| dbo:abstract
|
- A Niokolo-Koba Nemzeti Park, Szenegál fővárosától 650 km-re keletre, a guineai határ mentén, a régióban fekszik. A nemzeti park státuszt 1954-ben kapta meg, 1981-ben lett a világörökség része. A park területét összesen négyszer (1962, 1965, 1968, 1969) növelték, azonban a függetlenségért folyó harc során a kormány elhanyagolta a területet. Az 1990-es évektől kezdve a Szenegáli Nemzeti Parkok Igazgatósága és a Kutatási és Fejlesztési Intézet szoros kooperációban dolgozik azért, hogy a parkokban élő állatok számát évről évre növelje. A guineai közösen létrehozott program szintén segíti a park ökológiai komplexitásának megőrzését. A parkot a Gambia, valamint két mellékfolyója, a és a névadó Niokolo-Koba szeli át. Domborzatát tekintve viszonylag sima, legmagasabb pontja az Assirik-hegy, 311 méterrel. A nagyrészt 200 méter magas dombokat hatalmas, az esős időszak alatt mocsarakká átalakuló síkságok választják el egymástól. A hegységhez közeledve, ahol a Niger, a Szenegál és a Gambia folyók erednek, a park domborzata feltűnően egyenetlenebbé válik. Az itt található hegycsúcsok természetes határt képeznek Szenegál és Bissau-Guinea között. A az egyetlen folyamatos állóvíz a területen, mely lehetőséget ad a szavanna állatainak, hogy a sós vízben megmártózzanak. (hu)
- A Niokolo-Koba Nemzeti Park, Szenegál fővárosától 650 km-re keletre, a guineai határ mentén, a régióban fekszik. A nemzeti park státuszt 1954-ben kapta meg, 1981-ben lett a világörökség része. A park területét összesen négyszer (1962, 1965, 1968, 1969) növelték, azonban a függetlenségért folyó harc során a kormány elhanyagolta a területet. Az 1990-es évektől kezdve a Szenegáli Nemzeti Parkok Igazgatósága és a Kutatási és Fejlesztési Intézet szoros kooperációban dolgozik azért, hogy a parkokban élő állatok számát évről évre növelje. A guineai közösen létrehozott program szintén segíti a park ökológiai komplexitásának megőrzését. A parkot a Gambia, valamint két mellékfolyója, a és a névadó Niokolo-Koba szeli át. Domborzatát tekintve viszonylag sima, legmagasabb pontja az Assirik-hegy, 311 méterrel. A nagyrészt 200 méter magas dombokat hatalmas, az esős időszak alatt mocsarakká átalakuló síkságok választják el egymástól. A hegységhez közeledve, ahol a Niger, a Szenegál és a Gambia folyók erednek, a park domborzata feltűnően egyenetlenebbé válik. Az itt található hegycsúcsok természetes határt képeznek Szenegál és Bissau-Guinea között. A az egyetlen folyamatos állóvíz a területen, mely lehetőséget ad a szavanna állatainak, hogy a sós vízben megmártózzanak. (hu)
|
