dbo:abstract
|
- Az „Orbán süvege” kifejezés legelőször Decsi Gáspár (Deczi Gáspár) (16. század) tolnai főprédikátor, költő életművében fordul elő. A kifejezés eredetéről és jelentéséről több magyarázat is létezik. Ballagi Mór szerint 1490-ben II. Ulászló koronázásakor a püspökök püspöki süvegükben hódoltak az uralkodónak, kivéve az egri püspököt, . Dóczy fején nem volt süveg, mert azt részeg inasa hozta utána, de részegségében felvette. Feltenni Orbán süvegét azt jelentette tehát, hogy lerészegedni. Miskolci Gáspár: Egy jeles vadkert. 1702-ben kiadott művében a szólást másképp értelmezte: „feltette Orbán süvegét, mintha mind a diófáig övé volna”. Jelentése: rátarti, nagyra van magával, kevélykedik. Az „Orbán süvege” szólást a 19. században még közkeletűen értették és használták. A Vasárnapi Ujság 1862-ben pl. beszámolt egy nyolcéves gyermek haláláról, kinek halálát annak tulajdonították, hogy feltette Orbán süvegét. A 20. században a szólás elveszítette korábbi ismertségét és közérthetőségét. Ezt bizonyítja pl. az 1965-ben az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelenő Jókai Mór: Cikkek és beszédek c. kötet, amelyben az „Orbán süvege” kifejezés téves magyarázata: „városias fejfedő”. (hu)
- Az „Orbán süvege” kifejezés legelőször Decsi Gáspár (Deczi Gáspár) (16. század) tolnai főprédikátor, költő életművében fordul elő. A kifejezés eredetéről és jelentéséről több magyarázat is létezik. Ballagi Mór szerint 1490-ben II. Ulászló koronázásakor a püspökök püspöki süvegükben hódoltak az uralkodónak, kivéve az egri püspököt, . Dóczy fején nem volt süveg, mert azt részeg inasa hozta utána, de részegségében felvette. Feltenni Orbán süvegét azt jelentette tehát, hogy lerészegedni. Miskolci Gáspár: Egy jeles vadkert. 1702-ben kiadott művében a szólást másképp értelmezte: „feltette Orbán süvegét, mintha mind a diófáig övé volna”. Jelentése: rátarti, nagyra van magával, kevélykedik. Az „Orbán süvege” szólást a 19. században még közkeletűen értették és használták. A Vasárnapi Ujság 1862-ben pl. beszámolt egy nyolcéves gyermek haláláról, kinek halálát annak tulajdonították, hogy feltette Orbán süvegét. A 20. században a szólás elveszítette korábbi ismertségét és közérthetőségét. Ezt bizonyítja pl. az 1965-ben az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelenő Jókai Mór: Cikkek és beszédek c. kötet, amelyben az „Orbán süvege” kifejezés téves magyarázata: „városias fejfedő”. (hu)
|