| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A Nagy-csatorna (egyszerűsített írásjegyekkel: 大运河; hagyományos írásjegyekkel: 大運河; pinjin: Dà Yùnhé) csatornarendszer Kínában, amely a Jangce (Yangtze) alsó folyásának rizstermő vidékeit köti össze az észak-kínai politikai centrumokkal, Hangcsou (Hangzhou) városától Pekingig. Összességében körülbelül 1794 km hosszú, ezzel a világ legnagyobb mesterséges vízi útjaként tartható számon. Érinti Tiencsin (Tianjin)t, valamint Hopej (Hebei), Santung (Shandong), Csiangszu (Jiangsu) és Csöcsiang (Zhejiang) tartományokat. A világörökség része. Megépítését az tette szükségessé, hogy Kína természetes vízi útjai többnyire nyugat-kelet irányúak, s az észak-déli szállítás nagy nehézségekbe ütközött. Első szakaszát a folyó és a Jangce között az i. e. 500 körül ásták ki. A maihoz közelítő formájában a Szuj (Sui)-dinasztia Szuj Jang-ti (Sui Yangdi) nevű hírhedt császárának uralkodása alatt épült ki 605-ben. Fő funkciója az volt, hogy a déli adógabonát eljuttassa a fővárosba és az északon állomásozó hadseregekhez. A Tang-korban vált jelentőssé, ettől fogva egészen a 19. századi vasútépítésekig a kínai belső kereskedelem egyik legfontosabb útvonala volt. Gyakran elpusztították a háborús konfliktusok idején, betemetődött, de mindig újjáépítették. Déli szakaszának a 21. század elején is nagy a gazdasági, közlekedési fontossága. (hu)
- A Nagy-csatorna (egyszerűsített írásjegyekkel: 大运河; hagyományos írásjegyekkel: 大運河; pinjin: Dà Yùnhé) csatornarendszer Kínában, amely a Jangce (Yangtze) alsó folyásának rizstermő vidékeit köti össze az észak-kínai politikai centrumokkal, Hangcsou (Hangzhou) városától Pekingig. Összességében körülbelül 1794 km hosszú, ezzel a világ legnagyobb mesterséges vízi útjaként tartható számon. Érinti Tiencsin (Tianjin)t, valamint Hopej (Hebei), Santung (Shandong), Csiangszu (Jiangsu) és Csöcsiang (Zhejiang) tartományokat. A világörökség része. Megépítését az tette szükségessé, hogy Kína természetes vízi útjai többnyire nyugat-kelet irányúak, s az észak-déli szállítás nagy nehézségekbe ütközött. Első szakaszát a folyó és a Jangce között az i. e. 500 körül ásták ki. A maihoz közelítő formájában a Szuj (Sui)-dinasztia Szuj Jang-ti (Sui Yangdi) nevű hírhedt császárának uralkodása alatt épült ki 605-ben. Fő funkciója az volt, hogy a déli adógabonát eljuttassa a fővárosba és az északon állomásozó hadseregekhez. A Tang-korban vált jelentőssé, ettől fogva egészen a 19. századi vasútépítésekig a kínai belső kereskedelem egyik legfontosabb útvonala volt. Gyakran elpusztították a háborús konfliktusok idején, betemetődött, de mindig újjáépítették. Déli szakaszának a 21. század elején is nagy a gazdasági, közlekedési fontossága. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 2890 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
|
- 20906042 (xsd:integer)
- 23944619 (xsd:integer)
|
| prop-hu:cím
|
- Ázsia regionális földrajza (hu)
- Ázsia regionális földrajza (hu)
|
| prop-hu:hely
|
- Budapest (hu)
- Budapest (hu)
|
| prop-hu:isbn
|
- 9789632840215 (xsd:decimal)
|
| prop-hu:kiadó
|
- ELTE Eötvös Kiadó (hu)
- ELTE Eötvös Kiadó (hu)
|
| prop-hu:oldal
| |
| prop-hu:szerző
|
- Horváth Gergely, Probáld Ferenc, Szabó Pál (hu)
- Horváth Gergely, Probáld Ferenc, Szabó Pál (hu)
|
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:év
| |
| dct:subject
| |
| rdf:type
| |
| rdfs:comment
|
- A Nagy-csatorna (egyszerűsített írásjegyekkel: 大运河; hagyományos írásjegyekkel: 大運河; pinjin: Dà Yùnhé) csatornarendszer Kínában, amely a Jangce (Yangtze) alsó folyásának rizstermő vidékeit köti össze az észak-kínai politikai centrumokkal, Hangcsou (Hangzhou) városától Pekingig. Összességében körülbelül 1794 km hosszú, ezzel a világ legnagyobb mesterséges vízi útjaként tartható számon. Érinti Tiencsin (Tianjin)t, valamint Hopej (Hebei), Santung (Shandong), Csiangszu (Jiangsu) és Csöcsiang (Zhejiang) tartományokat. A világörökség része. (hu)
- A Nagy-csatorna (egyszerűsített írásjegyekkel: 大运河; hagyományos írásjegyekkel: 大運河; pinjin: Dà Yùnhé) csatornarendszer Kínában, amely a Jangce (Yangtze) alsó folyásának rizstermő vidékeit köti össze az észak-kínai politikai centrumokkal, Hangcsou (Hangzhou) városától Pekingig. Összességében körülbelül 1794 km hosszú, ezzel a világ legnagyobb mesterséges vízi útjaként tartható számon. Érinti Tiencsin (Tianjin)t, valamint Hopej (Hebei), Santung (Shandong), Csiangszu (Jiangsu) és Csöcsiang (Zhejiang) tartományokat. A világörökség része. (hu)
|
| rdfs:label
|
- Nagy-csatorna (hu)
- Nagy-csatorna (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is foaf:primaryTopic
of | |
