| dbo:abstract
|
- A Mzab-völgy (arabul مزاب, ''Aɣlan, egyéb átírásváltozatokban Mzáb-, M’zab-, M’Zab-völgy) Algéria 1982 óta világörökségi védelmet élvező kulturális helyszíne Algírtól mintegy 600 kilométerre délre, a Szahara, azon belül a északi vidékén, . Mint világörökségi helyszín a Mzab-vádi által átszelt mészkőfennsík hagyományos településeit, azok építészeti és kulturális emlékeit foglalja magában. A Mzab-völgyi kultúrtáj tulajdonképpen öt, fallal erődített településből, ún. álló, 75 négyzetkilométeren elterülő, 85 ezer lakosú (1995) oázisközpont, amelyet algériai Pentapoliszként is szokás említeni. Központja az 1048-ban alapított (mozabita nyelven Taɣerdayt), további tagjai pedig el-Atteuf (Tajnint, 1012), Bunura (At Bunur, 1046), Beni-Izgen (At Isjen, 1347) és Melika (At Mishet, 1350). Két fiatalabb, északabbra fekvő települést is szoktak a Mzab-völgyi kultúrtájhoz sorolni, ezek Gerára (1631) és Berrián (1690). (hu)
- A Mzab-völgy (arabul مزاب, ''Aɣlan, egyéb átírásváltozatokban Mzáb-, M’zab-, M’Zab-völgy) Algéria 1982 óta világörökségi védelmet élvező kulturális helyszíne Algírtól mintegy 600 kilométerre délre, a Szahara, azon belül a északi vidékén, . Mint világörökségi helyszín a Mzab-vádi által átszelt mészkőfennsík hagyományos településeit, azok építészeti és kulturális emlékeit foglalja magában. A Mzab-völgyi kultúrtáj tulajdonképpen öt, fallal erődített településből, ún. álló, 75 négyzetkilométeren elterülő, 85 ezer lakosú (1995) oázisközpont, amelyet algériai Pentapoliszként is szokás említeni. Központja az 1048-ban alapított (mozabita nyelven Taɣerdayt), további tagjai pedig el-Atteuf (Tajnint, 1012), Bunura (At Bunur, 1046), Beni-Izgen (At Isjen, 1347) és Melika (At Mishet, 1350). Két fiatalabb, északabbra fekvő települést is szoktak a Mzab-völgyi kultúrtájhoz sorolni, ezek Gerára (1631) és Berrián (1690). (hu)
|
