéke és átütÅ‘ intelligenciája magával ragadja olvasóját. DzsahángÃr is Ãrt emlékiratokat, viszont az Å‘ műve érdemtelenül kevés figyelmet kapott, holott remekül ábrázolja az udvari életet és az uralkodó kivételes érdeklÅ‘dését a festészet és az Å‘t körülvevÅ‘ világ iránt. Bár Indiában már a mogulok érkezése elÅ‘tt is jelentÅ‘s hagyománya volt a , a kertépÃtészet az Å‘ uralmuk alatt érte el csúcspontját. A császári kertek az állandó hadjáratok és az udvar gyakori költözése miatt egyfajta katonai és császári karavánszerájként is funkcionáltak. A kertekben kezdetben kevés állandó épület állt, majd idÅ‘vel egyre több épÃtészeti elem kapott helyet bennük, köztük pavilonok, fürdÅ‘k és kihallgatási csarnokok. A kertek késÅ‘bb a paloták és sÃremlékek elmaradhatatlan részeivé váltak. (hu)
- Mogul művészetnek nevezik az Indiában 1526 és 1858 között uralkodó mogul dinasztia idejében készült műalkotások összességét. A mogul művészetben kifejezésre jutott a birodalom hatalma, de ugyanakkor azok a kompromisszumok is, amelyekre ez a hatalom épült. A mogul császárok nagy jelentÅ‘séget tulajdonÃtottak az épÃtészetnek, az uralkodói rang jelképének és a dinasztikus önazonosság megnyilvánulásának tekintették. Az épÃtészet világosan kifejezi az iszlám és a helyi indiai stÃlus összefonódását. Ez a szintézis legvilágosabban Akbar sah Agra közelében felépÃtett ideiglenes fÅ‘városában, Fatehpur SzÃkriben mutatkozik meg. Ez a város a hagyományos muszlim boltÃvek, kupolák és tágas terek, valamint egyszerű kÅ‘oszlopok és dÃszÃtÅ‘ elemek ötvözete. A kor jellegzetes alkotásai a nagy méretű mecsetek, amelyekkel az uralkodók az iszlám valláshoz való elkötelezettségüket hangsúlyozták, a kertekben található, pódiumon álló monumentális sÃremlékek és az erÅ‘dök. A mogul épÃtészet legkiemelkedÅ‘bb alkotásai a birodalom legfontosabb városaiban, az indiai Agrában, Delhiben és Fatehpur SzÃkriben, valamint a pakisztáni Lahorban találhatók. Akbar tekinthetÅ‘ a mogul festészet megalapÃtójának. A királyi műtermekben több mint száz festÅ‘, leginkább gudzsaráti, rádzsasztáni és kasmÃri hinduk alkottak. Amikor Akbar meghalt, könyvtára huszonnégyezer illusztrált kéziratot tartalmazott. Az uralkodó tág érdeklÅ‘dési körét tükrözte az ábrázolt témák sokfélesége. A perzsa és közép-ázsiai udvarok által kedvelt perzsa irodalmi klasszikusokat illusztrálták, a királyi műterem hatalmas vállalkozása a ezernégyszáz szövetre festett képével is ezek közé tartozik. Egyes hindu elbeszélÅ‘ költeményeket, például a Rámájanát és Mahábháratát szintén képekkel dÃszÃtették, akárcsak az uralkodóházzal kapcsolatos életrajzokat, a , a és az . DzsahángÃr uralkodása alatt mutatta a mogul festészet a legnagyobb formai és stiláris változatosságot. Az Akbar korában készült mozgalmas műalkotások drámai hangulata továbbra is megtalálható a képeken, de a rájuk jellemzÅ‘ zsúfoltság nélkül. Megjelenik az emberi természet ábrázolásának igénye és a realizmusra való törekvés is. Uralma alatt a mogul festészet valamennyi ága kibontakozott, az allegorikus, a realista, az ünnepélyes, az érzéki, a jellemvonások iránti érdeklÅ‘dés, illetve a természet csodálatát tükrözÅ‘ ábrázolásmód. Sáh Dzsahán a festészettel szemben elÅ‘nyben részesÃtette az épÃtészetet, uralkodása alatt a festészet ünnepélyesebb stÃlusúvá vált. A művészek fÅ‘ként udvari eseményeket és megrendelésre készült portrékat ábrázoltak. Az udvari műhelyben a királyi családhoz kapcsolódó krónikák illusztrálására helyezték a fÅ‘ hangsúlyt. Aurangzébet nem érdekelte a festészet, és bár uralkodásának kezdetén egy darabig még készültek könyvillusztrációk, ezekre a képekre már nem jellemzÅ‘ a realizmusra való törekvés. A mogul uralkodók nemcsak gyűjtötték a műveket és elrendelték illusztrálásukat, hanem maguk is Ãrtak könyveket. Bábur önéletrajza a világ egyik legkiemelkedÅ‘bb önéletÃrásának tekinthetÅ‘, amelynek erÅ‘teljes stÃlusa és közvetlensége, valamint szerzÅ‘jének esztétikai érzéke és átütÅ‘ intelligenciája magával ragadja olvasóját. DzsahángÃr is Ãrt emlékiratokat, viszont az Å‘ műve érdemtelenül kevés figyelmet kapott, holott remekül ábrázolja az udvari életet és az uralkodó kivételes érdeklÅ‘dését a festészet és az Å‘t körülvevÅ‘ világ iránt. Bár Indiában már a mogulok érkezése elÅ‘tt is jelentÅ‘s hagyománya volt a , a kertépÃtészet az Å‘ uralmuk alatt érte el csúcspontját. A császári kertek az állandó hadjáratok és az udvar gyakori költözése miatt egyfajta katonai és császári karavánszerájként is funkcionáltak. A kertekben kezdetben kevés állandó épület állt, majd idÅ‘vel egyre több épÃtészeti elem kapott helyet bennük, köztük pavilonok, fürdÅ‘k és kihallgatási csarnokok. A kertek késÅ‘bb a paloták és sÃremlékek elmaradhatatlan részeivé váltak. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- Mogul művészetnek nevezik az Indiában 1526 és 1858 között uralkodó mogul dinasztia idejében készült műalkotások összességét. A mogul művészetben kifejezésre jutott a birodalom hatalma, de ugyanakkor azok a kompromisszumok is, amelyekre ez a hatalom épült. A mogul császárok nagy jelentÅ‘séget tulajdonÃtottak az épÃtészetnek, az uralkodói rang jelképének és a dinasztikus önazonosság megnyilvánulásának tekintették. Az épÃtészet világosan kifejezi az iszlám és a helyi indiai stÃlus összefonódását. Ez a szintézis legvilágosabban Akbar sah Agra közelében felépÃtett ideiglenes fÅ‘városában, Fatehpur SzÃkriben mutatkozik meg. Ez a város a hagyományos muszlim boltÃvek, kupolák és tágas terek, valamint egyszerű kÅ‘oszlopok és dÃszÃtÅ‘ elemek ötvözete. A kor jellegzetes alkotásai a nagy méretű mecsetek, (hu)
- Mogul művészetnek nevezik az Indiában 1526 és 1858 között uralkodó mogul dinasztia idejében készült műalkotások összességét. A mogul művészetben kifejezésre jutott a birodalom hatalma, de ugyanakkor azok a kompromisszumok is, amelyekre ez a hatalom épült. A mogul császárok nagy jelentÅ‘séget tulajdonÃtottak az épÃtészetnek, az uralkodói rang jelképének és a dinasztikus önazonosság megnyilvánulásának tekintették. Az épÃtészet világosan kifejezi az iszlám és a helyi indiai stÃlus összefonódását. Ez a szintézis legvilágosabban Akbar sah Agra közelében felépÃtett ideiglenes fÅ‘városában, Fatehpur SzÃkriben mutatkozik meg. Ez a város a hagyományos muszlim boltÃvek, kupolák és tágas terek, valamint egyszerű kÅ‘oszlopok és dÃszÃtÅ‘ elemek ötvözete. A kor jellegzetes alkotásai a nagy méretű mecsetek, (hu)
|
