| dbo:abstract
|
- A Nergal és Ereskigal mítosz akkád nyelvű epikus költemény. Keletkezése az i. e. 2. évezred közepére tehető, az óbabiloni kor utolsó szakaszára, vagy a babiloni kasszita kor elejére. Nem sokkal későbbi az egyiptomi változata sem, amely Ehnaton fővárosának levéltárából, az Amarna-levelek közül került elő (EA#357). Ehnaton a kasszita dinasztia egyik uralkodójával, II. Burnaburiassal levelezett. Újasszír verziója is ismert Assur-bán-apli híres ninivei könyvtárából. A cselekmény az akkád mitológia egy jellegzetességét magyarázza meg. Nergal, aki a Nap istene, és a mitológia polarizálódásával párhuzamosan az alvilággal azonosul. Az azonosítást Ereskigal személye teszi lehetővé, de összefügg a Nap pusztító perzselésével, a temetetlen halottak bomlásával járó pestissel. Az eposzköltészet középső szakaszából származik, amikor a sumer irodalmi toposzok még élénken éltek, de a szemita hagyományok is kiforrottak. Az eposz kezdete: Lakomát ültek a nagy istenek.Nővérükhöz, Ereskigálhoz,hírmondót szalasztottak a pokolba:„Édes nénénk, mi hozzád le-lenézünk,te meg minket soha nem látogatsz meg!Küldj hát valakit, hogy a rádeső résztasztalodra vigye asztalunkról!"Ereskigal Namtart, vezérét,küldötte el.Namtar fölérvén,a magas menny termébe lépett.Egy hijjával köszöntötték isa lakomázók Namtart, pokolbélinénjük gyorslábú-nyelvű hírmondóját.Rákos Sándor fordítása (hu)
- A Nergal és Ereskigal mítosz akkád nyelvű epikus költemény. Keletkezése az i. e. 2. évezred közepére tehető, az óbabiloni kor utolsó szakaszára, vagy a babiloni kasszita kor elejére. Nem sokkal későbbi az egyiptomi változata sem, amely Ehnaton fővárosának levéltárából, az Amarna-levelek közül került elő (EA#357). Ehnaton a kasszita dinasztia egyik uralkodójával, II. Burnaburiassal levelezett. Újasszír verziója is ismert Assur-bán-apli híres ninivei könyvtárából. A cselekmény az akkád mitológia egy jellegzetességét magyarázza meg. Nergal, aki a Nap istene, és a mitológia polarizálódásával párhuzamosan az alvilággal azonosul. Az azonosítást Ereskigal személye teszi lehetővé, de összefügg a Nap pusztító perzselésével, a temetetlen halottak bomlásával járó pestissel. Az eposzköltészet középső szakaszából származik, amikor a sumer irodalmi toposzok még élénken éltek, de a szemita hagyományok is kiforrottak. Az eposz kezdete: Lakomát ültek a nagy istenek.Nővérükhöz, Ereskigálhoz,hírmondót szalasztottak a pokolba:„Édes nénénk, mi hozzád le-lenézünk,te meg minket soha nem látogatsz meg!Küldj hát valakit, hogy a rádeső résztasztalodra vigye asztalunkról!"Ereskigal Namtart, vezérét,küldötte el.Namtar fölérvén,a magas menny termébe lépett.Egy hijjával köszöntötték isa lakomázók Namtart, pokolbélinénjük gyorslábú-nyelvű hírmondóját.Rákos Sándor fordítása (hu)
|
