| dbo:abstract
|
- Nuri piramisairól ismert régészeti hely Szudán északi felén, a Nílus déli partján. 15 km-re északra, Dzsebel Barkaltól 10 km-re fekszik. A hely a világörökségi Napata régió régészeti helyszíneihez tartozik; Napatának, a núbiai Kusita Királyság első fővárosának a királyi nekropolisza. Az ókori kusita uralkodók 74 romos piramisa található itt az azonos nevű Nuri falutól fél km-re, a homoksivatag szélén. Az első király, aki itt piramist épített, Taharka volt a Kr. e. 7. században. Az övé a legnagyobb piramis, a Nuri 1, amely 40–50 méter magas volt. Egyedi abból a tekintetből is, hogy ez az egyetlen núbiai piramis, amely két lépcsőben épült. Taharka utódját, Tantamanit el-Kurruban temették el, de rajta kívül minden núbiai királyt és számos királynét is ide temettek, egészen Nasztaszenig (Nuri 15 sír). A Nuriban található általában kisebbek az egyiptomi piramisoknál, de általában sokkal nagyobbak voltak, mint az el-kurruiak; elérték a 20–30 méteres magasságot. Nagy részük ma romos állapotú, de az ide eltemetett uralkodók temetkezési kellékeinek jelentős részét több piramisban is megtalálták. A keresztény időkben templom épült itt, melyhez számos régi követ, köztük több sztélét is felhasználtak a piramisokból. Az első ásatásokat George A. Reisner amerikai régész vezetésével 1917-ben végezték. Nuri piramisai 2003 óta a Napata régió többi helyszínével az UNESCO kulturális világörökségének része. (hu)
- Nuri piramisairól ismert régészeti hely Szudán északi felén, a Nílus déli partján. 15 km-re északra, Dzsebel Barkaltól 10 km-re fekszik. A hely a világörökségi Napata régió régészeti helyszíneihez tartozik; Napatának, a núbiai Kusita Királyság első fővárosának a királyi nekropolisza. Az ókori kusita uralkodók 74 romos piramisa található itt az azonos nevű Nuri falutól fél km-re, a homoksivatag szélén. Az első király, aki itt piramist épített, Taharka volt a Kr. e. 7. században. Az övé a legnagyobb piramis, a Nuri 1, amely 40–50 méter magas volt. Egyedi abból a tekintetből is, hogy ez az egyetlen núbiai piramis, amely két lépcsőben épült. Taharka utódját, Tantamanit el-Kurruban temették el, de rajta kívül minden núbiai királyt és számos királynét is ide temettek, egészen Nasztaszenig (Nuri 15 sír). A Nuriban található általában kisebbek az egyiptomi piramisoknál, de általában sokkal nagyobbak voltak, mint az el-kurruiak; elérték a 20–30 méteres magasságot. Nagy részük ma romos állapotú, de az ide eltemetett uralkodók temetkezési kellékeinek jelentős részét több piramisban is megtalálták. A keresztény időkben templom épült itt, melyhez számos régi követ, köztük több sztélét is felhasználtak a piramisokból. Az első ásatásokat George A. Reisner amerikai régész vezetésével 1917-ben végezték. Nuri piramisai 2003 óta a Napata régió többi helyszínével az UNESCO kulturális világörökségének része. (hu)
|
