| dbo:abstract
|
- A molekularitás a kémiában az egyetlen reakciólépésben egymással ütköző molekulák számát jelenti. Míg a kísérletileg határozzák meg, a molekularitás elméleti fogalom és csak elemi reakciókra vonatkoztatható. Az elemi reakciókban a reakció rendje, a molekularitás és a sztöchiometriai együttható számszerű értéke azonos, de ezek különböző fogalmak.
* Unimolekulás reakciónak nevezzük az olyan reakciót, melyben egy molekula entitást vesz részt.
* A két molekula entitás részvételével zajló reakciót bimolekulás reakciónak nevezzük.
* A három molekula entitás részvételével zajló reakciót termolekulás (trimolekulás) reakciónak hívjuk. Oldatban vagy gázkeverékben a termolekulás reakciók nagyon ritkák, mivel a három molekula egyidejű ütközésének valószínűsége nagyon alacsony. A termolekulás kifejezést azonban használják az alábbi típusú három test asszociációs reakciókra is: A nyíl feletti M azt jelöli, hogy az energia és impulzus megtartásához egy harmadik féllel történő második reakció is szükséges. A és B kezdeti bimolekulás ütközését követően egy gerjesztett állapotú köztitermék keletkezik, mely utána egy második bimolekulás reakcióban az M testtel ütközve átadja annak a fölös energiáját. A reakció két reakció egymás utáni sorozataként írható le: Az ilyen reakciók gyakran mutatnak nyomás- és hőmérsékletfüggést a másod- és harmadrendű kinetika közötti átmeneti területen. A katalitikus reakciók gyakran három komponensűek, de a gyakorlatban nem úgy zajlik a reakció, hogy a két komponens és a katalizátor egyszerre ütközik, hanem először a kiindulási anyagok komplexe keletkezik, és a sebességmeghatározó lépés ennek a komplexnek a termékekké történő átalakulása. Például a fém katalizátorral végzett hidrogénezés során a molekuláris hidrogén először hidrogénatomokra disszociálva megkötődik a fém felületén, majd ezt követően ez az atomos hidrogén az, amely reagál a – korábban már szintén a felületre adszorbeálódott – kiindulási anyaggal. (hu)
- A molekularitás a kémiában az egyetlen reakciólépésben egymással ütköző molekulák számát jelenti. Míg a kísérletileg határozzák meg, a molekularitás elméleti fogalom és csak elemi reakciókra vonatkoztatható. Az elemi reakciókban a reakció rendje, a molekularitás és a sztöchiometriai együttható számszerű értéke azonos, de ezek különböző fogalmak.
* Unimolekulás reakciónak nevezzük az olyan reakciót, melyben egy molekula entitást vesz részt.
* A két molekula entitás részvételével zajló reakciót bimolekulás reakciónak nevezzük.
* A három molekula entitás részvételével zajló reakciót termolekulás (trimolekulás) reakciónak hívjuk. Oldatban vagy gázkeverékben a termolekulás reakciók nagyon ritkák, mivel a három molekula egyidejű ütközésének valószínűsége nagyon alacsony. A termolekulás kifejezést azonban használják az alábbi típusú három test asszociációs reakciókra is: A nyíl feletti M azt jelöli, hogy az energia és impulzus megtartásához egy harmadik féllel történő második reakció is szükséges. A és B kezdeti bimolekulás ütközését követően egy gerjesztett állapotú köztitermék keletkezik, mely utána egy második bimolekulás reakcióban az M testtel ütközve átadja annak a fölös energiáját. A reakció két reakció egymás utáni sorozataként írható le: Az ilyen reakciók gyakran mutatnak nyomás- és hőmérsékletfüggést a másod- és harmadrendű kinetika közötti átmeneti területen. A katalitikus reakciók gyakran három komponensűek, de a gyakorlatban nem úgy zajlik a reakció, hogy a két komponens és a katalizátor egyszerre ütközik, hanem először a kiindulási anyagok komplexe keletkezik, és a sebességmeghatározó lépés ennek a komplexnek a termékekké történő átalakulása. Például a fém katalizátorral végzett hidrogénezés során a molekuláris hidrogén először hidrogénatomokra disszociálva megkötődik a fém felületén, majd ezt követően ez az atomos hidrogén az, amely reagál a – korábban már szintén a felületre adszorbeálódott – kiindulási anyaggal. (hu)
|
