dbo:abstract
|
- Nagy Imre és társai pere az 1956-os magyar forradalmat követő titkos koncepciós per 1958. január 28. és június 15. között, a Nagy Imre-kormány illetve a 'Nagy Imre-csoport' ellen. A vádlottak Nagy Imre, Losonczy Géza, Gimes Miklós, Maléter Pál, Szilágyi József, Kopácsi Sándor, Donáth Ferenc, Jánosi Ferenc, Tildy Zoltán és Vásárhelyi Miklós voltak. A pert a Kádár vezette bábkormány és a szovjet vezetés folyamatosan egyeztetve határozta el. A titokban folytatott tárgyalást a politikai körülményekhez képest korrektül kezdő Radó Zoltán tanácsvezető bíró szívrohamára hivatkozással egy nap után elnapolták, majd 4 hónap múlva az addigra nagyszámú halálos ítéletet hozó, a vádlottak bűnösségében mély indulatokkal hívő Vida Ferenccel váltották fel. A per során törvénytelenségek sorát követték el, a védőket megfélemlítették, a védelem tanút nem hozhatott, a vádlottakba Vida folyamatosan belefojtotta a szót, bizonyítékaikat nem engedték elmondani és végül a politikai célnak megfelelő ítéleteket hozták. Az ítéletet 1958. június 15. hirdették ki. Nagy Imrét halálra és teljes vagyonelkobzásra, Donáth Ferencet 12 évi börtönre, Gimes Miklóst halálra, Tildy Zoltánt 6 évi börtönre, Maléter Pált halálra, Kopácsi Sándort életfogytiglani börtönre, Jánosi Ferencet 8 évi, Vásárhelyi Miklóst pedig 5 évi börtönre ítélték. A halálraítélteket másnap hajnalban fölakasztották. A kivégzést csak másnap hozták nyilvánosságra. Losonczy Géza a vizsgálati fogságban a tárgyalás kezdete előtt az éhségsztrájkja miatti erőszakos mesterséges táplálásba belehalt. A 9. rendű vádlott Szilágyi József ügyét – mivel nem volt hajlandó a vallatók kérdéseire válaszolni – elkülönítették, és már 1958. április 24-én fölakasztották. Holttestüket a börtön udvarán temették el, kátránypapírba drótozva. 1961-ben kihantolták, s az összedrótozott holttesteket az Új Köztemető 301-es parcellájában, jeltelen sírba, arccal lefelé földelték el. A rendszerváltozáskor, 1989-ben került sor rehabilitálásukra és ünnepélyes újratemetésükre. A perről a politikai vezetés filmfelvételt forgatott későbbi propaganda felhasználás céljával, de a felvételek nem voltak alkalmasak a forradalom iránti ellenérzés felkeltésére, ezért titkosították, ennek feloldására csak 2008-ban került sor. (hu)
- Nagy Imre és társai pere az 1956-os magyar forradalmat követő titkos koncepciós per 1958. január 28. és június 15. között, a Nagy Imre-kormány illetve a 'Nagy Imre-csoport' ellen. A vádlottak Nagy Imre, Losonczy Géza, Gimes Miklós, Maléter Pál, Szilágyi József, Kopácsi Sándor, Donáth Ferenc, Jánosi Ferenc, Tildy Zoltán és Vásárhelyi Miklós voltak. A pert a Kádár vezette bábkormány és a szovjet vezetés folyamatosan egyeztetve határozta el. A titokban folytatott tárgyalást a politikai körülményekhez képest korrektül kezdő Radó Zoltán tanácsvezető bíró szívrohamára hivatkozással egy nap után elnapolták, majd 4 hónap múlva az addigra nagyszámú halálos ítéletet hozó, a vádlottak bűnösségében mély indulatokkal hívő Vida Ferenccel váltották fel. A per során törvénytelenségek sorát követték el, a védőket megfélemlítették, a védelem tanút nem hozhatott, a vádlottakba Vida folyamatosan belefojtotta a szót, bizonyítékaikat nem engedték elmondani és végül a politikai célnak megfelelő ítéleteket hozták. Az ítéletet 1958. június 15. hirdették ki. Nagy Imrét halálra és teljes vagyonelkobzásra, Donáth Ferencet 12 évi börtönre, Gimes Miklóst halálra, Tildy Zoltánt 6 évi börtönre, Maléter Pált halálra, Kopácsi Sándort életfogytiglani börtönre, Jánosi Ferencet 8 évi, Vásárhelyi Miklóst pedig 5 évi börtönre ítélték. A halálraítélteket másnap hajnalban fölakasztották. A kivégzést csak másnap hozták nyilvánosságra. Losonczy Géza a vizsgálati fogságban a tárgyalás kezdete előtt az éhségsztrájkja miatti erőszakos mesterséges táplálásba belehalt. A 9. rendű vádlott Szilágyi József ügyét – mivel nem volt hajlandó a vallatók kérdéseire válaszolni – elkülönítették, és már 1958. április 24-én fölakasztották. Holttestüket a börtön udvarán temették el, kátránypapírba drótozva. 1961-ben kihantolták, s az összedrótozott holttesteket az Új Köztemető 301-es parcellájában, jeltelen sírba, arccal lefelé földelték el. A rendszerváltozáskor, 1989-ben került sor rehabilitálásukra és ünnepélyes újratemetésükre. A perről a politikai vezetés filmfelvételt forgatott későbbi propaganda felhasználás céljával, de a felvételek nem voltak alkalmasak a forradalom iránti ellenérzés felkeltésére, ezért titkosították, ennek feloldására csak 2008-ban került sor. (hu)
|