dbo:abstract
|
- A Nemzetközi Beruházási Bank (NBB; oroszul: Международный Инвестиционный Банк, Mezsdunarodnij Invesztyicionnij Bank, МИБ; angolul: International Investment Bank, IIB) 1970-ben a KGST által létrehozott többoldalú fejlesztési bank, amelynek célja a tagállamok gazdasági fejlődésének és együttműködésének előmozdítása. A bank tevékenységeit a bank létrehozásáról szóló kormányközi megállapodás alapján látja el, amelyet az Egyesült Nemzetek Titkárságán nyilvántartásba vettek. Az NBB székhelye jelenleg Budapesten található. (hu)
- A Nemzetközi Beruházási Bank (NBB; oroszul: Международный Инвестиционный Банк, Mezsdunarodnij Invesztyicionnij Bank, МИБ; angolul: International Investment Bank IIB) 1970-ben a KGST által létrehozott többoldalú fejlesztési bank, amelynek célja a tagállamok gazdasági fejlődésének és együttműködésének előmozdítása volt. A bank tevékenységeit a bank létrehozásáról szóló kormányközi megállapodás alapján látja el, amelyet az Egyesült Nemzetek Titkárságán nyilvántartásba vettek. A bank alaptőkéje nemzetközi összehasonlításban viszonylag szerény, mindössze 2 milliárd EUR. A bank a rendszerváltás idejétől, a KGST megszűnése után hosszú ideig csak vegetált. A Magyar Népköztársaság alapító tagja volt a banknak, az első Orbán-kormány idején, 2000-ben azonban Magyarország kilépett a nem kellően hatékony és nem megfelelően átlátható működésre hivatkozva. A FIDESZ Oroszország-politikájának megváltozása után, 2015-ben Magyarország visszalépett a bankba és hamarosan a harmadik legnagyobb részvényese lett. Az NBB székhelyét 2019-től Moszkvából Budapestre helyezte át. 2020-ban az NBB megvásárolta a Lánchíd Palota műemlék épületét központja számára. A bank székhelyváltása nemzetközi tiltakozást váltott ki, különösen a bank alkalmazottainak és vendégeinek Magyarország részéről nyújtott diplomáciai mentesség miatt, ami szakértők szerint lehetővé tette orosz hírszerzők magyarországi tevékenységének bővítését, beutazásukat a schengeni övezetbe. Az orosz–ukrán háború kitörése után Románia, Csehország, Bulgária és Szlovákia jelezte, hogy távozik a bankból. A kilépési folyamat lezárása után, 2023-tól csak Kuba, Magyarország, Mongólia, Oroszország és Vietnám marad a bank részvényese. Az S&P Global Ratings nemzetközi hitelminősítő intézet 2022 szeptemberében „BBB plusz/A-2”-ről a befektetési szint legalsó kategóriájába, „BBB mínusz/A-3”-ra rontotta az NBB hosszú és rövid távú minősítését. (hu)
- A Nemzetközi Beruházási Bank (NBB; oroszul: Международный Инвестиционный Банк, Mezsdunarodnij Invesztyicionnij Bank, МИБ; angolul: International Investment Bank, IIB) 1970-ben a KGST által létrehozott többoldalú fejlesztési bank, amelynek célja a tagállamok gazdasági fejlődésének és együttműködésének előmozdítása. A bank tevékenységeit a bank létrehozásáról szóló kormányközi megállapodás alapján látja el, amelyet az Egyesült Nemzetek Titkárságán nyilvántartásba vettek. Az NBB székhelye jelenleg Budapesten található. (hu)
- A Nemzetközi Beruházási Bank (NBB; oroszul: Международный Инвестиционный Банк, Mezsdunarodnij Invesztyicionnij Bank, МИБ; angolul: International Investment Bank IIB) 1970-ben a KGST által létrehozott többoldalú fejlesztési bank, amelynek célja a tagállamok gazdasági fejlődésének és együttműködésének előmozdítása volt. A bank tevékenységeit a bank létrehozásáról szóló kormányközi megállapodás alapján látja el, amelyet az Egyesült Nemzetek Titkárságán nyilvántartásba vettek. A bank alaptőkéje nemzetközi összehasonlításban viszonylag szerény, mindössze 2 milliárd EUR. A bank a rendszerváltás idejétől, a KGST megszűnése után hosszú ideig csak vegetált. A Magyar Népköztársaság alapító tagja volt a banknak, az első Orbán-kormány idején, 2000-ben azonban Magyarország kilépett a nem kellően hatékony és nem megfelelően átlátható működésre hivatkozva. A FIDESZ Oroszország-politikájának megváltozása után, 2015-ben Magyarország visszalépett a bankba és hamarosan a harmadik legnagyobb részvényese lett. Az NBB székhelyét 2019-től Moszkvából Budapestre helyezte át. 2020-ban az NBB megvásárolta a Lánchíd Palota műemlék épületét központja számára. A bank székhelyváltása nemzetközi tiltakozást váltott ki, különösen a bank alkalmazottainak és vendégeinek Magyarország részéről nyújtott diplomáciai mentesség miatt, ami szakértők szerint lehetővé tette orosz hírszerzők magyarországi tevékenységének bővítését, beutazásukat a schengeni övezetbe. Az orosz–ukrán háború kitörése után Románia, Csehország, Bulgária és Szlovákia jelezte, hogy távozik a bankból. A kilépési folyamat lezárása után, 2023-tól csak Kuba, Magyarország, Mongólia, Oroszország és Vietnám marad a bank részvényese. Az S&P Global Ratings nemzetközi hitelminősítő intézet 2022 szeptemberében „BBB plusz/A-2”-ről a befektetési szint legalsó kategóriájába, „BBB mínusz/A-3”-ra rontotta az NBB hosszú és rövid távú minősítését. (hu)
|
rdfs:comment
|
- A Nemzetközi Beruházási Bank (NBB; oroszul: Международный Инвестиционный Банк, Mezsdunarodnij Invesztyicionnij Bank, МИБ; angolul: International Investment Bank, IIB) 1970-ben a KGST által létrehozott többoldalú fejlesztési bank, amelynek célja a tagállamok gazdasági fejlődésének és együttműködésének előmozdítása. A bank tevékenységeit a bank létrehozásáról szóló kormányközi megállapodás alapján látja el, amelyet az Egyesült Nemzetek Titkárságán nyilvántartásba vettek. Az NBB székhelye jelenleg Budapesten található. (hu)
- A Nemzetközi Beruházási Bank (NBB; oroszul: Международный Инвестиционный Банк, Mezsdunarodnij Invesztyicionnij Bank, МИБ; angolul: International Investment Bank, IIB) 1970-ben a KGST által létrehozott többoldalú fejlesztési bank, amelynek célja a tagállamok gazdasági fejlődésének és együttműködésének előmozdítása. A bank tevékenységeit a bank létrehozásáról szóló kormányközi megállapodás alapján látja el, amelyet az Egyesült Nemzetek Titkárságán nyilvántartásba vettek. Az NBB székhelye jelenleg Budapesten található. (hu)
|