dbo:abstract
|
- Octavia Thurina Minor (Nola, Kr. e. 69. – Kr. e. 11.) Caius Octavius rĂłmai hadvezĂ©r, senator Ă©s magistratus gyermeke második, kötött házasságábĂłl származĂł leánya. Az itáliai Nolában szĂĽletett. HűsĂ©géért, nemessĂ©géért, embersĂ©géért tiszteltĂ©k, Ă©s azĂ©rt is, mert a hagyományos rĂłmai erkölcsöket testesĂtette meg az intrika Ă©s árulás korában. Gyermekkorát nagyrĂ©szt szĂĽleivel töltötte utazgatva. Kr. e. 54. elĹ‘tt mostohaapja összeházasĂtotta Caius Claudius Marcellusszal. Marcellus consulviselt ember, a befolyásos Ă©s Ĺ‘si Claudius nemzetsĂ©g tagja volt. A fĂ©rj Kr. e. 40-ben bekövetkezett haláláig három gyermekĂĽk szĂĽletett: Ă©s , illetve Marcus Claudius Marcellus. A senatus rendeletĂ©re Kr. e. 40 oktĂłberĂ©ben Octavia felesĂ©gĂĽl ment Marcus Antoniushoz, hogy megerĹ‘sĂtse közte Ă©s fivĂ©re között a szövetsĂ©get. Kr. e. 40 Ă©s 36 között Antoniusszal Ă©lt annak athĂ©ni villájában, illetve vele tartott a provinciákba tett látogatásain. Felnevelte MarcellustĂłl szĂĽletett gyermekeit, Antonius kĂ©t fiát Ă©s közös gyermekeiket, Antonia Maiort Ă©s Antonia Minort. Kr. e. 36-ban, Octavia hazatĂ©rt RĂłmába a gyerekekkel, Ă©s igyekezett közvetĂteni öccse Ă©s fĂ©rje között annak ellenĂ©re, hogy Antonius elutasĂtotta Ĺ‘t (Kr. e. 32-ben el is vált hűsĂ©ges asszonyátĂłl). Antonius Kr. e. 30-ban elkövetett öngyilkossága után magára vállalta annak FulviátĂłl Ă©s KleopátrátĂłl származĂł utĂłdainak (Iullus Antonius, Alexander Helius, Kleopátra SzelĂ©nĂ© Ă©s Ptolemaiosz Philadelphosz ) felnevelĂ©sĂ©t is. Octavia többĂ© nem ment fĂ©rjhez. Augustus örökösĂ©vĂ© fogadta Marcellust, Octavia fiát, ám a fiatalember Kr. e. 23-ban betegsĂ©gben elhunyt. Octavia az emlĂ©kĂ©re nyitotta meg a Marcellus Könyvtárat, Augustus pedig szĂnházat emeltetett unokaöccse tiszteletĂ©re (ld. ). Octaviát nagyon megrendĂtette fia halála, Ă©s visszavonult a közĂ©lettĹ‘l. UtolsĂł Ă©veit gyászban töltötte, Ă©s ruhákat kĂ©szĂtett császári testvĂ©rĂ©nek. Augustus több emlĂ©kművet is emeltetett nĹ‘vĂ©re tiszteletĂ©re: egy oszlopcsarnokot, illetve az ErĂ©ny szobrát is OctaviárĂłl mintáztatta meg. Emellett Ĺ‘ volt az egyik elsĹ‘ rĂłmai nĹ‘, akinek az arckĂ©pĂ©vel pĂ©nzt vertek, Ă©s Livia császárnĂ©hez hasonlĂłan Ĺ‘ is rendelkezhetett saját vagyonával. Kr. e. 11-ben halt meg, röviddel azután, hogy unokahĂşga, Julia Caesaris felesĂ©gĂĽl ment Tiberiushoz. Szeretett fivĂ©re hatalmas posztumusz megtiszteltetĂ©sekben rĂ©szesĂtette: emlĂ©kĂ©re megĂ©pĂttette az Octavia-kaput, nĹ‘vĂ©rĂ©t istennĂ© nyilvánĂttatta Ă©s templomokat emelt neki. (hu)
- Octavia Thurina Minor (Nola, Kr. e. 69. – Kr. e. 11.) Caius Octavius rĂłmai hadvezĂ©r, senator Ă©s magistratus gyermeke második, kötött házasságábĂłl származĂł leánya. Az itáliai Nolában szĂĽletett. HűsĂ©géért, nemessĂ©géért, embersĂ©géért tiszteltĂ©k, Ă©s azĂ©rt is, mert a hagyományos rĂłmai erkölcsöket testesĂtette meg az intrika Ă©s árulás korában. Gyermekkorát nagyrĂ©szt szĂĽleivel töltötte utazgatva. Kr. e. 54. elĹ‘tt mostohaapja összeházasĂtotta Caius Claudius Marcellusszal. Marcellus consulviselt ember, a befolyásos Ă©s Ĺ‘si Claudius nemzetsĂ©g tagja volt. A fĂ©rj Kr. e. 40-ben bekövetkezett haláláig három gyermekĂĽk szĂĽletett: Ă©s , illetve Marcus Claudius Marcellus. A senatus rendeletĂ©re Kr. e. 40 oktĂłberĂ©ben Octavia felesĂ©gĂĽl ment Marcus Antoniushoz, hogy megerĹ‘sĂtse közte Ă©s fivĂ©re között a szövetsĂ©get. Kr. e. 40 Ă©s 36 között Antoniusszal Ă©lt annak athĂ©ni villájában, illetve vele tartott a provinciákba tett látogatásain. Felnevelte MarcellustĂłl szĂĽletett gyermekeit, Antonius kĂ©t fiát Ă©s közös gyermekeiket, Antonia Maiort Ă©s Antonia Minort. Kr. e. 36-ban, Octavia hazatĂ©rt RĂłmába a gyerekekkel, Ă©s igyekezett közvetĂteni öccse Ă©s fĂ©rje között annak ellenĂ©re, hogy Antonius elutasĂtotta Ĺ‘t (Kr. e. 32-ben el is vált hűsĂ©ges asszonyátĂłl). Antonius Kr. e. 30-ban elkövetett öngyilkossága után magára vállalta annak FulviátĂłl Ă©s KleopátrátĂłl származĂł utĂłdainak (Iullus Antonius, Alexander Helius, Kleopátra SzelĂ©nĂ© Ă©s Ptolemaiosz Philadelphosz ) felnevelĂ©sĂ©t is. Octavia többĂ© nem ment fĂ©rjhez. Augustus örökösĂ©vĂ© fogadta Marcellust, Octavia fiát, ám a fiatalember Kr. e. 23-ban betegsĂ©gben elhunyt. Octavia az emlĂ©kĂ©re nyitotta meg a Marcellus Könyvtárat, Augustus pedig szĂnházat emeltetett unokaöccse tiszteletĂ©re (ld. ). Octaviát nagyon megrendĂtette fia halála, Ă©s visszavonult a közĂ©lettĹ‘l. UtolsĂł Ă©veit gyászban töltötte, Ă©s ruhákat kĂ©szĂtett császári testvĂ©rĂ©nek. Augustus több emlĂ©kművet is emeltetett nĹ‘vĂ©re tiszteletĂ©re: egy oszlopcsarnokot, illetve az ErĂ©ny szobrát is OctaviárĂłl mintáztatta meg. Emellett Ĺ‘ volt az egyik elsĹ‘ rĂłmai nĹ‘, akinek az arckĂ©pĂ©vel pĂ©nzt vertek, Ă©s Livia császárnĂ©hez hasonlĂłan Ĺ‘ is rendelkezhetett saját vagyonával. Kr. e. 11-ben halt meg, röviddel azután, hogy unokahĂşga, Julia Caesaris felesĂ©gĂĽl ment Tiberiushoz. Szeretett fivĂ©re hatalmas posztumusz megtiszteltetĂ©sekben rĂ©szesĂtette: emlĂ©kĂ©re megĂ©pĂttette az Octavia-kaput, nĹ‘vĂ©rĂ©t istennĂ© nyilvánĂttatta Ă©s templomokat emelt neki. (hu)
|
rdfs:comment
|
- Octavia Thurina Minor (Nola, Kr. e. 69. – Kr. e. 11.) Caius Octavius rĂłmai hadvezĂ©r, senator Ă©s magistratus gyermeke második, kötött házasságábĂłl származĂł leánya. Az itáliai Nolában szĂĽletett. HűsĂ©géért, nemessĂ©géért, embersĂ©géért tiszteltĂ©k, Ă©s azĂ©rt is, mert a hagyományos rĂłmai erkölcsöket testesĂtette meg az intrika Ă©s árulás korában. (hu)
- Octavia Thurina Minor (Nola, Kr. e. 69. – Kr. e. 11.) Caius Octavius rĂłmai hadvezĂ©r, senator Ă©s magistratus gyermeke második, kötött házasságábĂłl származĂł leánya. Az itáliai Nolában szĂĽletett. HűsĂ©géért, nemessĂ©géért, embersĂ©géért tiszteltĂ©k, Ă©s azĂ©rt is, mert a hagyományos rĂłmai erkölcsöket testesĂtette meg az intrika Ă©s árulás korában. (hu)
|