| dbo:abstract
|
- A mukdeni incidens Mukden (ma Senjang) közelében végrehajtott szabotázsakció volt 1931. szeptember 18-án, mely során a Japán által épített egy szakaszát felrobbantották. Provokatív célja a mandzsúriai területek feletti „legális” japán igény kijelentése, casus bellijének megadása. A Japán Császári Hadsereg a szerződésszegő kínaiakat vádolta meg az incidens elkövetésével és válaszul 19-én , elfoglalva azt, majd a következő évben létrehozta Mandzsukuót (a mandzsuk kormányzatát). Noha a japán felelősség máig nem bizonyított teljes körűen, egyértelműen tetten érhető a japán érdek, ugyanis a katonai megszállás célja Japán üzleti-gazdasági érdekeinek biztosítása a destabilizált, Kína által központilag évek óta nem ellenőrzött területeken. Az eset után született meg az Egyesült Államokban a Stimson-doktrína, amely alapján elutasították a területi változások elismerését. A mandzsúriai megszállás miatt Kína panasszal élt a Népszövetségben , amely végül japán javaslatra felállította a brit vezetésű Lytton-bizottságot. A bizottság végül nem az agresszió miatt marasztalta el Japánt, hanem mert nem merítette ki az összes békés megoldási lehetőséget. Japán tiltakozásul kilépett a Népszövetségből, a megszállt területeken pedig 1932-ben létrehozták a mandzsu bábállamot. A Kína és Japán között elmérgesedett kapcsolat végül 1933-ban normalizálódott. Az incidens és maga a az 1937–1945 közötti második kínai–japán háború közvetlen előzményének tekinthető. Több elnevezése is ismert az eseménynek: Japánban a „mandzsúriai incidens”-ként, míg Kínában a „szeptember 18-ai incidens”-ként nevezik. A kínai Senjangban (Liaoning) emlékpark őrzi az eseményt, benne egy 10-12 méter magas kőmonumentummal. (hu)
- A mukdeni incidens Mukden (ma Senjang) közelében végrehajtott szabotázsakció volt 1931. szeptember 18-án, aminek során felrobbantották a Japán által épített egy szakaszát. Provokatív célja a mandzsúriai területek feletti japán igény igazolása, casus bellijének megadása volt. A Japán Császári Hadsereg a szerződésszegő kínaiakat vádolta meg az incidens elkövetésével, és válaszul 19-én , elfoglalva azt, majd a következő évben létrehozta Mandzsukuo bábállamot. Noha a japán felelősség máig nem bizonyított teljes körűen, a japán érdek egyértelműen tetten érhető, ugyanis a katonai megszállás célja Japán üzleti-gazdasági érdekeinek biztosítása volt a destabilizált, Kína által központilag évek óta nem ellenőrzött területeken. Az eset után született meg az Egyesült Államokban a Stimson-doktrína, ami alapján elutasították a területi változások elismerését. A mandzsúriai megszállás miatt Kína panasszal élt a Népszövetségben , ami végül japán javaslatra felállította a brit vezetésű . A bizottság a jelentésében végül nem az agresszió miatt marasztalta el Japánt, hanem mert nem merítette ki az összes békés megoldási lehetőséget. Japán tiltakozásul kilépett a Népszövetségből, a megszállt területeken pedig 1932-ben létrehozták a mandzsu bábállamot. A Kína és Japán között elmérgesedett kapcsolat végül 1933-ban rendeződött. Az incidens és maga a az 1937–1945 közötti második kínai–japán háború közvetlen előzményének tekinthető. Az esemény több elnevezése is ismert: Japánban mandzsúriai, míg Kínában szeptember 18-ai incidensnek nevezik. A kínai Senjangban (Liaoning) a megszállásra emlékeztető parkot hoztak létre egy 10-12 méter magas kő műemlékkel. (hu)
- <api batchcomplete="">A mukdeni incidens Mukden (ma Senjang) közeln végrehajtott szabotázsakció volt 1931. szeptember 18-án, aminek során felrobbantották a Japán által épített Dél-mandzsúriai vasútvonal egy szakaszát. Provokatív célja a mandzsúriai területek feletti japán igény igazolása, casus bellijének megadása volt. A Japán Császári Hadsereg a szerzᔝésszegő kínaiakat vฝolta meg az incidens elkövetésével, és válaszul 19-én megkezdte a katonai felvonulást Mandzsúrin, elfoglalva azt, majd a következő évben létrehozta Mandzsukuo bปállamot. Noha a japán felelősség máig nincs bizonyítva teljeskörn, a japán érdek egyértelmn tetten érhető, ugyanis a katonai megszállás célja Japán üzleti-gazdasági érdekeinek biztosítása volt a destabilizált, Kína által központilag évek óta nem ellenőrzött területeken. Az eset után született meg az Egyesült Államokban a Stimson-doktrína, ami alapján elutasították a területi változások elismerését.A mandzsúriai megszállás miatt Kína panasszal élt a Népszövetségben , ami végül japán javaslatra felállította a brit vezetésű Lytton-bizottságot. A bizottság a jelentésn végül nem az agresszió miatt marasztalta el Japánt, hanem mert nem merítette ki az összes békés megoldási lehetőséget. Japán tiltakozásul kilépett a Népszövetségből, a megszállt területeken pedig 1932-ben létrehozták a mandzsu bปállamot. A Kína és Japán között elmérgesedett kapcsolat végül 1933-ban rendezᔝött. Az incidens és maga a mandzsúriai válság az 1937 közötti második kínai–japán hปorú közvetlen előzményének tekinthető.Az esemény t elnevezése is ismert: Japánban mandzsúriai, míg Kínn szeptember 18-ai incidensnek nevezik.A kínai Senjangban (Liaoning) a megszállásra emlékeztető parkot hoztak létre egy 10-12 méter magas kő mmlékkel. (hu)
- <api batchcomplete="">A mukdeni incidens Mukden (ma Senjang) közelében végrehajtott szabotázsakció volt 1931. szeptember 18-án, aminek során felrobbantották a Japán által épített Dél-mandzsúriai vasútvonal egy szakaszát. Provokatív célja a mandzsúriai területek feletti japán igény igazolása, casus bellijének megadása volt. A Japán Császári Hadsereg a szerződésszegő kínaiakat vádolta meg az incidens elkövetésével, és válaszul 19-én megkezdte a katonai felvonulást Mandzsúriában, elfoglalva azt, majd a következő évben létrehozta Mandzsukuo bábállamot. Noha a japán felelősség máig nincs bizonyítva teljeskörűen, a japán érdek egyértelműen tetten érhető, ugyanis a katonai megszállás célja Japán üzleti-gazdasági érdekeinek biztosítása volt a destabilizált, Kína által központilag évek óta nem ellenőrzött területeken. Az eset után született meg az Egyesült Államokban a Stimson-doktrína, ami alapján elutasították a területi változások elismerését.A mandzsúriai megszállás miatt Kína panasszal élt a Népszövetségben , ami végül japán javaslatra felállította a brit vezetésű Lytton-bizottságot. A bizottság a jelentésében végül nem az agresszió miatt marasztalta el Japánt, hanem mert nem merítette ki az összes békés megoldási lehetőséget. Japán tiltakozásul kilépett a Népszövetségből, a megszállt területeken pedig 1932-ben létrehozták a mandzsu bábállamot. A Kína és Japán között elmérgesedett kapcsolat végül 1933-ban rendeződött. Az incidens és maga a mandzsúriai válság az 1937–1945 közötti második kínai–japán háború közvetlen előzményének tekinthető.Az esemény több elnevezése is ismert: Japánban mandzsúriai, míg Kínában szeptember 18-ai incidensnek nevezik.A kínai Senjangban (Liaoning) a megszállásra emlékeztető parkot hoztak létre egy 10-12 méter magas kő műemlékkel. (hu)
- A mukdeni incidens Mukden (ma Senjang) közelében végrehajtott szabotázsakció volt 1931. szeptember 18-án, mely során a Japán által épített egy szakaszát felrobbantották. Provokatív célja a mandzsúriai területek feletti „legális” japán igény kijelentése, casus bellijének megadása. A Japán Császári Hadsereg a szerződésszegő kínaiakat vádolta meg az incidens elkövetésével és válaszul 19-én , elfoglalva azt, majd a következő évben létrehozta Mandzsukuót (a mandzsuk kormányzatát). Noha a japán felelősség máig nem bizonyított teljes körűen, egyértelműen tetten érhető a japán érdek, ugyanis a katonai megszállás célja Japán üzleti-gazdasági érdekeinek biztosítása a destabilizált, Kína által központilag évek óta nem ellenőrzött területeken. Az eset után született meg az Egyesült Államokban a Stimson-doktrína, amely alapján elutasították a területi változások elismerését. A mandzsúriai megszállás miatt Kína panasszal élt a Népszövetségben , amely végül japán javaslatra felállította a brit vezetésű Lytton-bizottságot. A bizottság végül nem az agresszió miatt marasztalta el Japánt, hanem mert nem merítette ki az összes békés megoldási lehetőséget. Japán tiltakozásul kilépett a Népszövetségből, a megszállt területeken pedig 1932-ben létrehozták a mandzsu bábállamot. A Kína és Japán között elmérgesedett kapcsolat végül 1933-ban normalizálódott. Az incidens és maga a az 1937–1945 közötti második kínai–japán háború közvetlen előzményének tekinthető. Több elnevezése is ismert az eseménynek: Japánban a „mandzsúriai incidens”-ként, míg Kínában a „szeptember 18-ai incidens”-ként nevezik. A kínai Senjangban (Liaoning) emlékpark őrzi az eseményt, benne egy 10-12 méter magas kőmonumentummal. (hu)
- A mukdeni incidens Mukden (ma Senjang) közelében végrehajtott szabotázsakció volt 1931. szeptember 18-án, aminek során felrobbantották a Japán által épített egy szakaszát. Provokatív célja a mandzsúriai területek feletti japán igény igazolása, casus bellijének megadása volt. A Japán Császári Hadsereg a szerződésszegő kínaiakat vádolta meg az incidens elkövetésével, és válaszul 19-én , elfoglalva azt, majd a következő évben létrehozta Mandzsukuo bábállamot. Noha a japán felelősség máig nem bizonyított teljes körűen, a japán érdek egyértelműen tetten érhető, ugyanis a katonai megszállás célja Japán üzleti-gazdasági érdekeinek biztosítása volt a destabilizált, Kína által központilag évek óta nem ellenőrzött területeken. Az eset után született meg az Egyesült Államokban a Stimson-doktrína, ami alapján elutasították a területi változások elismerését. A mandzsúriai megszállás miatt Kína panasszal élt a Népszövetségben , ami végül japán javaslatra felállította a brit vezetésű . A bizottság a jelentésében végül nem az agresszió miatt marasztalta el Japánt, hanem mert nem merítette ki az összes békés megoldási lehetőséget. Japán tiltakozásul kilépett a Népszövetségből, a megszállt területeken pedig 1932-ben létrehozták a mandzsu bábállamot. A Kína és Japán között elmérgesedett kapcsolat végül 1933-ban rendeződött. Az incidens és maga a az 1937–1945 közötti második kínai–japán háború közvetlen előzményének tekinthető. Az esemény több elnevezése is ismert: Japánban mandzsúriai, míg Kínában szeptember 18-ai incidensnek nevezik. A kínai Senjangban (Liaoning) a megszállásra emlékeztető parkot hoztak létre egy 10-12 méter magas kő műemlékkel. (hu)
- <api batchcomplete="">A mukdeni incidens Mukden (ma Senjang) közeln végrehajtott szabotázsakció volt 1931. szeptember 18-án, aminek során felrobbantották a Japán által épített Dél-mandzsúriai vasútvonal egy szakaszát. Provokatív célja a mandzsúriai területek feletti japán igény igazolása, casus bellijének megadása volt. A Japán Császári Hadsereg a szerzᔝésszegő kínaiakat vฝolta meg az incidens elkövetésével, és válaszul 19-én megkezdte a katonai felvonulást Mandzsúrin, elfoglalva azt, majd a következő évben létrehozta Mandzsukuo bปállamot. Noha a japán felelősség máig nincs bizonyítva teljeskörn, a japán érdek egyértelmn tetten érhető, ugyanis a katonai megszállás célja Japán üzleti-gazdasági érdekeinek biztosítása volt a destabilizált, Kína által központilag évek óta nem ellenőrzött területeken. Az eset után született meg az Egyesült Államokban a Stimson-doktrína, ami alapján elutasították a területi változások elismerését.A mandzsúriai megszállás miatt Kína panasszal élt a Népszövetségben , ami végül japán javaslatra felállította a brit vezetésű Lytton-bizottságot. A bizottság a jelentésn végül nem az agresszió miatt marasztalta el Japánt, hanem mert nem merítette ki az összes békés megoldási lehetőséget. Japán tiltakozásul kilépett a Népszövetségből, a megszállt területeken pedig 1932-ben létrehozták a mandzsu bปállamot. A Kína és Japán között elmérgesedett kapcsolat végül 1933-ban rendezᔝött. Az incidens és maga a mandzsúriai válság az 1937 közötti második kínai–japán hปorú közvetlen előzményének tekinthető.Az esemény t elnevezése is ismert: Japánban mandzsúriai, míg Kínn szeptember 18-ai incidensnek nevezik.A kínai Senjangban (Liaoning) a megszállásra emlékeztető parkot hoztak létre egy 10-12 méter magas kő mmlékkel. (hu)
- <api batchcomplete="">A mukdeni incidens Mukden (ma Senjang) közelében végrehajtott szabotázsakció volt 1931. szeptember 18-án, aminek során felrobbantották a Japán által épített Dél-mandzsúriai vasútvonal egy szakaszát. Provokatív célja a mandzsúriai területek feletti japán igény igazolása, casus bellijének megadása volt. A Japán Császári Hadsereg a szerződésszegő kínaiakat vádolta meg az incidens elkövetésével, és válaszul 19-én megkezdte a katonai felvonulást Mandzsúriában, elfoglalva azt, majd a következő évben létrehozta Mandzsukuo bábállamot. Noha a japán felelősség máig nincs bizonyítva teljeskörűen, a japán érdek egyértelműen tetten érhető, ugyanis a katonai megszállás célja Japán üzleti-gazdasági érdekeinek biztosítása volt a destabilizált, Kína által központilag évek óta nem ellenőrzött területeken. Az eset után született meg az Egyesült Államokban a Stimson-doktrína, ami alapján elutasították a területi változások elismerését.A mandzsúriai megszállás miatt Kína panasszal élt a Népszövetségben , ami végül japán javaslatra felállította a brit vezetésű Lytton-bizottságot. A bizottság a jelentésében végül nem az agresszió miatt marasztalta el Japánt, hanem mert nem merítette ki az összes békés megoldási lehetőséget. Japán tiltakozásul kilépett a Népszövetségből, a megszállt területeken pedig 1932-ben létrehozták a mandzsu bábállamot. A Kína és Japán között elmérgesedett kapcsolat végül 1933-ban rendeződött. Az incidens és maga a mandzsúriai válság az 1937–1945 közötti második kínai–japán háború közvetlen előzményének tekinthető.Az esemény több elnevezése is ismert: Japánban mandzsúriai, míg Kínában szeptember 18-ai incidensnek nevezik.A kínai Senjangban (Liaoning) a megszállásra emlékeztető parkot hoztak létre egy 10-12 méter magas kő műemlékkel. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- A mukdeni incidens Mukden (ma Senjang) közelében végrehajtott szabotázsakció volt 1931. szeptember 18-án, mely során a Japán által épített egy szakaszát felrobbantották. Provokatív célja a mandzsúriai területek feletti „legális” japán igény kijelentése, casus bellijének megadása. A Japán Császári Hadsereg a szerződésszegő kínaiakat vádolta meg az incidens elkövetésével és válaszul 19-én , elfoglalva azt, majd a következő évben létrehozta Mandzsukuót (a mandzsuk kormányzatát). Noha a japán felelősség máig nem bizonyított teljes körűen, egyértelműen tetten érhető a japán érdek, ugyanis a katonai megszállás célja Japán üzleti-gazdasági érdekeinek biztosítása a destabilizált, Kína által központilag évek óta nem ellenőrzött területeken. Az eset után született meg az Egyesült Államokban a Stims (hu)
- <api batchcomplete="">A mukdeni incidens Mukden (ma Senjang) közeln végrehajtott szabotázsakció volt 1931. szeptember 18-án, aminek során felrobbantották a Japán által épített Dél-mandzsúriai vasútvonal egy szakaszát. Provokatív célja a mandzsúriai területek feletti japán igény igazolása, casus bellijének megadása volt. (hu)
- <api batchcomplete="">A mukdeni incidens Mukden (ma Senjang) közelében végrehajtott szabotázsakció volt 1931. szeptember 18-án, aminek során felrobbantották a Japán által épített Dél-mandzsúriai vasútvonal egy szakaszát. Provokatív célja a mandzsúriai területek feletti japán igény igazolása, casus bellijének megadása volt. (hu)
- A mukdeni incidens Mukden (ma Senjang) közelében végrehajtott szabotázsakció volt 1931. szeptember 18-án, mely során a Japán által épített egy szakaszát felrobbantották. Provokatív célja a mandzsúriai területek feletti „legális” japán igény kijelentése, casus bellijének megadása. A Japán Császári Hadsereg a szerződésszegő kínaiakat vádolta meg az incidens elkövetésével és válaszul 19-én , elfoglalva azt, majd a következő évben létrehozta Mandzsukuót (a mandzsuk kormányzatát). Noha a japán felelősség máig nem bizonyított teljes körűen, egyértelműen tetten érhető a japán érdek, ugyanis a katonai megszállás célja Japán üzleti-gazdasági érdekeinek biztosítása a destabilizált, Kína által központilag évek óta nem ellenőrzött területeken. Az eset után született meg az Egyesült Államokban a Stims (hu)
- <api batchcomplete="">A mukdeni incidens Mukden (ma Senjang) közeln végrehajtott szabotázsakció volt 1931. szeptember 18-án, aminek során felrobbantották a Japán által épített Dél-mandzsúriai vasútvonal egy szakaszát. Provokatív célja a mandzsúriai területek feletti japán igény igazolása, casus bellijének megadása volt. (hu)
- <api batchcomplete="">A mukdeni incidens Mukden (ma Senjang) közelében végrehajtott szabotázsakció volt 1931. szeptember 18-án, aminek során felrobbantották a Japán által épített Dél-mandzsúriai vasútvonal egy szakaszát. Provokatív célja a mandzsúriai területek feletti japán igény igazolása, casus bellijének megadása volt. (hu)
|
